Nyomtatás

Megtaláltuk a Messiást!

Olvasóink értékelése:  / 1
ElégtelenKitűnő 

Alapige: Jn 1:41

Lekció: Jn 1:35-42

 Letöltés, meghallgatás!

Ha hallunk valami különleges hírt, azonnal késztetést érzünk arra, hogy megosszuk valakivel. Egyszerűen muszáj elmondanunk másnak, ha hallottuk valakiről, hogy beteg, hogy meghalt valaki, hogy babát vár. Sajnos néha ez a kényszer még akkor is működik, ha valamit bizalmasan közölnek velünk úgy, hogy azt ne adjuk tovább.

Van azonban egy jó hír, amivel kapcsolatban igen szemérmesek vagyunk – pedig az nemhogy nem titok, hanem egyenesen parancsunk van arra, hogy továbbadjuk; ráadásul egy szenzációsan jó hír, amilyen nincs még egy világon. Lehet, hogy az a baj, hogy jó hír – mi sokkal inkább a rossz híreket szeretjük továbbadni. A jó hír az, amit András mondott Péternek, és ami mai alapigénk

Megtaláltuk a Messiást

A történetet olvasva azt láttuk, hogy András Keresztelő János tanítványa volt, és János bizonyságtételének a hatására kezdte el Jézust keresni. Amikor pedig saját maga is megbizonyosodott arról, hogy Jézus több mint egy különösen tehetséges, megnyerő vallási tanító, akkor az első, amit megtett, hogy Péterrel is közölte a hírt, hogy Jézusban megtalálta a Messiást! Röviden ennyi a történet, most igyekezzünk a történet mélyére látni.

1. András megváltót kereső ember

Az első, amit megfigyelhetünk Andráson, hogy ő a megváltót kereső ember. A megváltóra várakozó ember. A zsidó népben a római elnyomás alatt felerősödött annak a Messiásnak a várása, akinek az eljövetelét az ősi próféciák megjövendölték. Az a Messiás, aki a kígyó fejére tapos, aki az elnyomott és választott népet felszabadítja az iga alól, sőt a választott Izráelt megváltja bűneiből, sőt aki az ígéretek szerint minden nép és benne minden ember megváltója lesz. András életének az előzményeit nem ismerjük, de azt látjuk, hogy ő is várja a megváltót. Amikor Keresztelő János, Jézus előhírnöke a színre lép és elkezdi hirdetni azt, hogy

Én kiáltó hang vagyok a pusztában: készítsetek egyenes utat az Úrnak, ahogyan Ézsaiás próféta megmondta. ... Én vízzel keresztelek. De közöttetek áll az, akit ti nem ismertek, aki utánam jön, és akinek saruja szíját megoldani sem vagyok méltó.1

akkor János tanítványa lett. Neki kellett ez a megváltó és nem akarta elszalasztani az alkalmat, hogy megtalálja Izráel megváltóját, az egész világ megváltóját és az ő személyes megváltóját is.

Ma is nagyon sok ember keresi és várja a megváltóját. Az embereknek egyszerűen szükségük van megváltóra – valaki/valami olyanra, akire rábízhatják az életüket, aki segít elhordozni és megoldani a gondjaikat. Nem igaz az, hogy az embereknek nem kell a megváltó. A probléma nem az, hogy az emberek nem keresnek megváltást, hanem az, hogy nem jó helyen keresik. Hiszen ahogy Jézus földi élete végén is beszélt erről, nagyon sok mindenki és minden kínálja magát megváltóként.

Nagyon sok a hamis megváltó, amelyekbe emberek a bizalmukat vetik. Nem is feltétlenül úgy keresik megváltójukat, mint bűnből megváltót, hanem valami olyat keresnek, ami boldoggá teszi őket. Amitől biztonságban érzik magukat. De keresnek valamiféle megváltót. Így kereste András is és azzal, hogy ezzel a hírrel a testvéréhez Simonhoz ment abban is bizonyosak lehetünk, hogy így kereste Simon is, akiből Péter apostol lett.

Az első kérdése hozzánk Istennek az év elején: bizonyos vagy-e már abban, hogy megtaláltad a megváltódat? Vagy még mindig keresed? Ha még mindig keresed, ne keresd tovább – Jézus az, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét, benne a te bűnödet is. Mert addig nem tudsz igazán boldog lenni soha, amíg a bűneid uralkodnak rajtad megbocsátatlanul, kényszerítve téged arra, hogy ne Isten szerint élj. Ha keresed őt, akkor azt mondhatom, hogy jó helyen jársz – mi őt hirdetjük, mert mi is őt találtuk meg.

2. András a megváltóra mutató ember

András azok után, hogy találkozott a megváltóval és ennek öröme eltöltötte őt nem tudta és nem is akarta magában tartani ezt a csodálatos jó hírt. Abban a pillanatban, ahogy találkozott a testvérével Péterrel elmondta neki a jó hírt.

Megtaláltuk a Messiást.

Fülöp egy kicsit bővebben fogalmaz pár verssel később, de ő is elmondja Nátánáelnek ugyanezt

Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak ...2

Mi az, amit ebből a találkozásból megérthetünk? Az Írás eredeti szövege arra enged következtetni, hogy András nem csak úgy véletlenül találkozott a testvérével, hanem ő kereste Simont, hogy elmondhassa neki a jó hírt. Itt ugyanis egy olyan szó szerepel, ami olyan találásra utal, amelyet egy keresés előzött meg. Ugyanazzal a szóval fejezi ki a szöveg Andrásnak a Péterrel való találkozását, mint a Messiás megtalálását. Az a szó szerepel itt, amit Arkhimédész kiabált, amikor egy kádban fürödve felfedezte a felhajtóerő törvényét és azt kiabálta: Heuréka! Megtaláltam. Ő is kereste, kutatta a megoldást, amikor egyszerre csak bevillant. Kereste és megtalálta.

András kereste Pétert azért, hogy elmondhassa testvérének a jó hírt. Nem várta meg, hogy majd összefutnak valahol, ez annyira fontos és örömteli volt a számára, hogy azonnal meg kellett osztania azzal, akit szeretett, aki fontos volt a számára. Kereste tudatosan, hogy hogyan mondhatná el. Mert András tudta azt, hogy nemcsak a számára fontos, hogy megváltója legyen, hanem azt is tudta, hogy Péternek megváltója legyen. Nemcsak azt tudta András, hogy neki van szüksége megváltóra, aki keresi őt, hanem Péternek is szüksége van megváltóra. Sőt a Messiásra vonatkozó prófétai ígéretek azt is elmondják nekünk, hogy minden embernek szüksége van megváltóra – és ő az, akiben Isten megáldja a föld minden népét3.

3. A megváltóra mutató Egyház

És ebben a hírben van a mi életünknek is a legfontosabb küldetése. A földi életünknek két fő célja van.

3.1. Megtalálni a Messiást

Az életünk első fő célja, hogy mi magunk is megtaláljuk a Messiást. Ezt a célt nem mi tűztük ki magunk elé. Ez a cél egy Istentől adott cél. Mert amíg nem találjuk meg a megváltót, nincsen örök életünk. Ezért mondja Pál apostol is azt az athéni beszédében:

Az egész emberi nemzetséget is egy vérből teremtette, hogy lakjon a föld egész felszínén; meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait, hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem;4

Isten tehát meghatározta életünk elrendelt idejét és lakóhelyünk határait, hogy ezen idő és tér határain belül keressük Istent – mondja Pál a pogány görögöknek. Az életünknek ez a fő célja. Azon múlik az örök életünk, hogy ezt a célt elérjük-e. Viszont Isten – bár láthatatlan és elrejti magát körülöttünk – láthatóvá és elérhetővé tette magát akkor, amikor Jézusban emberré lett.

