Amire szükségünk van

Alapige: Fil 4:13

Lekció: Ef 6:10-20

 Letöltés, meghallgatás!

 

A gyülekezeti szilveszterünkön a beszélgetésben az egyik bizonyságtételben előkerült egy kép, amit többen is átvettek és ezt a képpel szeretném kezdeni a mai üzenetünk megértését.

Bizonyára majdnem mindannyian láttunk olyan zsonglőrt, aki pálcákon tányérokat pörgetett és így adta elő a különféle mutatványát. Amikor a tányérok pörgése lassulni kezd, akkor a lassuló tányér pörgését újra fel kell gyorsítani ahhoz, hogy ne essen le. És ez a kép úgy fogalmazódott meg a bizonyságtételben, hogy az életünk egy olyan küzdelem, amelyben az életünk különböző területeit az ilyen pálcákon pörgő tányérok jelképezik. Egyik tányér a család, a másik tányér a hivatás, egy harmadik tányér az istennel való kapcsolat, egy negyedik tányér a gyülekezeti szolgálat, egy ötödik tányér a bizonyságtétel a világban. De például a család is egyszerre több tányér is lehet, hiszen a gyerekek életét és időbeosztását is összhangba kell hozni. Szóval az életünk sokszor valami olyan, mint figyelni, hogy ezek a tányérok ne essenek le és úgy érezzük néha, hogy ez emberfeletti erőt igényel. Ha nem esik le a tányér, akkor örülünk, ha pedig valahogy egy tányér leesik, akkor úgy érezzük kudarcot vallottunk.

Szóval mit lehet tenni? Mire van szükség, ha már mindez emberfelettinek tűnik a számunkra? Az egyik megoldás, hogy egyszerűsítünk. De hol egyszerűsíthetnénk? A munkánkon? … Vagy a család tányérját hagyjuk leesni? … Teljesen természetesen mondjuk, hogy azt nem lehet. Akkor mit lehet? Hát persze, hogy az Istennel való kapcsolatunkon, de még inkább a gyülekezeti szolgálaton egyszerűsíthetünk. Ha már le kell esnie egy tányérnak, akkor essen le az. Ezt így kimondva azért kezdjük érezni, hogy szorít a gallér – tényleg ez lenne a megoldás? Ha így is csináljuk, kimondva érezzük, hogy ez azért így a keresztyénségünket kérdőjelezi meg. De ha az egyszerűsítés nem megoldás, akkor mi a megoldás az emberfeletti erőt igénylő élethez? Hát az emberfeletti erő. Mire van szükségünk? Emberfeletti erőre. Erre az emberfeletti erőre irányítja rá a figyelmünket a Szentlélek a mai napon – és hív arra, hogy ezen az igén keresztül tekintsünk előre a 2014. évre. Alapigénk a Fil 4:13

Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.

Azt gondolom ez az ige sem ismeretlen a legtöbbünk előtt. Olyan ige ez, ami könnyen és jól megtanulható, gyorsan előhívható az emlékezetből és könnyen felidézhető. Mikor szoktuk általában előhívni ezt az igét? Akkor, amikor erőtlennek érezzük magunkat, amikor nem tudjuk hogyan fogunk elviselni egy nehézséget. És ha így van, akkor bizony jól alkalmazzuk ezt az igét. Ennek ellenére meg vagyok győződve arról, hogy egyáltalán nem baj, ha egy kicsit mélyebbre megyünk ebben az igében és bővebben is kibontjuk ennek az igének az üzenetét, ami benne rejlik.

1. Pál állítása önmagáról

Először nézzük meg azt, hogy mit állít Pál önmagáról. Pál azt mondja: „mindenre van erőm”. Az érdekessége azonban ennek a mondatnak, hogy az eredeti görög szöveg szerint Pál nem egy birtokviszonnyal fejezi ki ezt, hanem egy igével. Nem azt mondja, hogy rendelkezem erővel, hanem azt mondja, hogy „erős vagyok”. Lehet, hogy nem is érezzük olyan jelentősnek ezt a különbséget, és valóban nem is annyira lényeges, de mégis azt mondja Pál: erős vagyok. Mindennel szemben erős vagyok. Vagy úgy is mondhatjuk, ha ennek a kifejezésnek az újszövetségi előfordulási helyeit is megnézzük: „Mindennel elbírok.”

Nem egy szégyenlős kijelentés. „Erős vagyok, mindennel elbírok.” De mégis érezzük azt, hogy ez nem az elbizakodottságnak a szava. De egy olyan kijelentés önmagáról, ami annyian szeretnénk elmondani magunkről. Erős vagyok, bármivel szembe merek nézni és elbírok mindennel. Ezzel szemben olyan sokszor csak azt tudjuk elmondani, hogy milyen gyengék és erőtlenek vagyunk. Néha valóban küszködve a gyengeséggel, néha pedig álszenten, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a keresztyén alázathoz az tartozik hozzá, hogy az ember csüggedt arckifejezéssel bizonygassa azt a többieknek, hogy mennyire senki és semmi, mennyire nem tud semmit, még járni is alig tud.

Nos, Pál apostol semmi ilyesmit nem mond, ellenben azt mondja: „erős vagyok mindenben” vagy „elbírok mindennel”.

2. A minden

De mi is ez a minden? Jó, ha ezt a „minden” kifejezést egy olyan zsáknak tekintjük, amit nem hagyunk bezárva, hanem kinyitjuk a zsák száját és belenézve próbálunk kiemelni néhány lényeges dolgot. Mert a minden természetesen tényleg mindent jelent, de ha csak ennyiben hagyjuk az olyan, mintha semmi lenne – sokkal jobb, ha a mindenből kiemelünk néhány aktuális dolgot.

Ehhez nézzük meg, hogy Pál apostol milyen helyzetben és körülmények között írja azt, hogy „mindennel elbírok”. A Filippe levélből kiderül az, hogy ezt a levelet Pál apostol börtönből írja. A Krisztus nevének hirdetéséért börtönbe zárták. És ha azt gondolom, hogy a börtönök ma sem éppen a leginkább vágyott lakhelyek, de azt hiszem nem kell túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy az ókori Római Birodalomban a börtönviszonyok komfortfokozata messze elmaradt a mai börtönökétől. És ott a börtönben Pál egyértelműen kénytelen volt nélkülözni. Azt nem tudjuk, hogy például milyen sűrűn és milyen mennyiségű ételt kapott, de nem kifejezetten dúskált a javakban. Szó szerint nélkülözött. És ezt meghallva a filippiben levő keresztyén gyülekezet úgy döntött, hogy igyekszik segíteni az apostolon és küldtek neki szeretetetből gyűjtött adományt, hogy enyhítsenek ezen a nélkülözésen. És az apostol ezt köszöni meg nekik, amikor a következőket írja:

Nagy volt az örömöm az Úrban, hogy végre felbuzdultatok a velem való törődésre. … Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek. Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt.1

És bár az „elbírok mindennel” kijelentés teljesen általános értelemben is érthető, Pál itt kifejezetten a külső körülményeivel és az anyagiakhoz való viszonnyal kapcsolatban írja ezt a mondatot.

„Elbírok azzal is, ha nélkülözni kell, és nem kezdek el elégedetlenkedni, és aggodalmaskodni.”

„Elbírok azzal is, ha éppen a bőség időszaka következik, és akkor sem feledkezem el arról, hogy azt figyeljem, ezzel milyen célja lehet Istennek.”

Lényegében azt mutatja meg a filippibelieknek, hogy fel van vértezve a nélkülözés és a szegénység kísértéseivel szemben, ugyanakkor fel van vértezve a bőség kísértésével szemben is.

Mi a szegénység kísértése és mi a bőség kísértése? Ezt egyetlen imádságban nagyon tömören összefoglalj Ágúr a Példabeszédek könyvében:

Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az ÚR? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!2

A gazdagság kísértése a mértéktelen dőzsölés, ami szembefordít és felfuvalkodottá tesz az Úrral szemben. A szegénység kísértése pedig az elégedetlen, aggodalmaskodó élet, amit kísérhet a lopás és Isten nevének a gyalázása.

Pál azt mondja: erős vagyok minden ilyennel szemben, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a börtönben sem kesereg, nem panaszkodik, sőt még a kapott adományt sem csak úgy említi mint egy jutalmat a szolgálataiért, hanem egy olyan reménységét fogalmazza meg, hogy Isten sokszorosan fogja visszaadni azt a filippibelieknek, amiről ők Pál javára lemondtak:

Nem mintha az ajándékot kívánnám, hanem azt kívánom, hogy bőségesen kamatozzék az a ti javatokra.3

Mert Pál tudja, hogy amit Isten szolgálatára rendelkezésre bocsátunk, azt Isten úgy számon tartja, hogy abból valami különös módon nagyobb gazdagságot kamatoztat nekünk.

Nem tudhatjuk előre, hogy mit hoz az új esztendő. Bővölködést vagy szűkölködést. De nem is próbáljuk ezt babonával befolyásolni. Sok szilveszteri és újévi étel ezekhez a babonákhoz kötődik, hadd ne soroljam ezeket. Mert alapvetően mire van szükségünk egész keresztyén életünkben – az, hogy ezzel a bátorsággal nézzünk elé a következő évnek is:

Mindenre van erőm …

Elbírok mindennel a következő évben is. Akár bővölködést hoz az új év: fel vagyok vértezve a bővölködés kísértéseivel szemben, akár szűkölködést hoz, azzal szemben is fel vagyok vértezve. Pál a börtön nyomorúságai között is el tudta mondani: „erős vagyok.”

3. Pál erőforrása

Pál apostol azonban nemcsak arról beszél, hogy ereje van mindenre, hanem beszél az erőforrásáról is. Ő ha az erejéről beszélt, mindig megmutatta erejének a forrását is, ez pedig nem más, mint Krisztus.

Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.

Pál ereje Krisztusból táplálkozik, aki ezt az erőt neki adja. Ő nem a saját erejéből elégedett akkor, ha nélkülöznie kell, és nem a saját erejéből tud úgy bővölködni, hogy nem dőzsöl és nem hálátlan.

Ezt egy olyan ember mondja, aki a saját erejéből nagyon nagy dolgokra is képes volt. Pál a saját erejéből hatalmas iskolázottságra tett szert. A saját erejéből olyan komoly vallási szintre jutott, hogy a törvény szempontjából feddhetetlennek számított. De éppen azért, mert saját erejéből ilyen magasra jutott megértette a legfontosabbat. Akármilyen magasra is juthat a saját erejéből oda, ahova igazán szeretne eljutni, a saját erejéből nem juthat el. Abban még egy kisgyerek is simán meg tudja előzni – Krisztusnak az erejével. Saját erejével nem tud bejutni az Isten országába. A saját erőnkből képesek lehetünk üzleti birodalmat építeni, a saját erőnkből képesek lehetünk hatalmas karriert befutni, a saját erőnkből akár még országokat is hódíthatunk meg – de ha így is lenne, a saját erőnkből akkor sem tudnánk megragadni Isten országát. Az egyedül csak Krisztus erejével lehetséges. Ezért döntött úgy, hogy mindent, amit saját erejéből elért, vagy elérhetne kárnak és szemétnek ítél, hogy magát Krisztust megnyerje. És ezután már semmit sem akar a saját erejéből. A saját erejét leteszi, hogy Krisztus úgy uralkodjon benne, hogy az ő erejéből éljen.

Az a reménységem, hogy ebben az évben nemcsak hallani fogjuk újra és újra ezt a bizonyságtételt, hanem úgy formál bennünket ez az Ige, hogy mindennel úgy tudunk szembenézni, ahogy ezt Pál tette

Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.


 

1Fil 4:10-12

2Péld 30:8-9

3Fil 4:17

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok