Nyomtatás

A megújult gondolkodás és a 7. ige

Olvasóink értékelése:  / 1
ElégtelenKitűnő 

Alapige: 2Móz 20:14

Lekció: Jn 8:1-11 Rm 12:1-2

 Letöltés, meghallgatás!

A múlt heti istentisztelet után az ajtóban egy testvérünk – mert így gondolom, hogy ő a testvérünk – azt mondta nekem: „Annak alapján, amit most hallottam, nekem itt nincs semmi keresnivalóm.”

Nagyon fontosak ezek a visszajelzések is, még annak ellenére is, hogy egy ilyen helyzet nem nagyon ad lehetőséget arra, hogy egyáltalán azt tisztázzuk, hogy pontosan miért gondolta ezt valaki.

1. Azért, mert az elhangzottakkal egyáltalán nem ért egyet, nem tudja vagy nem akarja elfogadni, hogy amit a kijelentett ige jelent, amit Jézus mond az úgy van.

2. Esetleg azért, mert ugyan elismeri, hogy amit Jézus mond az valamennyire igaz lehet, de a saját életére nézve egyáltalán nem akarja elfogadni azt, mert attól fél, hogy ezáltal a boldog élet lehetőségétől lesz megfosztva.

3. Vagy azért mondja-e, mert úgy érzi, annyira elrontotta az életét, hogy úgy érzi, a számára már nincs lehetőség, hogy igazán része legyen egy keresztyén közösségnek és az Isten országának.

Ebből az egy mondatból önmagában ez nem derül ki, ennek megfelelően a válasz sem egyszerű. De ez a mondat csak megerősítette bennem azt a meggyőződést, hogy ma a 7. igéről és a Krisztusban megújult gondolkodás kapcsolatáról kell beszélnem a számotokra. Mert a mellett se menjünk el szótlanul, hogy nem az első 6. parancsolat valamelyikénél érkezett ez a visszajelzés, hanem pont a 7.-nél, ami rámutat arra, hogy a gyakorlatban ezzel küszködünk a legtöbbet. Alapigénk természetesen a 2Móz 20:14

Ne paráználkodj!

1. A 7. ige tartalma újra

Visszanyúlunk oda, hogy röviden leszögezzük, hogy a Szentírásban egésze mit ért paráznaság alatt. Minden szexuális cselekedetet, amely nem egy férfi és egy nő házasságában, hanem azon kívül történik.

Paráznaság, ha:

– valaki kitör a házasságából és megcsalja szövetséges társát

– valaki betör valakinek a házasságába

– ha valaki elválik házastársától, házasságtörés esetét kivéve

– ha valaki a házasságkötés előtt szexuális kapcsolatra lép

– ha valaki azonos neművel létesít szexuális kapcsolatot

– ha valaki állattal létesít szexuális kapcsolatot.

Lehet, hogy valaki számára kérdéses az, hogy egyáltalán illik-e ilyenekről beszélni egy igehirdetésben. Mivel azonban a Biblia konkrétan és nevezetten említi ezeket az eseteket, ezért ha Isten a Szentírásban nyíltan beszél erről, akkor nemhogy nem szentségtörés, hanem egyenesen kötelességünk a 7. ige kapcsán néven nevezni ezeket a dolgokat.

De amíg csak megemlítjük, hogy mit ért a Biblia paráznaság alatt, amit a Tíz Igében Isten megtilt, addig semmi más nem történik, mint egy erkölcsprédikáció. Az erkölcsprédikáció az evangélium nélkül lényegében teljesen hatástalan, mert hiába mondja ki az igazságot, addig, amíg az Istentől elidegenedett életű embert nem És Istennek minden parancsolata kizárólag akkor lesz a számunkra azzá a gyönyörűséggé, az igazság erkölcsi vezérfonalává, amiről az egész 119. zsoltár is szól, ha azt megújult gondolkodással tesszük a magunkévá. Csak egy igét hadd idézzek a 119. zsoltárból:

Csodálatosak intelmeid, azért megfogadja azokat lelkem.1

Isten minden intelme, útmutatása, rendelkezése vagy éppen tilalma akkor tud a számunkra ilyen csodálatossá válni, ha megújult gondolkodással közeledünk hozzá.