Sokszor elveszünk a rövid távú céljainkban és nem törődünk az egyetlen igazán fontos céllal, ahogy erre Jézus Márta figyelmét is felhívta egyszer.

Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre.

Márta célja az volt, hogy jó háziasszony legyen. De eközben a lényeget, hogy Jézussal az örök életet ragadja meg nem látta meg. Szerette ő Jézust, és meg akart felelni egy képnek, amit kialakított magában arról, hogy mit jelent jó háziasszonynak lenni – eközben pedig majdnem elment az örök élet mellett. Ne vesszünk el a mi kis földi céljainkban úgy, hogy közben háttérbe szorítjuk a fő célt: megtalálni a Messiást.

3.2. Rámutatni a Messiásra

Miután azonban megtaláltuk a Messiást egy új célt kapunk Istentől itt a földön. És ez nem az, hogy elérjük az örök életet. Azt már elértük, örök életünk van. Ha nem lenne más célja Istennek az életünkkel be is fejezhetnénk földi pályánkat, hiszen Jézusban mindent megnyertünk, ami fontos – és ha ezt igazán értjük, akkor azt is tudjuk, hogy ez a világ már semmi igazán értékeset, maradandót és boldogítót nem adhat nekünk. Innentől kezdve már sem a földi hírnév, dicsőség, gazdagság nem jelent a számunkra maradandó értéket, valódi örömöt sem. Akinek Messiása van már a Messiás az öröme. Pál apostol ezt úgy fogalmazta meg:

vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél;5

Ő tudta, hogy ebben a világban már az első célját elérte. De azt is tudta, hogy ezután Istentől új célt kapott hátralevő idejére:

de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak.6

Jézus pedig ezt a célt úgy fogalmazta meg mennybemenetele előtt:

Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.7

Az egész életünknek ez az új célja – ez az Egyháznak a célja. Elmondani a jó hírt – mi megtaláltuk a Messiást! És az a Messiás, akit mi megtaláltunk keresi őket is és megváltóként kínálja magát.

Ezért fontos, hogy az életünk Krisztusra mutató élet legyen. A gyülekezetünk élete Krisztusra mutató és ezzel Krisztushoz hívó élet legyen.

Értsük jól. Cél nélkül nem tudunk élni. Az az ember, akinek nincsen célja rövid időn belül megbetegszik lelkében, azután megbetegszik testileg is és végül meghal. Tehát mindannyiunkat célok mozgatnak. És éppen ezért az a második kérdése hozzánk a mai igehirdetésnek. A célod az, amit Isten tűzött ki a számodra, számunkra az Egyház számára: hogy Krisztusra mutató életed legyen, vagy még mindig e világi célok mozgatnak?

Higgyétek el, Isten mindent megad, amire szükségünk van ahhoz, hogy e világban elboldoguljunk, amíg el nem érjük kirendelt időnk határát. Ezt megígérte. Ezért nem kell fölösleges energiákat pazarolni arra, hogy földi céljainkat elérjük, és elvonni az energiát attól, hogy Isten célját betöltsük.

Igazán értelmes életet akkor élhetünk, ha Messiásra mutató életet élünk. Ha a jó hírt, amely minket elért megosztjuk azokkal, akik fontosak nekünk. Ha Andráshoz hasonlóan keressük annak a lehetőségét, hogy elmondjuk a jó hírt az embereknek.

Megtaláltuk a Messiást.

Egy csodálatos hitvallás és bizonyságtétel ez. És azért állítjuk ebben az évben ezt a vallomást gondolkodásunk középpontjába, hogy ne felejtsük el: Jézus ránk bízta ennek a jó hírnek a továbbadását – és azt a feladatot adta nekünk, hogy Krisztusra mutató életet éljünk.

Éljetek mint Isten szeretett gyermekei ilyen Krisztusra mutató életet!

Ámen.

1Jn 1:23.26-27

2Jn 1:45

31Móz 12:3 „Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.”

4ApCsel 17:26-27

5Fil 1:23

6Fil 1:24

7Mk 16:15