Jn

Lekció: Jn 20:1-10
Alapige: Jn 20:19-29

Az előbbi kis jelenet, amit a Talentum-körösök előadtak jól érzékeltette azt, hogy azok, akik nem szerves és aktív tagjai a keresztyén közösségnek milyen értetlenül, sokszor idegenkedve tekintenek arra a templomi és istentiszteleti közegre, amely nekünk annyira természetes. Teljesen természetes, hogy nem értik, és ami nekünk megszokott és otthonos, minden elemében és mozzanatában, számukra nehezen értelmezhető és idegen.

Lekció: Mt 27:31-50
Alapige: Jn 19:25-27

A 2019. évi nagyhét nagy figyelmet kiváltó eseménye a Notre-Dame tetőszerkezetének leégése.

Hogy mennyire szimbolikus a történet, mutatja az, hogy mindenki úgy érezte, hogy valamiképpen ebben a kérdésben neki is meg kell nyilvánulnia. Természetes, hogy mivel egy keresztyén templomról van szó, felszínre került a keresztyénség időszerűségének, válságának létének a kérdése is; valaki szerint az esemény a keresztyénség eltűnésének a veszélyére figyelmeztet, más szerint a megújulás szükségességére. Ebbe az utcába én magam ma nem szeretnék bemenni. Valami mást szeretnék nektek mutatni. Voltak emberek, akik imádkoztak, voltak, akik sírtak, voltak, akik döbbenten nézték; olyanok is voltak, akik az örömüket fejezték ki. Nem egyformák a reakciók. Nagyon sokféle volt a tömeg; és azóta is sokféle a reakció. Nagyon vegyes tömeg vette körül az égő katedrálist, bár úgy tűnik többen voltak azok, akik megrendültek ilyen vagy olyan okból az égő templom láttán.

Alapige: Jn 13:34-35

 

 Letöltés, meghallgatás!

A 2018. évben az istentiszteleti köszöntő ige és az áldás is arra emlékeztetett bennünket, hogy a gyülekezet Isten szent temploma. A gyülekezet elhívása, hogy itt a földön magába fogadja és visszatükrözi Isten szentségét. Az idén nem megyünk messzire ettől az elhívástól – arra fog emlékeztetni minket az évi aranymondásunk, hogy Isten szentségének a visszatükröződése, hogyan is történik meg a gyakorlatban. Legalábbis ennek egyik lényeges oldalát mutatja. Alapgénk a Jn 13:34-35

Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”

Amikor elkezdtem kérni Istentől az útmutatást, hogy adjon igét, megakadt a szemem a református Bibliaolvasó kalauz évnyitó igéjén. Ott jött velem szembe az egész magyar református közösségnek ajánlásként adott aranymondás, ami rendkívül fontos dologra irányítja a figyelmünket. Egyetlen mondatban így foglalható össze: a Jézushoz tartozás legfontosabb ismertetőjele a tanítványok egymás iránti szeretete.

 

Lekció: Zsid 13:8

Alapige: Jn 1:1-5; 1:9-14; 1:16-18

Letöltés, meghallgatás

Amikor az első kereszyének számára világossá vált, hogy Jézus nem tér vissza olyan hamar, ahogyan ők azt – egyébként nagyon helyes hozzáállással – remélték, fontosnak tartották, hogy azok számára is hiteles információkat hagyjanak hátra Krisztusról, akik vagy a távolság miatt nem ismerték Krisztust, vagy amiatt, hogy már nem az ő kortársai voltak.

Ez arra indította az őskeresztyéneket és benne az evangélistákat, hogy részben a saját emlékeik alapján, részben hiteles tanúk vallomásai alapján összeállítsák az evangéliumaikat. Ők a legnagyobb gondossággal arra törekedtek, hogy Jézusról hiteles képet adjanak.

Lekció: Lk 1:9-23

Alapige: Jn 15:26

 Letöltés, meghallgatás!