2. Az eltompult gondolkodás

Ezért most szeretnék a megújult gondolkodásról beszélni. És hogy miért éppen a 7. ige kapcsán esik erről szó? Mert Istennek ez a parancsolata az, amiben leginkább észrevehető, hogy az ember erkölcsi érzéke és értelme eltompul. Miért mondom ezt? Azért, mert egyébként jóravaló magukat keresztyénnek valló emberek is ezzel a bűnnel szemben akár önmaguk számára, akár mások számára olyan elnézők és megértők és megengedők, hogy már senki sem gondol arra, hogy Isten mennyire komolyan veszi a szexuális tisztátalanságot, és mennyire kárhoztatja a tisztátalanságot. Csak néhány példa erre.

Hóseás próféta azt mondja:

Paráznaság, bor és must elveszi az észt.2

Lényegében Isten világossá teszi, hogy aki enged a vágyainak, az nem fog tudni tisztán gondolkozni. Erre utal Pál apostol is a Rómaiakhoz írott levélben, miután beszél arról, hogy emberek hogyan adták át a testüket különféle paráznaságra:

mivel nem méltatták Istent arra, hogy megtartsák ismeretükben, Isten kiszolgáltatta őket az erkölcsi ítéletre képtelen gondolkodásnak, hogy azt tegyék, ami nem illik.3

Nem mondhatjuk, hogy csak a paráznaság lenne képes megrészegíteni az embert, elvenni a józan gondolkozását; arra képes a pénz utáni sóvárgás, a hatalom mámora is, de ha valaki nem tud Isten szerint gondolkozni a szexualitás kérdéséről, arra a prófétai szó lényegében kimondta: elvesztette az eszét.

És ez akkor is igaz, ha a legszélsőségesebb és leggyomorforgatóbb paráznaságról van szó; és akkor is igaz, ha szép romantikus körítéssel, mély érzelmekkel, gyertyafénnyel és andalító zenével körített paráznaságról.

Értsük jól: megújult gondolkodás nélkül képtelenek vagyunk helyesen ítélni a szexuális tisztaság kérdésében is.

Hasonlítsuk össze pl. a 7. és a 8. igéhez való hozzáállásunkat. A 8. ige úgy szól: „Ne lopj!” Képzeljünk el egy tolvajt, aki megtér Krisztushoz; annak nagyon világosan és határozottan azt fogjuk mondani: lopni bűn, lopással azonnal hagyjon fel és keressen valami munkát. Nagyon határozottak vagyunk ilyen esetben. Ellenben, ha egy férfi vagy egy nő házasságon kívüli szexuális viszonyt folytat, netán együtt él valakivel, akivel nem házasodott össze vagyunk-e ugyanennyire határozottak. Márpedig Isten elég határozottan nyilatkozik erről. Mi mégis nagyon szemérmesen mismásolunk a kérdésben, nehogy elijesszük ezt a szegény kezdő keresztyént. Kérdezem én: egy tolvaj miért rosszabb, mint egy paráznaságot folytató ember? Egy tolvaj iránt miért képviseljük sokkal következetesebben a megtérésből fakadó erkölcsi következményt, mint egy paráznával szemben? És általában véve miért vagyunk sokkal szigorúbbak önmagunkkal szemben is, ha lopásról, vagy hazugságról van szó, ellenben miért vagyunk sokkal megengedőbbek magunkkal szemben is, ha a paráznaságról?

Mert nem hiszünk igazán a megújult gondolkodás erejében. Mert hagyjuk, hogy a világnak a szexualitásról alkotott gondolkodásmódja eltompítsa a mi gondolatainkat is.

3. A megújult gondolkodás

Így most térjünk rá magára a megújult gondolkodásra. Egyszerűen csak a megújult gondolkodás rendszerére.

A lekcióban hallottuk Pál apostoltól az igét:

Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; 2és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.4

Isten akaratát csak úgy tudjuk megítélni, ha az értelmünk megújul. Ha mi magunk az értelmünk megújulásával változunk meg. A megtérés újszövetségi szava pontosan ezt fejezi ki: a gondolkodásmód átalakulása.

Régi életünk gondolkodásmódjával nem tudjuk megítélni, hogy mi az Isten akarata. De hogyan alakul ki az emberben a megújult gondolkodás?

Ezt a Szentírás úgy mutatja be, mint egy teljes életcserét. Sőt egyenesen mint egy új teremtést.

Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.5

Mielőtt az ember élete Krisztusba kerül, az egész élete az első teremtéshez tartozik. Az első teremtéshez tartozik minden gondolata, minden magatartása. Az első teremtésről azonban megtudjuk azt, hogy azt a bűneset megrontotta. Éppen ezért az első teremtésben élő emberről Isten maga állapítja meg, hogy

az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz,6

Ez az első teremtésben élő ember, amiről azt is mondja a Szentírás, hogy

mindenki vétkezett, és nélkülözi az Isten dicsőségét.7

Mit is jelent ez a mondat? Lényegében azt jelenti, hogy minden ember, aki az első teremtéshez tartozik egy kisiklott és elrontott életet él. Mindenki elrontotta az életét, mert Isten dicsősége nélkül él. De Krisztus azért jött, hogy elrontott életünket helyreállítsa. Hogy visszavezessen bennünket Isten dicsőségébe, odavigyen minket Istenhez.8 A keresztysénségben az a csodálatos, hogy ez egy helyreállító vallás. Ennek a helyreállításnak két eleme van:

1) Teljes elengedést hirdet minden bűnösnek; erre azért van szükség, mert Isten királyságában, az örök életben nem részesülhetnek a bűnösök. Oda a legapróbb bűn sem mehet be.

2) Megtisztít minden gonoszságtól. Ez azt jelenti, hogy az életünket felszabadítja a bűn cselekvésének kényszere alól. Nemcsak megértjük Isten gondolatait és szándékait, hanem azzal azonosulunk is. Ez is része a helyreállításnak. Ezért Kálvin így fogalmaz a törvénnyel kapcsolatban: az a megszentelt élet szabálya.

Mielőtt az ember megragadja a kegyelmet, a törvény kegyetlen követelésével kell szembenéznie, hiszen képtelen azt megtartani és a törvény alapján Isten előtt ítélet vár rá. Miután Jézus Krisztusban elnyerte Isten kegyelmét a törvény szépsége és ajándéka kinyílik. A kegyelemben megélt szabadság ugyanis nem kontrollálatlanul burjánzik az emberben, hanem megérti Krisztusban Isten szándékait és gondolatait. Így válik a törvény a megszentelt élet szabályává. Erről szól tömören a Tíz Ige, benne a 7. parancsolattal.

Lényegében a felolvasott történet fejezi ezt ki a legjobban a Jn ev. 8-ból. Egy asszonyt házasságtörésen kapnak rajta és a törvény alapján el akarják ítélni. Az, hogy az asszony nem egyedül, követte el a házasságtörést a vádaskodók részéről képmutató módon fel sem merül; de ez az asszony vétkét lényegében nem csökkenti. Miből derül ez ki? Jézus azt mondja a történet végén a nőnek:

„Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!”9

Ezzel a mondatával Jézus ártatlannak nyilvánította-e ezt az asszonyt? Nem. Nem azt mondja az asszonyról, hogy ártatlan, hanem azt, hogy nem ítéli el és inti, hogy ne vétkezzen többé. De miért nem ítélte el Jézus ezt az asszonyt nyilvánvaló bűne miatt? Azért, mert ennek az asszonynak a büntetését is magára vállalta, amikor meghalt a kereszten. Jézus nem ártatlannak nyilvánítja őt, hanem felmenti bűnének következménye alól – egyben egy új életre szabadítja fel: mostantól többé ne vétkezz!”. Jézus pedig a következő mondatával még a kulcsot is megadja a számára:

„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”10

A nő ezek után a következő lehetőségek előtt áll:

1. Örül a megtalált kegyelemnek és Jézus bűnbocsánatának erejével új életet kezd.

2. Örül annak, hogy megúszta ezt a veszedelmes kalandot, és elhatározza, hogy ezentúl ügyesebb lesz, nehogy lebukjon.

Az első esetben a felkínált kegyelem valóban kegyelemként valósul meg egy ember életében. A második esetben azonban a kegyelem nem éri el a valódi célját; nem újítja meg az embert, nem újítja meg a gondolkodását és ezért nem is menti meg. És az sem menti meg, ha időnként egy kis vallással megnyugtatja a lelkiismeretét.

Isten valóban teljes megújulást kíván – ehhez a megújuláshoz az is tartozik a gondolkodásmód átalakulása. Sokan úgy képzelik el az új életet, hogy a régi életüket akarják folytatni … mással. Nem máshogy akarják élni az életüket, amit Jézus kínál, hanem mással. De az nem egy új élet lesz – legalábbis nem a Jézusban kapott új élet, hanem csak a régi élet valamilyen átrendezése.

A paráznasággal kapcsolatban azt a nehéz megértenünk, hogy míg könnyen ítéljük el az erőszakos, a vagy elfajult formáit, addig teljesen természetesnek vesszük, ha szépen becsomagolt romantikus köntösben jelenik meg. Néha nem hisszük el, hogy a méreg akkor is méreg, ha szépen van becsomagolva.

Amikor a 7. igéről beszélünk, akkor fontos tudatosítanunk magunkkal azt, hogy csak akkor tudunk ennek a kísértésnek és bűnnek is ellenállni, ha teljesen megújul a gondolkodásunk Isten kegyelmében. És higgyétek el, amit Isten akar nem bonyolult; mi csak azért bonyolítjuk, mert nem akarjuk elfogadni.

Pál apostol azt írja:

Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól …11

Ez pedig csak úgy lehetséges, ha okos istentiszteletként odaszánjuk a testünket értelmünk megújulásával az Istennek. És nem félsz keresni és megérteni Isten akaratát akkor, ha

– fiatal vagy és házasság előtt állsz

– ha már eljegyezted magad

– ha házasságban élsz

– ha úgy érzed a házasságod boldogtalan

– ha kudarcot vallottál a házasságodban

– ha élettársi kapcsolatban élsz

– ha eltört a házasságod

– ha homoszexuális vágyaid vannak

– ha megözvegyültél

Hidd el – Isten teljesen megújított életet kínál fel a számodra

Hidd el – nincs semmi, amit ő helyre ne tudna állítani

Hidd el – hogy van Isten által adott út a számodra is; ami lehet, hogy nehezebbnek tűnik, mint amit te elképzelsz, de hogy az életre vezet az is biztos. Pál apostol nagy bátorításával és intésével szeretném befejezni:

ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.

Ámen.

1Zsolt 119:129

2Hós 4:11

3Rm 1:28

4Rm 12:1-2

52Kor 5:17

61Móz 6:5

7Rm 3:23

8vö. 1Pt 3:18 „Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket, miután halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint.”

9Jn 8:11

10Jn 8:12

111Thessz 4:13

Ami jön

Bejelentkezés

Üzenőfal

Latest Message: 3 héttel, 4 nappal Ezelőtt

Csak a regisztrált felhasználók számára engedélyezett a hozzászólás