Nyomtatás

Az evangélium marketingje

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Lekció: Ézs 53

Alapige: Gal 4:12b-20

 Letöltés, meghallgatás!

Talán néhányan még ismerik a szólást, hogy „a jó bornak nem kell cégér”. Azt hiszem, elmondható, hogy ma már nem olyan közismert ez a szólás, mert megtanultuk, hogy ma már a legjobb bort sem lehet eladni a megfelelő marketing nélkül. Igen, a jó bornak is kell cégér – vagy inkább ahogy manapság ezt mondjuk reklám – divatosabban marketing (ami meg még több is mint puszta reklám.)

Szeretnék néhány reklámfotót mutatni bevezetésnek – nem azért, hogy bármit is reklámozzak, nem fizet ezért nekem senki, más a cél.

A három hete szülői értekezleten voltam és az egyik premium autómárkának egy off-road új modelljét lehetett megtekinteni az egyik bevásárlóközpontban. Természetesen nem egy élettől meggyötört munkatárs állt a kocsi mellett, hanem egy ehhez hasonló látvány fogadta az arra járót. Az autómárka nem ugyanaz. Vajon miért így reklámozzák az autókat, mért nem a valós műszaki tartalommal vagy tudással? Talán azért, mert az autóhoz a nő is jár extra ajándékként? Nyilván nem, de azért mégis sugall valamit a tudatalattinak. Esetleg azt, hogy ha ilyen autód van, akkor ilyen nőd is lesz hozzá?

Vagy nézzünk egy másik terméket. Itt egy egész fogápolási kollekciót látunk Shakirával a híres kolumbiai énekesnővel. Miért? Ha valaki ezt a fogkrémet használja, akkor attól olyan szép lesz mint Shakira? Nem. De mégis könnyebb eladni egy fogkrémet így, mint pl. így.

És ez csak két kiragadott példa – mobiltelefonokat sikeres és mosolygós emberek használnak, a fehérneműket úgy reklámozzák az óriásplakáton, hogy éppen csak a fehérneműt nem látod, de nem is sorolom tovább, mert a végtelenségig lehet folytatni.

Miről szól ez a fajta marketing? Ez a marketing bizony rólunk szól. Mi mindig azt nézzük, ami a szemünk előtt van, és ha még erre rá is erősítenek talmi csillogással, már nem is érdekel, hogy mi van a szemnek láthatatlan világban. És a fiatalabb nemzedékek egyre kiszolgáltatottabbak – mert az én generációm még olyan reklámokon nőtt fel, hogy „Cascot akarok kötni, Cascot akarok kötni” és hasonlók, ami után nem rohantunk megkötni a legmenőbb Cascot. Ezért fontos megtanítani akár a gyermekeinknek, akár másoknak egy olyan szemléletet, ami nem azt nézi, ami a szeme előtt van, hanem azt, ami a szívben, a láthatatlan világban. Mert ott lehet látni az igazit.

Ma egy nagyon érdekes dolgot fogunk látni – az evangélium marketingjét. Milyen az evangélium marketingje? Nem egyszer a keresztyének is eltévesztik a házszámot. Hallgassuk meg mit tanít erről nekünk Pál a galatákhoz írt levelében. Gal 2:12b-15

12Semmivel sem bántottatok meg. 13Hiszen tudjátok, hogy az első alkalommal testi erőtlenségemben hirdettem nektek az evangéliumot, 14és ti mégsem estetek abba a kísértésbe, hogy engem testi erőtlenségem miatt megvessetek vagy megutáljatok, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust. 15Hova lett a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek rólatok, hogy ha lehetett volna, a szemeteket is kivájtátok, és nekem adtátok volna.

Ahogy az előbb említettem, nem egyszer a keresztyének is eltévesztik az evangélium marketingjében a házszámot – vagyis az üzenet lényegét. Ezért először is igénk alapján szeretném megfogalmazni a mai legfontosabb üzenetünket:

Az evangélium marketingje nem a külsőségekre épít, hanem az az evangélium igazságára és Krisztus megbocsátó szeretetére.

1. A külsőségekre építés hiábavalósága

Nagyon sokszor a keresztyének ott tévesztik el a házszámot, hogy az evangélium marketingjében a hangsúly átkerül a külsőségekre. És ebben mind az ultrakonzervatív irány, mind az ultramodern irány vétkes.