A keresztyén hit három nagy ünnepe mellettnem nagyon figyelünk a keresztyénség kisebb ünnepeire – gondolok itt a vízkeresztre, a mennybemenetelre, Szentháromság-vasárnapja és van ahol még ennél is több ünnep gazdagítja az egyházi életet. Mi reformátusok pedig végképp nem nagyon figyelünk a kisebb ünnepekre.

Tiszteletben tartva, hogy lehet máshogy is csinálni, én ezt nem is tartom olyan nagy bajnak. De van egy kisebb ünnep – ami bizonyos értelembena három nagyot foglalja össze – ez a Szentháromság ünnepe, ami a pünkösdöt követő vasárnap. Ez az ünnep zárja le az egyházi év ünnepes félévét, és nyitja meg az ún. ünneptelen félévet, ami egészen adventig tart.

Lekció: Ézs 53

Alapige: Jn 6;22-27

 Letöltés, meghallgatás!

A görög regék Sziszüphoszt, Korinthus királyát úgy tartják nyilván, mint egy nagyon gonosz és véresen kegyetlen királyt, aki állandóan arra kereste az alkalmat, hogy ártson az idegeneknek és orvul meggyilkolhass őket. Végül Athén királya Thészeusz bosszulta meg rajta az ártatlanul kioltott életeket, de – így a görög rege – Sziszüphosz halála után az Alvilág legsötétebb mélységébe, a Tartaroszba került, hogy ott időtlen időkig egy kősziklát gördítsen a hegytetőre, de hiába verejtékezik, a kőszikla mindig visszagördül a lejtőn. Innen ered az értelmetlen és hiábavaló munkára és dolgokra alkalmazott jelző: sziszifuszi.

Alapige: Jn 1:17

 Letöltés, meghallgatás!

 

Sokszor hallottuk ezt az igét 2016-ban. Amikor János evangéliumának bevezetőjeként leírta az Ige megjelenését a világban, lépésről lépésre építette fel azt, hogy a kezdetben már létező és örökkévaló Igét bemutassa mint Isten tökéletes kijelentését, aki belépett a világba.

De mit hozott Jézus Krisztus a világba? Egy hete ünnepeltük a világba való belépését – ahogy mint a világ világossága megjelent közöttünk, akinek van egy életkönyve, amibe azok nevei vannak beírva, akiket kiválasztott az örök életre, és akik őt, mint világosságot követik.

Alapige: Jn 8:12-16

Lekció: Jn 1:1-14

 Letöltés, meghallgatás!

 

Azt hiszem általában egyet érthetünk azzal, hogy az ünnepeink közül – legalábbis külsőségeit tekintve – a legszebb a karácsony. Tényleg igyekszünk széppé és meghitté tenni, sokkal inkább, mint más ünnepünket. Jó lehetőséget ad erre az is, hogy hamar sötétedik, fényessé, csillogóvá lehet tenni az estét. A karácsonyi vásárok fényárban úsznak. Miből táplálkozik mindez a vágy a szépség, a meghittség után. Kimondva, vagy kimondatlanul – sőt még akár úgy is, hogy valaki egyáltalán tagadja azt. Az evangéliumból fakadóan egészen mélyen gyökerezik mindez az az emberi szívben, amit az evangéliumnak az az üzenete táplál, hogy a világosság legyőzi a sötétséget; az isteni világosság, diadalmat vesz a világ és a bűn sötétségén. Vannak persze olyan emberek, egészen fiatalok is, akik gyűlölik az ünnepet; sokféle oka lehet annak, ezek közül az egyik, hogy egyszerűen nem találják meg az ünnepben mindazt, amit maga az ünnep ígér.

Mert mit ígér az ünnep? Azt, hogy jobb lehet az életünk és magunk is jobban lehetünk. Jobbak lehetünk azáltal, hogy a sötétség helyett a világosságban élünk. És de sokaknak kell csalódnia az ünnep ígéretében. Vajon azért-e, mert az ünnep ígérete hamis? Vagy azért, mert bár szép az ünnep külseje, de nem tudja ez a szépség igazán átjárni az ünnep belsejét?

1. oldal / 3

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok