Bevésődés

Alapige: Jer 31:31-34

Lekció: 5Móz 31:14-29

 

 

A Harry Potter történetek egyik nagyon ellenszenves alakja Dolores Umbridge professzor, a mágiaügyi minisztérium egyik vezető tisztségviselője, aki meg van róla győződve, hogy Harry egy megrögzött hazudozó. Ezért egy olyan büntetést talál ki a számára, amivel úgy gondolja, hogy Harryt sikerül kinevelni a hazudozásaiból. Büntetőmunkára ítéli Harryt, a feladata pedig a következő: le kell írnia egy pergamenre: „Hazudni bűn”. Ezt addig kell tennie, amíg úgymond meg nem tanulja. De ezt nem akármilyen tollal kell írnia. A tollat a professzor adja, és természetesen elvarázsolt toll. Tintába se kell mártani. Ahogy Harry elkezd írni, a toll pirosan fog, és furcsa égető fájdalmat érez a kézfején. Ahogy írja a „Hazudni bűn.” - mondatot, a kezén is megjelenik a felirat, ami azután elhalványul. És Harry rájött, hogy a mondatot a saját vérével írta. És ahogy írta újra és újra, a felirat mindig megjelent a kezén, a fájdalom egyre erősebb lett, az írás a kezén egyre mélyebb, és egyre nehezebben tűnt el. Elkezdett bevésődni. De csak a kézfejébe.

Amikor Isten adta a sínai törvény szövetségét a választott népnek, azt a törvényt kőbe véste. Az is egy bevésett törvény volt. Kőbe volt vésve. Ridegen és keményen. Igazságosan, de számonkérően. És mivel a törvény követelése teljesíthetetlen, hiszen a szent Isten és a bűnös ember áll szemben egymással, ezért a törvény ítélet is egyben. De nemcsak teljesíthetetlen követelése miatt, hanem az emberi természet lázadása miatt is. Az ember mindig kényszernek érzi a törvényt, és ki akart bújni alóla. Pedig a törvény követelése világos – Pál ír róla a Galatákhoz írt levélben:

„Átkozott mindenki, aki nem marad meg abban, amiről megvan írva a törvény könyvében, hogy azt kell cselekedni.”1

De éppen ezért, akik a törvény cselekvésében bíznak, maguk is átok alatt vannak, mert valami olyanban bíznak, aminek maguk sem tudnak megfelelni.

Világos beszéd. De mi a megoldás? Talán még keményebben kell bevésni a törvényt abba a kőtáblába? Talán még fájdalmasabban kell bevésni a kézfejbe? Nem. Más megoldás kell. Erről szól mai az üzenet a Jer 31:31-34-ből.

Eljön az az idő - így szól az ÚR -, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda házával. Nem olyan szövetséget, amilyent őseikkel kötöttem, amikor kézen fogva vezettem ki őket Egyiptom földjéről. De ezt a szövetséget megszegték, pedig én voltam az Uruk – így szól az ÚR. Hanem ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni, ha eljön az ideje – így szól az ÚR -: Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek. Akkor nem tanítja többé egyik ember a másikat, ember az embertársát arra, hogy ismerje meg az URat, mert mindenki ismerni fog engem, kicsinyek és nagyok – így szól az ÚR –, mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre.

Előbb tömören szeretném felvázolni ennek a szakasznak az üzenetét, azután pedig egyetlen dolgot különösen is szeretnék kiemelni.

1. Az üzenet vázlata

Volt egy szövetségkötés Isten és Izráel között. Ha valaki Mózes ötödik könyvét olvassa napi igeként, akkor ennek a megismétlését, megerősítését olvashatja napról napra. Bár nevezik ezt a szövetségkötést „törvény szövetségének” is, mégis érdemes hangsúlyozni, hogy ennek is a kegyelem a forrása, mivel az izráeliek semmivel nem érdemelték ki azt, hogy Isten velük szövetségre lépjen, ezt is a mindent megelőző kegyelem döntötte el. De Izráel nem tartotta meg ezt a szövetséget. Izráel ezért parázna szövetségszegő, olyan mint a házasságtörő. A házasságtörés pedig halálos ítéletet érdemel.

Az érdekesség, hogy Isten ezt előre megmondta Mózesnek és Mózesen keresztül már akkor, amikor leíratta a törvényt. Meg fogjátok törni ezt a szövetséget, el fogtok hagyni engem … aminek súlyos átkok lesznek a következményei, ami saját fejetekre hoztok. Isten azonban nemcsak erről beszél.

Isten a megtört és megszegett szövetség helyett, amit Izráel tulajdonképpen érvénytelenített, egy új szövetséget ígért. Ennek az ígértnek a leírását olvashatjuk itt. Ennek az új szövetségnek a legfőbb jellemzője, hogy Isten törvénye nem kőbe lesz bevésve, hanem a szívbe lesz beírva.

2. A szívbe írt törvény

Ezt szeretném ma különösen is kiemelni: Isten törvénye a szívbe lesz beírva. Az életünk pedig olyan, lesz, amilyen a szívünk. Ami a szívünkbe van írva, az határozza meg az életünket.

Ez mindenképpen más lesz, mint a régi szövetség – mondja Isten. A régi szövetséget kőbe vésték. Egy olyan szövetség volt, ami nem változtatta meg az embert. A szövetségkötés ellenére az ember ugyanolyan maradt, mint amilyenné a bűneset következtében vált. Lázadó, engedetlen, bálványok után forduló. Ezen nem változtatott a törvény sem. Hiába lett kőbe vésve. Ezt mutatta meg Mózesnek Isten, amikor újra leíratta vele a törvény szövegét.

Eltelt a pusztai vándorlás negyven éve. Ott állnak Kánaán határán. Ott állnak a határon, hogy átvegyék a kincset Istentől. Eddig megtapasztalták Isten megtartását a pusztában, ahogy mannával és fürjekkel táplálta őket, ahogy vizet adott nekik a sziklából. És most be fognak menni arra a földre, amit Isten ad nekik, birtokba vehetik a kincset. Egyértelmű, hogy a saját erejükből nem tudják birtokba venni. Isten fogja nekik ezt a kincset ajándékba adni. És akkor mit mond nekik Isten?

Ez a nép pedig paráználkodni kezd annak a földnek idegen isteneivel, amelyre most bemegy. Elhagy engem, és megszegi szövetségemet, amelyet vele kötöttem. … - majd Mózes ezt így adja tovább: „Fogjátok ezt a törvénykönyvet, és tegyétek Isteneteknek, az ÚRnak a szövetségládája mellé, hogy ott tanúskodjék ellened. Mert én tudom, milyen lázadó és kemény nyakú vagy. Hiszen már most lázadók lettetek az ÚRral szemben, amikor még köztetek élek, mi lesz akkor a halálom után?!2

Tegnap, amikor előkészültünk erre a mai napra elmondtam ezeket az igéket az ifjaknak. Tegnap volt napi ige. Azt is mondtam: ennek az igének az alapján – és a korábbi évek tapasztalatai alapján – azt is mondhatnám: ti most lekonfirmáltok, de úgyis tudom, hogy a konfirmáció után annyira fog csábítani benneteket a világ, a vágyaitok, a kötelességeitek, hogy ebbe nem fog beleférni Isten és a gyülekezet. Amikor ezt tegnap mondtam, többen furcsán néztetek rám. De vajon nem ez lesz az igaz?

Vagy, és hadd tegyem fel a kérdést így: ti mások lesztek, mások vagytok, mint a korábbi évek konfirmandusai, akiknek többségét ki tudja milyen szél fújt szét a világba, a gyülekezetbe pedig csak elvétve, csak időnként mutatóba száll vissza egy-egy.

Hadd kérdezzem? Ti mások vagytok-e, mások lesztek-e? Min múlik? Talán azt gondoljuk a gyülekezeten múlik. Talán azt gondoljuk, hogy azon múlik, hogy van-e ificsoport. De nem ezen múlik – akármilyen fontos és jelentősek Istennek ezek az eszközei. De lényegében mégis csak azon múlik, amiről ez az ige beszél. Az a szövetség, amit Isten külsőképpen kötött veletek, amikor meg lettetek keresztelve, be van írva a szívetekbe? Bevésődhetett-e hit által – nem törvény által, nem követelés által, hanem hit által a szívetekbe?

A jeremiási ígéret két szövetségről beszél. Egy régiről, ami külsőleg köttetik és egy újról, ami a szívben köttetik. Van egy külső szövetség és egy szívben megkötött szövetség. A régi és új szövetség ebben az összefüggésben elsősorban nem is Ószövetséget és az Újszövetséget jelenti, hanem azt, hogy külsőleg megkötött szövetség a szívetekbe is be lett-e írva?

Ebben az értelemben az Ószövetség és az Újszövetség között van egy párhuzam. Az Ószövetségben is, és az Újszövetségben is van egy külső jel. Az Ószövetség külső jele a zsidó nép számára a fiúk körülmetélése volt. Az Újszövetségben a külső jel a víz keresztsége. De a lényeg nem a külső jelben van. Fontos, de akkor is csak jel. A lényeg a szívben dől el. Azon, hogy mi van a szívetekbe írva, mi van a szívetekbe vésve hit által.

És itt válik fontossá a bevésődés. Mi vésődik be a szívetekbe? A bevezetőben említett példában Umbridge professzor úgy gondolta, hogy ha fájdalommal vési bele Harrybe az igazságot, akkor azzal eléri a célját. De nem éri el a célját.

A törvénynek ugyanis a Bibliában nem az a célja, hogy megjavítson minket. Nem is képes rá. A törvény csak azt tudja megmutatni, hogy mennyire képtelenek vagyunk megfelelni Isten akaratának és törvényének a bűnös emberi természetünkben.

A törvény hiába van kőbe vésve és hiába igaz. Mert a törvény igaz.

Igaz, hogy szeresd az Urat teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. Az is igaz, hogy szeresd embertársadat, mint magadat. Az is igaz, hogy emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és az is igaz, hogy ne ölj, az is igaz, hogy ne paráználkodj, és hogy ne kívánd és ne vedd el azt, ami a másé, ne ferdítsd el az igazságot. Ott vannak kőbe vésve. Ridegen és számonkérőn. De agyonnyom minket a törvény követelése.

Amíg a törvényt csak külső követelményként látjuk, addig mi szeretnénk kijátszani, és akkor kikerülhetetlenül, előbb vagy utóbb, de utol fog érni a törvény követelése és elítél minket. Ezért fontos, hogy lássuk a törvény célját, amit a Római levél így mond el:

„Mert a törvény végcélja Krisztus …”3

Mit hozott nekünk Krisztus? Megoldást nemcsak a bűneinkre, hanem a bűnös természetünkre is. Bocsánatot, amit alapigénk Jeremiás prófátánál így ígér meg:

„… mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre.”

A törvény célja azért Krisztus, hogy meglássuk: egyedül a bűnbocsánat a megoldás. A törvénynek az a célja, hogy megértsük, Krisztusra van szükségünk, hogy megmeneküljünk Isten igazságos és jogos haragja elől. Egyedül a Krisztusban nyert feloldozás tud minket kedvessé tenni Isten számára.

Amíg a törvényt csak kőbe vésett követelményként látjuk, távol maradunk Istentől. Jézus szembesítése ezzel Ézsaiást idézve így szól:

„ … ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem, istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat”4

És akkor igaz lesz, amit Mózes mond, és ezért nem mondhatok én sem mást: „Elhagy(nak) engem, és megszegi(k) szövetségemet, amelyet velük kötöttem.” Akkor ez fog történni.

De történhet máshogy is. Hogyha Isten akarata és törvénye a szívetekbe íródik be, nem külső követelményként, hanem Krisztus által belső vágyként, akkor máshogy fog történni. Nézzünk erre néhány példát:

  • Ez azt jelenti, hogy nem azért mondtok igazat, mert „hazudni bűn”, hanem azért, mert mindig az igazsághoz ragaszkodtok és az igazságban gyönyörködtök – akkor is ha vétkeztetek és az igazság leleplez titeket.

  • Azt is jelenti, hogy nem azért jártok templomba, mert az istentiszteletet kihagyni, az Úr napját megszentségteleníteni bűn, hanem azért mert ott akartok lenni a Krisztus testében a gyülekezetben az Úr közelében.

  • Azt is jelenti, hogy nem azért imádkoztok vagy olvastok Bibliát, vagy jártok kiscsoportba, mert ez valamiféle vallásos kötelesség, hanem azért, mert vágytok megérteni Istent és vele akartok járni.

  • Azt is jelenti, hogy azért vagytok szelídek és szeretetteljesek, mert a Megváltó Krisztus is alázatos szívvel és szelíden jött el értetek, hogy magára vállalja bűneitek terhét is kifizesse a mennybe jutásotok árát – és nektek ő a Mester, a példa és az erőforrás.

Talán ennyi példa is elég, hogy megértsétek a lényeget. Azon dől el, hogy Isten szövetsége be van e írva a szívetekbe. Teljesen mindegy, hogy mi van kőbe vésve. Teljesen mindegy, hogy külsőleg szövetségesek vagytok-e; sőt! A szövetség, ha nincs a szívbe írva, súlyosabb ítéletet hoz.

Akkor lesz és attól lesz minden más, ha megtörtént, megtörténik bennetek:

„Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek.”

Mert egyvalami nem változik. A törvény törvény marad. Az új szövetségről Isten nem azt mondja, hogy megváltoztatja a törvényt. Azt sem, hogy félreteszi a törvényt, érvényteleníti a törvényt, vagy lazít a törvényen. Nem új törvényt ad Isten, hanem új embert teremt. Az új szövetségnek ez a kulcsa: nem új törvényt ad, hanem új embert teremt.

Ezért mondja az Írás:

Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.”5

Ezt mutatja meg az új szövetség ígérete.

„Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek.”

Ez a megmaradás titka. Ez a titka és kérdése annak, hogy ti mások lesztek-e, mint azok, akik a korábbi években álltak itt a gyülekezet előtt. Ha ti magatok is új teremtés vagytok, új emberré lesztek, új emberré lettetek, akkor nem az lesz igaz rátok, amit Mózes így mond:

Elhagy(nak) engem, és megszegi(k) szövetségemet, amelyet vel(ük) kötöttem.

Hanem az, amit Krisztus mond:

„Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot.”6

1Gal 3:10

25Móz 31:16.26-27

3Rm 10:4

4Ézs 29:13 – Mt 15:8; Mk 7:6

52Kor 5:17

6Mt 25:34

Tags: , ,
© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok