Igehirdetés

Lekció: Rm 12:16-21

Alapige: Zsolt 37:1-11 és 1Sám 25

Nagyon sokszor vagyunk zavarban a harag kérdésével kapcsolatban. A világban számos olyan hatás éri az életünket, amely haragot vált ki. Ez akár napi szinten a családban is megtörténhet férj-feleség, szülő-gyermek viszonylatában; kilépve a családból pedig azt tapasztaljuk, mintha egyre alacsonyabb lenne az emberek haragküszöbe és ennek hatásai alól saját magunkat sem mindig tudjuk kivonni.

Ez komolyan megállít minket azzal kapcsolatban, hogy gondolkodjunk el a haragról. Általában a haragot rossznak gondoljuk, mégis úgy érezzük jogunk van hozzá és mintha ragaszkodnánk is ehhez a jogunkhoz.

Lekció: 1Sám 24
Alapige: Zsolt 57

Különböző hegységeinkben és erdeinkben kirándulva, majdnem mindenfelé találkozunk olyan barlangokkal, amelyeknek Betyár-barlang a neve. Vannak olyan barlangok is, amelyek a helyi folklór nyomán valamelyik betyár nevéhez kötik őket, és így van Sobri-barlang, vagy Savanyú Jóska barlangja.

Nem tudom, hogy ezek a barlangok mennyire voltak alkalmasak arra, hogy betyáraink rejtekhelyéül szolgáljanak, de a barlangok képesek menedéket nyújtani embernek és állatnak egyaránt.

Lekció: Mt 4:1-11
Alapige: Zsolt 63 (1Sám 23)

A keresztyén ókor egyik meghatározó lelki mozgalma az egyiptomi remeteség kialakulása, amely egyben megteremtette a keresztyén szerzetesség alapjait is. Ezek közül a szerzetesek közül emelkednek ki a sivatagi atyák, akiket a „testvér” elnevezés helyett azért kezdtek el „atyáknak” szólítani, mert a többi szerzetes azt látta, hogy az atyákban Isten a szent életűség különleges módjaiban nyilvánul meg. Ezeknek a sivatagi atyáknak az volt a céljuk, hogy a pusztaságban tisztultabb lelkiséghez jussanak, visszahúzódjanak a világi élettől és annak kísértéseitől és a magány csöndjében az Istennel való párbeszédhez a legmegfelelőbb hely a sivatag.

Lekció: Jn 11:45-52
Alapige: Zsid 4:14-16

Van-e szükségünk papra? Visszatérő kérdése ez az embernek, a mai emberének különösen is.

Valójában mi a kérdés? Az, hogy egy embernek, akárkinek, lehet-e közvetlen kapcsolata az élő Istennel? Sokan, nagyon különböző indíttatásból, eleve elutasítják a papok létének jogosultságát, nemegyszer kártékonyabb emberfajtának állítják be, mint a politikusokat. És hogy igazukat bizonyítsák nem nehéz valódi bűnöket és embertelenségeket találni a papság körében is, ha pedig ezt még egy kis fantáziával is megfűszerezik, általánosítják és nagyító alá helyezik, akkor sikerül elborzadni és másokat is elborzasztani. Igazuk van-e, az így érvelőknek?

Lekció: Préd 3:1-8
Alapige: Lk 10:38-42

A Prédikátor könyvének talán az egyik legismertebb szakaszát olvastam fel lekcióként – amelyben azt igyekszik értésünkre adni Salamon – elvégezni a szívünkben a Szentlélek, hogy mindennek megvan a megszabott ideje. Bölcs az az ember, aki mindent a maga idejében végez el.

Nagyon sokszor nem azért kerülünk időzavarba, mert valóban kevés az idő, hanem azért, mert nem bánunk vele jól. Pál az időket egyenesen gonoszaknak nevezi, amikor arra tanítja az efézusiakat:

Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak.

