Nyomtatás

Isteni szívcsere

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Lekció: ApCsel 2:1-21

Alapige: Ez 36:26-27

 Letöltés, meghallgatás!

Amikor eljött a Szentlélek,az emberek eleinte nem értették az eseményeket. Megpróbálták a saját tapasztalataik alapján magyarázni a jelenséget. Ahogy az apostolok csillogó szemekkel, lelkileg áthevülten elkezdtek prédikálni, különböző nyelveken, amit azok a különböző nyelveket beszélő emberek értettek, akik az adott nyelven beszéltek; egyeseknek úgy tűnt, mintha ittasak lennének. Kezdett kicsit zavarossá válni a helyzet, úgyhogy Péter végül magához ragadta a kezdeményezést és elkezdte megmagyarázni azoknak, akik nem értették, hogy mivel is állnak szemben. Azzal kezdi a magyarázatot, hogy amit tapasztalnak, azt Isten már előre egy ősi próféciában megmondta. Jóel prófétára utal – utalhatott volna azonban más próféciákra is. A mai napon egy a Szentlélekről adott másik prófáciát fogunk látni. Bizonyos értelemben már láttuk is – a színdarab pontosan ezt jelenítette meg a számunkra. Mi történt pünkösdkor? Ez 36:26-27

 

Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: eltávolítom testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet adom belétek, és azt művelem veletek, hogy rendelkezéseim szerint éljetek, törvényeimet megtartsátok és teljesítsétek.

Ezékielnek ezt az üzenetet Isten annyira a szívére helyezte, hogy prófétai könyvében kétszer is szerepel, az itt olvasható hely mellett még a 11. fejezetben is említi. Ezékielt szinte a Szentlélek prófétájának is tekinthetjük – ő prófétált a lélek által megelevenedő halott csontokról is.

Miről szól tehát Isten ígérete, ami beteljesedett pünkösdkor és azóta is élő folyamat Isten ígérete, hiszen újra és újra megismétlődik akkor, amikor valakinek az életében elfoglalja Jézus Krisztus az őt megillető helyet.

Isten azt mondja – új szívet és új lelket ad. Leírja, hogy az új szívet minek a helyére adja.

1. Kőszív – az Istenre érzéketlen élet

Azt ígéri:

eltávolítom testetekből a kőszívet

Azt gondolom, hogy különösebb magyarázat nélkül mindenki érti a kőszív metaforáját.

A kőszív élettelen és érzéketlen szív. De itt meg is áll az értelmezés. Kiről szól ez? Kiről szokták mondani, hogy kőszívű?

Ha felidéződik bennünk Baradlay Kazimirnak a kőszívű embernek az alakja,akkor egy olyan ember látunk magunk előtt, aki az érzéseit teljes mértékben elrejti; nemcsak, hogy nem fejezi, de már a könyörtelenségig érzéketlen mások élete iránt. Érzéketlen legnagyobb fia Ödön szerelme iránt – eltávolítja a fiút a lány közeléből; érzéketlen és könyörtelen Richárd fia iránt és bár Jenőről azt mondja, hogy ő volt számára a legkedvesebb, szigorúan felesége lelkére köti halálos ágyán, hogy ebből Jenő semmit sem tudhat meg. Nem is tud meg. De érzéketlen felesége iránt is, akit rövid időn belül házasságra akar kényszeríteni a halála  után. Kőszívű ember.

Aki nem indul meg mások iránt, érzéketlen mások fájdalma iránt – azt kőszívűnek nevezik. Ezékiel azonban valami másra utal.

A 11. fejezet 12. majd a 18. versében azt mondja:

Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mert nem az én rendelkezéseim szerint éltetek, és nem az én törvényeimet teljesítettétek, hanem a körülöttetek levő népek törvényeit teljesítettétek. … És ha hazaérkeznek, eltávolítanak onnan minden förtelmes és utálatos bálványt.[1]

Ezután írja le ott is, hogy eltávolítja a kőszívüket és hússzívet ad beléjük.

Izráel fiai engedetlenségük miatt elveszítették az istenérzéküket. Ez a kőszív lényege: teljesen érzéketlenek vagyunk az egyetlen igaz Istenre, teljesen érzéketlenek vagyunk az ő akaratára, aminek mi a következménye? Bálványimádás – ha nem az egyetlen igaz Istent imádja az ember, akkor bármit  hajlandó imádni és szolgálni Isten helyett.

Imád ideológiákat – imád politikusokat; imád idolokat – sport- vagy rocksztárokat, színészeket; imádja a gyerekeit, imádja a férjét vagy a feleségét – imádja a megszerzett vagyontárgyait vagy egyszerűen csak imádja önmagát. Csak éppen Istent nem imádja, mert teljesen érzéketlenné vált Istenre – legfeljebb elképzelt istene lehet, ami nyomokban lehet, hogy hasonlít Istenhez, de sosem lesz Ő.

És amíg az ember kőszívű, addig mindig is érzéketlen marad Istenre. Az érzéketlen kőszív pedig halott szív. Egy halott szíve. Egy halott pedig nem képes érzékelni az életet. Egy halott számára semmi sem jelent az élet. Ahogy a halott nem képes érzékelni az életet – úgy nem tudja a lelki értelemben vett kőszívű ember érzékelni Istent, minden élet forrását; azt az Istent, aki maga az örök élet. Az Istent nem érzékelő ember csak Isten nélküli életet tud élni – egész egyszerűen képtelen érteni és érzékelni Istent, mert kőből van a szíve. Pál ezt így írja le egye helyen:

A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem képes: mert csak lelki módon lehet azokat megítélni.[2]

A nem lelki ember képtelen megérteni Istent és Isten Lelkének dolgait. Isten akaratában például a szabadságát fenyegető törvényeket lát Isten fiainak dicsőségs szabadságát a bűntől. Jézus Krisztus követésében és az ő szavaihoz való ragaszkodásban vallási fanatizmust és bigottságot lát, nem pedig az élet kiteljesedését és győzelmét a bűn felett.

És amit a Biblia elmond– ezen az állapotán az ember nem tud változtatni és tenni sem tud érte.

Isten változtat a dolgokon.

2. Szívcsere – Istentől

A prófécia világosan beszél arról, hogy Isten egy teljes szív- és lélekcserét hajt végre az emberben – és Isten hajtja végre ezt a szív és lélekcserét. Az ember nem tudja ezt megtenni.

Amikor Jézus Nikodémussal, egy zsidó elöljáróval beszél azt mondja neki:

„Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.”[3]

Ahogy egy ember nem tudja megszülni önmagát, úgy nem tudja újjászülni sem. Ahogy egy halott nem tudja feltámasztani önmagát, úgy nem tudja az ember feltámasztani a lelkét és ahogy egy ember nem tud saját magán szívátültetés végezni, úgy nem képes a testi ember saját kőszívét élő húszsívre cserélni és lelki emberré válni.

Erre csak és kizárólag Isten képes, aki pünkösdkor kiárasztotta a Lelkét, hogy Jézus Krisztus életére cserélje ki a mi ádámi, Ádámtól örökölt életünket, élő szívre cserélje ki halott szívünket és ezáltal be tudjuk szívni Isten mennyei országának levegőjét, érzékeljünk önmagunkban Isten szeretetének szívdobbanásait, és értsük és szeressük Isten gondolatait és akaratát. Mert ez lesz ennek a szívcserének a következménye:

Az én lelkemet adom belétek, és azt művelem veletek, hogy rendelkezéseim szerint éljetek, törvényeimet megtartsátok és teljesítsétek.

Emiatt nem értik a keresztyénséget az emberek. Sokszor magukat még keresztyénnek mondók sem.

A nem keresztyének azt gondolják, hogy a keresztyénség is egy vallás, ami az ember erkölcstelenségével veszi fel a harcot a hit segítségével. És kinevetik, lesajnálják  és megvetik a keresztyénséget, a keresztyéneket, amikor erkölcsi gyengeségeket – meg időnként vaskos emberi bűnöket fedeznek fel keresztyénnek tűnő emberek életében.

Sokan még keresztyének közül is azt gondolják, hogy az a keresztyénség, hogy felismerik a bűnös voltukat, elfogadják Isten létét és igyekeznek megjobbítani magukat Isten segítségére támaszkodva. Ahogy megjobbítják magukat, úgy lesz majd egy új szívük. De nem ez a keresztyénség – mert az erkölcsi jó cselekedetek útján nem lehetünk kedvesek Istennek. Egyszerűen azért, mert még a legjobb jó szándékkal sem tudunk megfelelni a tökéletes és szent Isten tökéletes és szent követelményének. Márpedig Isten számára nem az a kedves, aki elég jó, hanem az, aki tökéletes. Jézus maga mondja:

Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.[4]

Ezt a tökéletességet pedig nem tudjuk elérni – csak Isten tudja kiformálni bennünk. És ő ezt megteszi akkor, amikor kőszívünket, halott szívünket és halott lelkünket kicseréli élő hússzívre, amely gyönyörködik Istenben, gyönyörködik kijelentett akaratában és Krisztust követve jár Isten útján. Ez több mint erkölcsi megjobbulás és nem is az ember, hanem a bennünk munkálkodó Lélek végzi el.

Lehetetlen megérteni és megélni a keresztyénséget e nélkül a szívcsere nélkül. Lehetetlen megérteni Istent és az Ő Fiát a Szentlélek jelenléte és munkája nélkül. A pünkösd teszi érthetővé és megélhetővé Krisztus megváltását a világ számára. A Szentlélek nélkül, az isteni szívcsere nélkül Isten minden titka zárva marad előttünk; a Szentlélek tárja fel nekünk Isten titkait és vezet be minket ezekbe a titkokba, amelyeken keresztül eljuttat Isten fiainak dicsőséges szabadságára és testünk tökéletes megváltására.[5]

Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: eltávolítom testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet adom belétek, és azt művelem veletek, hogy rendelkezéseim szerint éljetek, törvényeimet megtartsátok és teljesítsétek.

Ezt a szívcserét ünnepeljük most – ünnepeljük kicserélt szívvel. Ámen.

 

 

 



[1]Ez 11:12.18

[2]1Kor 2:14

[3]Jn 3:3

[4]Mt 5:48

[5]vö. Rm 8:23