Mit értek ultrakonzervatív irányon? Azt, amikor annyira mereven ragaszkodnak évszázadosnak vélt hagyományos formákhoz – liturgiához, szóhasználathoz, mozdulatokhoz, énekekhez és énekstílusokhoz, öltözékhez, épületekhez, ülésrendhez mintha az hordozná a keresztyénség lényegét és maga a hagyomány lenne az igazság hordozója, mintha pusztán attól, hogy valami régi, már automatikusan meg is szentelődött. Bár ezen az úton egyre kevesebb embert lehet elérni, de ez a nézőpont makacsul kitart.

Ezzel szemben áll, amit jobb híján ultramodern iránynak nevezek. Azért nevezem így, mert sokan ezt liberálisnak neveznék, de az ultramodern irány és a keresztyén liberális irány egészen más. Az ultramodern azt mondja: minden olyan dolgot, jelképet, szokást, hagyományt mellőzni kell az egyházi gyakorlatból, ami bármilyen módon is emlékeztet a hagyományos formákra, hogy ne idegenítsük el az embereket Krisztustól és az egyháztól. És nyilván az a szándék nyilvánul meg ebben, hogy ha lehet, könnyítsük meg az evangélium útját az emberi szívekhez, de szintén eltolódik a hangsúly abba az irányba, hogy a külsőségeken kell változtatni ahhoz, hogy az emberek Krisztushoz térjenek.

Nos ezeknek a nézőpontoknak mond gyökeresen ellen Pál apostol, és mutatja be a galatákhoz írt levélen az evangélium igazi marketingjét.

Félreértés ne essék: nincs szellemi valóság külsőség nélkül. Minden lelki és szellemi dolog valamilyen alakot ölt ebben a világban. Még az az Isten is, akiről Jézus azt mondja, hogy Lélek1, úgy jön el hozzánk, úgy jön közénk, úgy teszi elérhetővé számunkra önmagát és szeretetét, hogy testet ölt, magára veszi a bűneinket és meghal értünk a létező legtestibb értelemben.

És Jézus ma is alakot és testet ölt egyházában, Jézus ma is látható módon jelen van a világban és ez feltételezi, hogy igen, az evangélium, az evangéliumi hit is testet ölt az egyházban, testet ölt a gyakorlataiban, az énekeiben, az istentiszteletében és a hagyományaiban is. De az evangélium marketingje nem ezekre a külsőségekre épül.

Pontosan ezt látjuk meg abban, ahogy Pál képviselte az evangéliumot. Ha megnézzük mit írt le Pál saját magáról, akkor azt gondolom egyetérthetünk abban, hogy Pált eltanácsolnák a mai marketingesek attól, hogy ő hirdesse az evangéliumot. Valószínűleg azt mondanák neki, hogy ő inkább csak húzódjon meg a háttérben és a nyilvános hirdetést bízza jó kiállású fiatal férfiakra, akik meggyőzőbben tudják marketingelni az üzenetet.

Ezzel szemben mit csinál Pál – úgy ahogy van, megy és hirdeti az evangéliumot. De mit jelent az, hogy úgy ahogy van.

1.1. Pál külseje

Azt látjuk, hogy Pál külseje nem valami vonzó. Azt írja a galatákkal való első találkozásról:

és ti mégsem estetek abba a kísértésbe, hogy engem testi erőtlenségem miatt megvessetek vagy megutáljatok, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust.

Pál valamilyen testi erőtlenségről beszél. Nem lehet tudni, hogy pontosan mi ez a testi erőtlenség, csak közvetett utalásokkal vagy bizonyítékokkal rendelkezünk erre nézve. Több lehetséges megközelítés van erre nézve.

1.1.1. Megkövezés nyomai?

Azt bizonyosan tudjuk, hogy amikor Pál és Barnabás a galáciai missziót végezték, egy Lisztra nevű városban Pált megkövezték. Túlélte ugyan és a szöveg nagyon szűkszavúan fogalmaz ezzel kapcsolatban, amikor azt mondja:

megkövezték Pált, és kivonszolták a városon kívülre, mivel halottnak hitték. 20De amikor körülvették a tanítványok, felkelt, és visszament a városba. Másnap pedig Barnabással együtt elment Derbébe.2

Ha felületesen olvassuk, azt gondolhatjuk, hogy kutya baja történt – de ha belegondolunk abba, hogy mit jelent egy ilyen megkövezés, akkor elképzelhetjük, hogy milyen súlyos sérüléseket szenvedett, hogy azok mennyire eltorzították a külsejét, mennyire legyengítették az erejét és esetleg milyen maradandó károsodásokat szenvedett, amelyek azután visszatérő gyengeségeket, fájdalmakat és gyötrelmeket okozott.

1.1.2. Szembetegség?

Vannak kutatók, akik a bejárt missziói útvonalból kiindulva arra gondolnak, hogy Pamfília tengerparti vidéke, ahol Pál galáciai misszióját kezdte, egy mocsaras, maláriával súlyosan fertőzött terület volt, amit Pál el is kapott, ami olyan lázzal és gyengeséggel járt együtt, aminek a tünetei a testi állapotát is visszataszítóvá tette – hogy pontosan hogyan nem tudjuk.

Emellett további közvetett bibliai utalások vannak arra, hogy Pálnak valamilyen komoly szembetegsége lehetett, talán éppen ez van a hátterében annak, ahogy a galatáknak azt mondja:

… ha lehetett volna, a szemeteket is kivájtátok, és nekem adtátok volna.

És ugyancsak egy ilyen szembetegségre utal az, hogy Pál általában diktálta a leveleit, és a Galata levél végén van egy ilyen megjegyzése:

Nézzétek, mekkora betűkkel írok nektek a saját kezemmel!3

És ha valóban egy ilyen betegséggel küzdött, akkor ez lehet az a bizonyos „tövis”, ami a testébe adatott, a sátán angyalaként, hogy gyötörje és amiből az Úr nem gyógyította ki őt.4 Hogy azután ezt a szembetegséget sérülésből, fertőzésből vagy más körülmény miatt szerezte, azt nem tudjuk – mindenesetre ez egy olyan testi gyengeség, ami valószínűleg egy marketinges szerint Pált alkalmatlanná teszi arra, hogy emberek elé kiállva az evangéliumot hatékonyan célba juttassa az emberek számára.

1.2. Pál fogadtatása a galaták között

De miért is probléma ez? Erre ad választ, ahogy Pál beszél arról, hogy ennek ellenére a galaták mégis elfogadták őt és pozitívan fogadták az üzenetét.

Pál is tisztában volt azzal, hogy egy csomó embernél igenis hátráltathatja az evangélium elfogadását a testi gyengesége – mégsem törődött vele, ő ment rendületlenül és hirdette Jézus Krisztus evangéliumát. De miért nem törődik vele? Őt nem érdekli, hogy hatékonyan adják tovább az evangéliumot? Nem lenne jobb, ha Pál hátrébb állna és olyan emberek állnának ki, akik a külsejükkel is vonzóbban tudnák képviselni Krisztust?

Nos Pálnak több oka is volt arra, hogy ne törődjön ezzel. Az egyik ilyen ok az, hogy bár tudja, hogy milyen az ember; tudja, hogy a külsőségeket nézi és az alapján hozza meg az értékítéletét; de Pál azt is tudja, hogy az evangélium mire képes. Az evangélium hatalmáról így tesz bizonyságot:

„Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.”5

Vagyis Isten még a testi erőtlenségünket is képes felhasználni arra, és fel is használja arra, hogy Szentlelkével áttörjön kemény szívpáncélokat és kegyelemre vezessen embereket.

Szeretnék most veletek megosztani egy idézetet – és ha van valakinek kedve tippelhet, hogy ki mondta:

Az életemet a hitemre és a Szentírás tanításaira építettem fel. Ezek magabiztosságom, határozottságom és kitartásom forrásai. A hitem irányítja a tetteimet, egyensúlyt találok az elmémben, a testemben, a szívemben és a lelkemben. … Istent ismerni, Istenben hinni: ez a lehető legjobb dolog, ami történhet az életedben, mert Ő képes arra, hogy még azt is jóra fordítsa, ami első pillantásra a legrosszabbnak tűnik. Így válhat a kínlódás értékes leckévé, a szenvedés erővé, a hibák sorozata sikerré.

Ezt Nick Vujicic evangélista mondta, akinek nincs se karja, se lába. Hát ha valakinek vannak testi hiányosságai, neki vannak. És szereti az Urat, ugyanakkor nem nőtt ki sem a keze, sem a lába. És hirdeti az evangéliumot.

Szóval a galaták elkerülték annak a kísértését, hogy Pált a külseje és gyengesége miatt „megvetéssel és utálattal” fogadják. Két nagyon fontos utalást tesz ezzel a két kifejezéssel.

1.2.1. Megvet = lenéz, semmibe vesz, levegőnek néz

Pál azt emeli ki a galatákkal kapcsolatban, hogy nem nézték le és nem tekintették levegőnek, amikor közéjük jött az evangéliumot hirdetni. Gondoljunk bele. Van egy ember, akit testi gyengeségek gyötörnek és arról a hatalmas Istenről szól, aki teremtette a világot, akié minden hatalom a mennyen és a földön, aki emberré lett fiában Krisztusban, és aki betegeket gyógyított, vakoknak látást adott, leprásokat megtisztított – akkor hogyan lehetséges az, hogy téged nem gyógyít meg? Egy ilyen Istent miért egy ilyen szánalmas figura képvisel. Ezt nem lehet komolyan venni. Egy ilyen szánalmas embernek az életében nem lehet jelen Istent, hiszen Isten erőssé és sikeressé tesz vagy tenne. Ennek pedig semmi nyomát nem látni Pálon. Ezt az üzenetet Krisztusról nem lehet komolyan venni. Ez volt az egyik kísértés, amit elkerültek.

1.2.2. Megutál = kiköp

Még érdekesebb a másik kifejezés, amit úgy fordítanak, hogy „megutáljatok”. Egyetlen egyszer szerepel ez az Újszövetségben: a jelentése kiköp. De mire utalhat ez? Az ókori ember – különösen a pogányok – minden betegséget úgy tekintettek, mint aki démoni befolyás alá került. Ez kifejezetten pogány babonás megközelítés. A zsidók inkább Isten átkának tekintették a betegséget. A pogányok gondoltak minden betegség mögé démonokat. A démonok ellen pedig úgy védekeztek, hogy kiköptek annak az embernek az irányába, akiről azt gondolták, hogy démoni befolyás alá került. És Pál itt azt hangsúlyozza, hogy elkerülték azt a kísértést is, hogy testi gyengesége miatt őt úgy tekintsék mint aki démoni befolyás alá került.

Óriási dolog. Hiszen az akkor kor gondolkodása szerint – és sajnos ma is vannak így gondolkozó emberek – ha valaki olyan testi gyengeséggel – betegséggel küszködött mint Pál, az nem lehetett Isten követe, sőt sokkal inkább démonoktól gyötört, valamilyen rossz szellem befolyása alá került ember. A Szentlélek azonban áttört a külsőségeken és foglyul ejtve ezeket a hamis gondolatokat, megtérésre vezette a galáciabeli keresztyéneket, ezt írja róluk Lukács:

Ennek hallatára örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr igéjét, és akik az örök életre választattak, mindnyájan hívővé lettek.6

Ezért hiábavaló az evangéliumot a külsőségekre építve marketingelni. Felületes módon, felületes embereknél átmeneti sikereket el lehet érni, felületes megtéréseket, felületes hitet, felületes vallásosságot igen.

2. Az evangélium hiteles marketingje

Ezért nézzük meg az evangélium hiteles marketingjét. Hiszen Pál ezt képviselte és ennek következtében egy különleges dolgot ír le a galáciabeli hívőkről:

úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust.

A galaták tehát meglátták Pálnak Isten követét és meghallották üzenetében magát Jézus Krisztust. Hogyan volt ez lehetséges? A Szentlélek milyen utat használt, hogy meggyőzze a galatákat Pál által Krisztus evangéliuma felől.

Két dologra épül fel mindig az evangélium hiteles marketingje:

1. az evangélium igazságára

2. Krisztus megbocsátó szeretetére

Bár kettőt mondok, ez a kettő mégis egy. De röviden mégis nézzük akkor először az egyik oldalt, azután a másik oldalt.

2.1. Az evangélium igazsága

Az evangélium igazsága, amit a galaták elfogadtak az, hogy Isten az egyetlen hatalmas és teremtő Isten. Ez az Isten szent Isten, aki gyűlöli a bűnt és haragszik a bűn miatt. Istennel szemben az ember eredendően nem szent és nem jó. Isten nélkül az ember bűnös és elveszett, így a bűne miatt az utolsó ítéletkor csak Isten haragjával szembesülhet. Isten nem nézi el a bűnt, annak mindenképpen büntetés a következménye – ha tetszik, ha nem. Ha elismerjük, ha nem. ha elfogadjuk, ha nem. Egyszerűen nem vagyunk olyan helyzetben Istennel szemben, hogy őt bírálhatnánk, vagy felülbírálhatnánk.

2.2. Krisztus megbocsátó szeretete

De az igazság mellett, az igazság részeként megtapasztaljuk Isten megbocsátó szeretetét, ahogy az megtestesült Krisztusban. Mert Isten már az Ószövetségben is többször elmondja, hogy neki nem az szerez örömöt, ha valakit ítélnie kell, hanem az, ha kegyelmezhet. Ezékiel próféta például azt mondja:

Életemre mondom - így szól az én Uram, az ÚR -, hogy nem kívánom a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról, és éljen. Térjetek meg, térjetek meg gonosz utaitokról!7

Ézsaiás ezt erősíti meg, amikor ezt mondja:

Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani.8

Pontosan ez a szándék végezte el az Atya szívében, hogy Fiában testet öltsön, emberré legyen, hogy saját testének feláldozásával váltson meg minket és az örök életbe vezessen a megtérés által.

Ez volt Pál apostol evangéliumi marketingje, ami kedvessé tudta tenni őt és Krisztus evangéliumát a galaták előtt visszataszító testi gyengesége ellenére is.

Ez az evangélium marketingje, ami nem a külsőségekre épít, hanem az evangélium igazságára és Krisztus megbocsátó szeretetére. És ha arra gondolunk, hogy pontosan ez Isten marketingje is, ahogy Fia megjelent a világban. Egyszerű hétköznapi emberként, semmilyen különleges szépséggel nem bírt, ahogy Ézsaiás mondja:

Mint vesszőszál, sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt földből. Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna.9

Ez arra utal, hogy nem olyan volt mint egy férfimodell, ahogy néha szeretik ábrázolni Jézust. És ahogy a mi fájdalmainkat hordozta és ahogy a mi betegségeinket viselte a kereszten, annyira eltorzították őt, hogy sokak szemében visszataszítóvá vált.

Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem törődtünk vele.10

Amikor a próféta szaván keresztül megértjük az egész jelentőségét, minden más megvilágításba kerül és minden megváltozik:

Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. 5Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. 6Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az ÚR őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.11

Ez tehát az evangélium marketingje – ami nem a külsőségekre épít, hanem az evangélium igazságára és krisztus megbocsátó szeretetére.

3. Tanulságok

Foglaljuk össze akkor mindennek az üzenetét néhány alapelvben vagy tanulságban.

1. Aki az evangélium hallgatójaként képes és hajlandó túllátni az ige szolgáinak testi gyengeségein (ez nem keverendő össze az erkölcsi gyengeséggel!), az meg fogja hallani Krisztus szavát és meglátja magát Krisztust is az evangélium szolgájában.

2. Aki az evangélium szolgáit megveti vagy elutasítja, az magát Jézust utasítja el. Erről Jézus elég világosan beszélt, amikor azt mondja: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el, és aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki elküldött engem.”12

3. Aki az evangélium hatására befogadja és megszereti Krisztust ugyanezzel a befogadással és szeretettel fordult az evangélium szolgái felé.

4. Testi gyengeség, betegség, erőtlenség senkit sem tesz alkalmatlanná arra, hogy az evangélium bizonyságtevője legyen. Ezért senkinek sem kell félnie attól, hogy ő ne oszthatná meg az örömhírt, mert beteg, mert nem tud olyan evilági sikerekkel dicsekedni mint mások. Az evangélium hitelessége ugyanis nem ezeken a külsőségeken áll vagy bukik, hanem az evangélium igazságán és Krisztus megbocsátó szeretetén. Ezt pedig meghirdetni és megláttatni hit és engedelmesség kérdése. Ámen.

1vö. Jn 4:24 „Az Isten Lélek, és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk."

2ApCsel 14:19-20

3Gal 6:11

4vö. 2Kor 12:7-9

52Kor 12:9

6ApCsel 13:48

7Ez 33:11

8Ézs 55:7

9Ézs 53:2

10Ézs 53:3

11Ézs 54:4-6

12Lk 10:16