Lekció: Lk 22:54-62

Alapige: Zsolt 56 (1Sám 21:11-16)

Yaser Masib, Saheb Fidaye és Mohamed Raztha Omidi nem csaltak, nem loptak, semmilyen bűncselekményt nem követtek el, mégis nyolcvan botütésre ítélték őket az Iráni Iszlám Köztársaságban. A bűnük nem más volt, mint az, hogy elhagyták muszlim hitüket és meggyőződésből felvették a keresztyénséget.

A következők miatt ítélték el őket: hitelhagyás, bálványimádás (mivel úrvacsoráztak) és alkoholfogyasztás – mivel az úrvacsorát borral ünnepelték. Azonban a büntetés kiszabása után is börtönben tartják őket, mert a vallási bíróság ítélete az állam nemzetbiztonsági bomlasztás vádjával állítja őket bíróság elé.

Lekció: 1Sám 21:1-10
Alapige: Zsolt 52

Szokták mondani, hogy az árulásból hasznot húznak, de az árulókat nem szeretik. Hányszor történt már meg a történelemben, hogy egy várat egy áruló árulásával sikerült elfoglalni, vagy egy csatát megnyerni. Ezeknek az árulóknak az árulását bizony gondolkodás nélkül kihasználják egy egy harcban vagy háborúban, de az áruló személye megvetett lesz még azoknak a szemében is, akik az árulás során nyernek.

Legutóbb Dávid és Jónátán barátságába nyertünk betekintést és ezen keresztül a bibliai barátság üzenetéről. Nemcsak Dávidot segítették azonban a barátai, hanem Sault is segítették –, ha nem is a barátai, de árulók, besúgók és kémek. Ezek egyike Dóég, akivel az előbb olvasott szakaszban találkozhattunk. A barátság magasságaiból ma az árulás mélységeibe megyünk alá.

Lekció: Jn 15:12-17
Alapige: 2Sám 1:25-27

A mai napon Dávid életéből egy nem túl hosszú életű, de rendkívül meghatározó kapcsolatról kell beszélnünk. Ez pedig Saul fiával, Jonátánnal való barátsága. A Zsoltárok könyvében nincs ehhez köthető zsoltára, de van Dávidnak egy éneke, amelyben Jonátán is említve van, így mindenképpen sorozatunkba kívánkozik ennek a barátságnak a története és természete, amely segít bennünket a barátságról biblikusan gondolkodni.

Kapcsolataink sokfélék: szülő-gyermek, férj-feleség, jegyességi kapcsolat, vérségi testvéri kapcsolat, lelki testvéri, munkatársi közösségi kapcsolat, érdekközösségi kapcsolat. Ezeknek a kapcsolatoknak a minősége is lehet sokféle: lehet teljesen formális, lehet hűvös vagy ellenséges – de lehet baráti is. A szülő-gyermek, férj-feleség, vérségi testvéri kapcsolatot is lehet a kapcsolat minőségét tekintve akár barátinak is tekinteni, ha a szónak az értelmét a szeretet felől közelítjük meg.

Lekció: 1Sám 19:9-17
Alapige: Zsolt 59

Az ifjú Dávid élete gyökeresen megváltozott történelmi győzelme, Góliát legyőzése után. Végleg Saul udvarába kerül, már nem csak időnként megy el énekelni és lantot pengetni a démoni lélektől szenvedő királynak. Dávid – akit korábban Sámuel és Isten Szentlelke korábban felkent Izráel királyává – bár erről csak ő és szűkebb családja tudhatott – bekerül a hatalom köreibe.

Isten választottja, a fiatal pásztorfiú teljesen új közegbe került, ahol egyrészt egy Isten által elvetett, ugyanakkor hatalmához az  őrültségig ragaszkodó király udvari embere és egyben hadvezére lett. Ezt a történetet szeretném most összefoglalni úgy, ahogy azt az 1Sám 18-19. fejezetében olvashatjuk, hogy azután a történetet megismerve megismerjük azt az imádságot, ahogy életének ezeket az eseményeit Dávid imádsággá formálta.

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok