Alapige: Zsid 12:2

 Letöltés, meghallgatás!

Alapige: Mal 1:1-5

Lekció: Róm 9:6-13

 Letöltés, meghallgatás!

Alapige: Mt 2:13-15

Lekció: 2Móz 14:15-22

 Letöltés, meghallgatás!

Alapige: Mt 2:2

Lekció: Mt 2:1-12

 Letöltés, meghallgatás!

 

Réges régen és nagyon messze volt néhány előkelő és gazdag ember. A biblia bölcseknek – görög nyelven mágusoknak – nevezi őket. Ezek az emberek kutatva a csillagok titkait egyszer csak megláttak valamit az égen, ami különös módon ragadta meg őket. Ahogy jobban megvizsgálták az égi jelenséget egyszer csak kiformálódott az égi jelenség üzenete: egy hatalmas király született valahol messze nyugaton, egy nagy birodalom által leigázott kicsi országban. És ez a király lesz a válasz az emberiséget égető minden problémára. Ekkor eldöntötték, hogy nagy útra indulnak költséget és fáradtságot nem kímélve. Összeszedtek mindent, ami kell egy ilyen hosszú útra, sőt még annál többet is a gazdagságukból, hogy ne csak megtalálják ezt a királyt, hanem ha megtalálták, akkor valami méltó és gazdag ajándékot adhassanak neki. Ők lettek a karácsonyi történet ismert alakjai – a napkeleti bölcsek. Messziről jöttek – és végül sok viszontagság után megérkeztek egy betlehemi istállóhoz, ahol találtak egy kicsi gyermeket. Csak ennyi, egy istállóban? Ő lenne az? Ha voltak is kétségek a szívükben, az a csillag, aminek az útmutatása nyomán elindultak, meggyőzte őket arról, hogy a szegény kis gyermekben azt a királyt találták meg, akit kerestek.

Tovább olvasom

Alapige: Lk 2:1-20

 Letöltés, meghallgatás!

 

Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.

Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.” És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.”

Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr.” Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket. Amikor meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében. A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik.

Nem tudom, hogy volt-e már alkalom, hogy elgondolkoztunk azon, hogyan is érkezett valójában Jézus ebbe a világba, és hogy Isten ezt hogyan is adta tudtára az embereknek.

Tovább olvasom

Alapige: Zsid 10:24-25

Lekció: 1Kor 12:1-11

 Letöltés, meghallgatás!

 

Egyszer Kínában a következő csodálatos esemény történt. Egy menyegzőre gyülekezett a násznép. Mivel szegény volt a vidék, szegények voltak az emberek is, a család nem tudott volna méltó lakodalmat tartani az ifjú párnak, ezért arra kérték a lakodalomba érkezőket, hogy legalább mindenki hozzon egy kancsó bort, amit, ha megérkeznek, öntsenek bele egy hordóba. Amikor megkezdődött a lakodalom és csapra verték a hordót tiszta víz jött a hordóból.

Emlékszünk hasonló csodára a Bibliából – csak ott éppen fordítva történt. A szolgák Jézus parancsára vizet hordtak nagy kőedényekbe, és amikor a szolgák abból merítettek és vittek a násznépnek – finom bor volt. Nos, amit a Biblia leírt az tényleg csoda volt – ami pedig a kínai lakodalmon történt, sajnos mégsem volt csoda. Mert mi történt? Az emberek úgy gondolták, hogy ha mindenki más visz bort az esküvőre, és ők egy kancsó vizet öntenek a hordóba, senkinek sem fog feltűnni a borban egy kevés víz. Mivel azonban mindenki így gondolkozott, végül összehordtak egy hordó vizet.

Tovább olvasom

Alapige: Jak 5:7-11

 Letöltés, meghallgatás!

Alapige: 2Kor 6:2

 Letöltés, meghallgatás!

 

Sokszor lehet hallani azt a keresztyén közhelyet, hogy még tart a kegyelmi idő. De vajonúgy gondolunk-e a kegyelmi időre, ahogyan azt a Szentírás elénk adja – valóban a kegyelem idejének tartjuk; vagy sokkal inkább a mi időnknek, amikor még van lehetőségünk a test kívánságára, a szem kívánságára és az élettel való kérkedésre.

Beléptünk az advent-karácsonyi ünnepkörbe és ilyenkor természetes módon jobban megjelenik az advent üzenete. Ma arról fogok beszélni, hogy az advent időszaka a kegyelem ideje. Alapigénk Pálnak a korinthusiakhoz írt második levele 6. fejezetének 2. verse:

A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!”

Ebben az igében Isten a kegyelem idejéről beszél velünk. Ez a kegyelmi időszak egybeesik advent időszakával. Az advent időszaka addig tart, amíg Jézus Krisztus vissza nem érkezik. Krisztus népe őt várja a mennyből üdvözítőül.

Tovább olvasom

Alapige: Lk 13:22-30

Lekció: Mt 26:31-46

 Letöltés, meghallgatás!

 

Egyszer vidékről jöttem haza, senki nem volt otthon. Mielőtt hazamentem volna beugrottam ide a templomhoz, hogy valamit elintézzek. Siettem és figyelmetlen voltam … bejöttem, majd indultam volna haza a kocsival, amikor észrevettem, hogy nincs nálam a kocsikulcs. Kerestem, majd egy sanda gyanú kezdett eluralkodni rajtam … és ahogy benéztem a kocsi ablakán, láttam, hogy a kocsikulcs bent van, én pedig kizártam magam az autóból. Még jó, hogy ez itthon történt – gondoltam –, hazaballagok a tartalék kulcsért, kinyitom a kocsit és minden rendben. Akkor kezdtem el keresni a lakáskulcsot … és persze, hogy az is a kocsiban volt. Szóval – ki voltam zárva a kocsiból is, a lakásból is. Milyen érzés kizárva lenni? Elképesztően pocsék … főleg, ha az ember egy időre le is bénul ettől – hogy most hogyan tovább?

Egyszer egy továbbképzésen vettem részt, egy németországi magyar pasztorálpszichológus tartotta a foglalkozást. Amikor egy foglalkozás szünetét megbeszéltük – legyen tíz perc szünet – akkor megkérdezte: német tíz perc legyen vagy magyar tíz perc? Végül a magyar tíz percben állapodtunk meg … gondolom tudjuk, hogy ez mit jelent. Amikor azonban lejárt a magyar tíz perc is, akkor bezárta a terem ajtaját és elmagyarázta azt is, hogy miért. Szeretne a következő egy órányi foglalkozási időben valóban azzal foglalkozni és arra figyelni, amiért összejöttünk, és a 10-15 másodpercenként érkező késők, akiknek még a magyar tíz perc sem volt elég, újra és újra megakasztják, kizökkentik őt is, a résztvevőket is – úgyhogy hosszú percekig megint nem azt csináljuk, amiért együtt vagyunk. Egyszerűen kizárta azokat az embereket abból a foglalkozásból. Ez a továbbképzési hét első napján volt … többé soha nem volt rá szükség, hogy bezárja az ajtót. Valószínűleg nem esett ez jól azoknak, akiket akkor kizártak. Mint ahogy nagyon nem esik jól az, ha kizárnak minket valahonnan – vagy éppen kizárjuk saját magunkat.

Tovább olvasom

Alapige: Mt 23:1-36

Lekció: Mt 13:52

 Letöltés, meghallgatás!

 

Minden változtatásnak, ami történik akár a világban, akár az egyházban vannak támogatói és vannak ellenzői. Minden újításnak lesznek lelkes követői és heves ellenzői. Ebből azután sokszor nagy összecsapások keletkeznek. A régi védelmezői általában túlságosan szeretetlenek ahhoz, hogy hajlandóak legyenek megérteni bizonyos változások szükségét, az új támogatói sokszor túlságosan türelmetlenek ahhoz, hogy meglátásaik megérjenek és használhatókká legyenek. De vajon tényleg mindig szemben áll régi és új? Úgy kell történnie, ahogy a kínai kulturális forradalom idején történt, hogy mindent el kellett törölni, ami Kína évezredes hagyományainak öröksége volt? Nem lehetséges, hogy régi és új egymással harmóniában éljen? A mai alkalommal Isten Igéjének alapján az ó- és új értékes egységéről fogunk tanulni. Alapigénk a Mt 13:52, ahol így szól Jézus Krisztus.

„Tehát minden írástudó, aki tanítványává lett a mennyek országának, hasonló ahhoz a gazdához, aki újat és ót hoz elő éléskamrájából.

Máté evangéliumának 13. fejezetében össze vannak gyűjtve Jézusnak a mennyek országáról mondott példázatai, összesen hét példázat. A magvető (1), a búza és a konkoly (2), a mustármag (3), a kovász (4), az elrejtett kincs (5), az igazgyöngy (6) és a nagy kerítőháló (7) példázata. Azért beszélt Jézus példázatokban, hogy tanítványai megértsék a mennyek királyságának titkát ezeken a képeken keresztül. A legvégén Jézus megkérdezte tanítványait.

Tovább olvasom

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok