Nyomtatás

A Szentlélek parancsai

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Alapige: 1Pt 1:13-21

Lekció: Apcsel 2:37-39

 Letöltés, meghallgatás!

Emberi életünk egyik nagy alapkérdése, hogy hogyan élhetem le jól az életemet. Mi a helyes életfilozófia, amire felépítem az életvitelemet?

Talán az, hogy nem törődök senkivel, csak magammal? Én vagyok önmagam számára a legfontosabb, ezért csak az a fontos, amit én tudok megvalósítani az életemben?

Vagy akkor élhetem le jól az életemet, ha meg tud szűnni önnön fontosságom tudata és mások szolgálatának rendelem alá az életemet? Akkor élek jól, ha mások boldogságát segítem elő?

Vagy akkor élem jól az életemet, ha az egész életemet az örökkévalóság távlataiban szemlélem és az életemet mindenben az örökkévaló szempontok alá rendelem?

Hogyan találjuk meg erre a választ? Keressük-e egyáltalán, vagy sodródunk az életben, nem gondolkozva az élet kérdéseiről? Hol keressük erre a válaszokat?

A Pünkösd ígérete, amiről Péter prédikált az, hogy a választ Istentől kapjuk. Világunk sokféle választ kínál, de valahogy érezzük a szívünk mélyén, hogy mindegyik zsákutca. Még a legjobb dolgok is az életünkben, amelyekre vágyunk, amelyeket megcélzunk, amelyekre törekszünk félrevezethetnek minket, ahogy Salamon is elmélkedik erről a Prédikátor könyvében. Salamon király sok mindent kipróbált, amelytől azt várta, hogy ha jól éli az életét, az boldoggá teszi őt. Ilyeneket mond:

Ezt gondoltam magamban: Megpróbálom, milyen az öröm, és élvezem a jót! De kitűnt, hogy ez is hiábavalóság.1 ...

4Nagyszerű dolgokat alkottam: házakat építettem, szőlőket ültettem, 5kerteket és ligeteket létesítettem, és beültettem azokat mindenféle gyümölcsfával. 6Csináltattam víztárolókat, hogy öntözni lehessen belőlük az erdőben sarjadó fákat.2 ...

8Gyűjtöttem ezüstöt és aranyat is: királyok és tartományok kincsét. Szereztem énekeseket, énekesnőket, és ami a férfiakat gyönyörködteti: szép nőket. 9Naggyá lettem, és felülmúltam mindazokat, akik elődeim voltak Jeruzsálemben. De megmaradt a bölcsességem is. 10Nem tagadtam meg magamtól semmit, amit megkívánt a szemem. Nem vontam meg szívemtől semmi örömöt, hanem szívből örültem mindannak, amit fáradsággal szereztem, hiszen ez volt a hasznom minden fáradozásomból. 11De amikor szemügyre vettem minden művemet, amit kezemmel alkottam, és fáradozásomat, ahogyan fáradozva dolgoztam, kitűnt, hogy mindaz hiábavalóság és hasztalan erőlködés; nincs semmi haszna a nap alatt.3

Egész könyvében lényegében ezekről elmélkedik – és végső gondolatként ezt szűri le:

13Mindezt hallva a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége! 14Mert Isten megítél minden tettet, minden titkolt dolgot, akár jó, akár rossz az.4

Amikor kitöltetett a megígért Szentlélek és Péter apostol – valamint apostoltársai – kiálltak a Jeruzsálembe gyülekezett ünnepi sokaság elé, elmondják a hallgatóknak az evangéliumot: Jézus Krisztus az a Messiás, akit Isten megígért az ősatyáknak és a prófétákon keresztül Izráelnek és az egész világnak. Elmondják, hogy Jézus, akit ötven nappal korábban kivégeztek a kereszten és meghalt, feltámadt a halálból – ezzel bizonyítva, hogy valóban ő Isten megígért Krisztusa, akit Isten azért küldött, hogy a bűntől rabságban tartott embert kiszabadítsa az életre.

Lényegében elmondja azt, hogy akármennyit is gondolkodunk arról, hogy hogyan élhetünk jó életet – a fejünk belefájdulhat a nagy gondolkodásba – mégsem tudunk egészen addig jó életet élni, amíg a bűntől nem szabadulunk meg.

Két nagy záró felszólítása van Péternek, az egyik a megtérésre hívás, a másik pedig a megtérésből fakadó életre hívás. Azt mondja Péter:

„Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. ... „Szabaduljatok meg végre ettől az elfajult nemzedéktől!”5

Ez a Péter apostol írta azt a levelet, amit a napokban kezdtünk el olvasni, és amiben visszatér a Pünkösdkor is elmondott üzenetre; egy kicsit bővebben is szemlélhetjük Péter pünkösdi tanításának üzenetét a leveléből. Ebben is felszólításokat fogalmaz meg Péter, amit nyugodtan tekinthetünk a Szentlélek parancsainak. Alapigénk: 1Pt 1:13-21

Ezért tehát elméteket felkészítve, legyetek józanok és teljes bizonyossággal reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok. 14Mint engedelmes gyermekek ne igazodjatok azokhoz a korábbi vágyaitokhoz, amelyek tudatlanságotok idején voltak bennetek, 15hanem - mivel ő, a Szent hívott el titeket - magatok is szentek legyetek egész magatartásotokban, 16úgy, amint meg van írva: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok.”

17Ha pedig mint Atyátokat hívjátok őt segítségül, aki személyválogatás nélkül ítél meg mindenkit cselekedete szerint, félelemmel töltsétek el jövevénységetek idejét, 18tudván, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, 19hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén. 20Ő ugyan a világ teremtése előtt kiválasztatott, de az idők végén jelent meg tiértetek, 21akik általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halottak közül, és dicsőséget adott neki, hogy hitetek Istenbe vetett reménység is legyen.

1. Mi lesz a lelkeddel?

Péter apostol itt arra az életre tanítja a keresztyéneket, amelyek az újjászületésükből következik. Az első, éppen ezért, amit itt le kell szögezni:

1. Az itt leírtakat csak az képes megérteni, aki elfogadta Istennek a megtérésre és az újjászületésre szóló meghívását.

2. Az itt leírtakkal csak az képes egyetérteni – azonosulni – aki elfogadta Istennek a megtérésre és az újjászületésre szóló meghívását.

3. Az itt leírtakat csak az képes megvalósítani, aki elfogadta Istennek a megtérésre és az újjászületésre szóló meghívását.

Azt kell mondjam: akinek az életében nem valósult meg az, amit Péter Pünkösdkor hirdetett és amit azóta a Szentlélek és az egyház az idők végéig hirdet: „Térjetek meg és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében és bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát” - az sem megérteni, sem egyetérteni, sem megvalósítani nem képes azt, amit a mai alapigénk elmond.

Ezért az első kérdése a mai üzenetünknek az: mi a válaszod Isten meghívására? Elfogadod-e azt, hogy Isten nélkül, a Krisztusban adott szabadítás nélkül, csak úgy tudsz élni mint a bűn szolgája; el tudod-e fogadni, hogy megváltásra és szabadításra van szükséged? El tudod-e fogadni, hogy alapjaiban rossz irányba tart az életed és ha ez az irány nem változik meg, akkor az örök halál vár rád. Mert az egész életünket egyetlen dolog fogja minősíteni: a földi élet után hol töltjük az örökkévalóságot?

Zimányi József Tűzoszlopoddal jéghegyek között c. könyvében megoszt egy drámai történetet. Az ózdi vasgyárban a hengerelt izzó vaslemezeket mozgó hidakon szállították és az egyik munkásnak az volt a feladata, hogy fent az egyik sínpáron mozgó daruszerkezetet javítsa meg. Valamilyen okból megszédült és leesett, rá egy izzó vaslapra, és szinte odasült. Egymás után háromszor kiáltotta el rettenetes fájdalmak között: „Mi lesz a lelkemmel?” Haláltusájában – senki sem tudott segíteni rajta – ez a kérdés gyötörte.

Testvérem! Mi lesz a lelkeddel? Foglalkoztat egyáltalán ez a kérdés, vagy annyira körülveszed magadat e világ kényelmet, és örömet nyújtó elemeivel, hogy ezek az örömök vagy éppen a mindennapi aggodalmak teljesen elaltatják benned ezt a legfontosabb kérdést? Mi lesz a lelkeddel? Amíg ez a kérdés nem tisztázódott benned, addig teljesen zárva lesz előtted mindaz, amit most el fogok mondani úgy, mint a Szentlélek parancsait.

2. A Szentlélek négy parancsa

Alapigénkben a Szentléleknek négy nagyon egyszerű parancsát fogom olvasni. Tudom, hogy külön-külön mind a négyről teljes prédikációkat lehet elmondani, most azonban igyekszem olyan egyszerűen és röviden bemutatni nektek ezt a négy parancsot, ami talán segíthet abban, hogy tovább gondolkodj ezekről és az életedben maga a Szentlélek bontsa ki a mélyebb értelmüket.

Az négy parancs így szól:

1. Elméteket felkészítve legyetek józanok!

2. Teljes bizonyossággal reménykedjetek a kegyelemben!

3. Ne igazodjatok a korábbi vágyaitokhoz!

4. Legyetek szentek!

2.1. Elméteket felkészítve legyetek józanok

Amikor Péter apostol a tanítást azzal kezdi, hogy a keresztyének józanságra készítsék fel a lelküket, ezzel arra is rámutat, hogy a megtérés az nem pusztán egy lélekben végbemenő esemény, hanem az érinti az ember értelmét. Amikor az ember megtér, újjászületik, akkor a gondolkodásmódja is megváltozik. Megérti, hogy életének legfontosabb feladatává az lesz, ami a nagy parancsolat első felében van

Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből.6

Látjuk ebben a nagy parancsolatban is, hogy Isten szeretete az értelem dolga is. A megtérésben nemcsak a szív és a lélek, hanem az értelem is újjászületik. Isten Szentlelke az értelmünket is átformálja, hogy tisztán megérthessük Isten gondolatait, amit igéjén keresztül kijelent a számunkra. És mivel a Lélek az erő, a szeretet és józanság lelke, megtanít minket józanul mérlegelni az élet dolgait.

A józanság képes tisztán mérlegelni azt, hogy mi a jó és mi a rossz. Nem a saját nézőpontunk, hanem Isten nézőpontja szerint. Nem a mulandókra, hanem az örökkévaló értékekre nézve.

Ezekre az örökkévaló értékekre mutat rá a második parancsa a Léleknek.

2.2 Teljes bizonyossággal reménykedjetek a kegyelemben!

A Lélek megtanít a bizonyosság reménységére. Érdekes ez a két szó így együtt. Bizonyosság és reménység. Mintha a kettő kizárná egymást. Mintha a bizonyosság és a reménység két egymással ellentétes magatartás lenne. Pedig Isten országának a reménysége nem másra épül, mint egy kikezdhetetlen bizonyosságra.

Mire néz ez a reménység? Arra a kegyelemre, amelyet „amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok.” Péter rámutat az örök jövőre és azt mondja – minden reménységeteket ennek a jövőnek a bizonyossága hasson át. De vajon a kegyelmet csak a jövőben kapjuk meg? Nem. A kegyelemnek van már egy megkapott része. Ez pedig az a bűnbocsánat, amelyet mennyei Atyánk Jézus Krisztuson keresztül itt és most felkínál. Hogy amikor Jézus Krisztus visszatér dicsőségében, akkor ez a megkapott kegyelem teljessé váljon abban a dicsőségben, amely ránk árad a dicsőséges Jézusról. A kegyelemnek ez a reménysége legyen mindenben az igazodási pont. A kegyelemnek ez a reménysége tegyen bennünket engedelmessé Atyánk iránt.

2.3. Ne igazodjatok a korábbi vágyaitokhoz!

Éppen ezért mondja el a Szentlélek a számunkra a harmadik parancsot: Ne igazodjatok azokhoz a korábbi vágyaitokhoz, amelyek tudatlanságotok idején voltak bennetek ...”

Az ember folyamatosan vágyakozó lény. Mindig vágyakozik valami után. Ebben a földi életben nem tudunk meglenni vágyakozás nélkül. Valami után mindig éhezünk és szomjazunk. Hol szeretetre, hol megbecsülésre; hol hatalomra, sikerre, gazdagságra vagy szerelemre. Van aki nyugalomra és békére vágyakozik, valaki otthonra. Normális, hogy vannak vágyaink? Igen, normális – de aki megismerte Istennek az iránta való szeretetét és ajándékát, az már Isten után vágyakozik. Ezért mondja Jézus:

„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.”7

A mennyek országának ismerete nélkül, Krisztus kegyelme nélkül csak hiábavaló és mulandó dolgok után tudunk vágyakozni; és minden betöltött vagy betöltetlen vágyakozásunk után ott marad a keserűség, amit Salamon király is tapasztalt: De amikor szemügyre vettem minden művemet, amit kezemmel alkottam, és fáradozásomat, ahogyan fáradozva dolgoztam, kitűnt, hogy mindaz hiábavalóság és hasztalan erőlködés; nincs semmi haszna a nap alatt.”

De van egy vágyakozás, ami után nem marad semmi betöltetlenül – a mennyek országa, amely még a legnagyobb nehézségek között is reménységgel tölt fel és örömöt ad. Kálvintól a halálos ágyánál megkérdezték, hogy van-e bármi kívánsága, amire ő csak annyit felelt: „Csak a menny!”

Isten feltárja előttünk királyságának titkát és azt mondja: ne azokhoz a vágyakhoz igazodjatok, amelyek akkor voltak bennetek, amikor még nem nyílt meg előttetek ez a titok.

2.4. Legyetek szentek!

Ez a negyedik parancs. Ebben pedig nem kisebb személyiség kínálkozik nekünk mintának, mint maga mennyei Édesatyánk! Ő maga mondta Izráelnek:

Szentek legyetek, mert én, az ÚR, a ti Istenetek, szent vagyok.8

Érezzük ennek egyrészt a lehetetlenségét, másrészt a roskasztó terhét. Hogyan lehetséges ez? Lehetséges egyáltalán?

Ne ijedjünk meg ettől! Higgyük el, hogy ha Isten ki tud szabadítani minket a bűn szolgaságából; ha meg tud szabadítani a kárhoztató ítélettől, akkor egész magatartásunkban teljesen újjá tud szülni.

Péter itt egészen világosan az életvitel szentségére utaló parancsát adja át a Szentléleknek. Isten gyermekeinek az életvitelét pontosan ebben az egy parancsban lehet tömören összefoglalni: „magatok is szentek legyetek egész magatartásotokban,”

Anélkül, hogy elvesznénk a részletekben, próbáljuk megfogalmazni, hogy mit jelent ez? Nyilván előttünk van Isten kijelentett akarata. Ez a szentség – a magatartás szentsége – hatja át az egész életünket. Szentek a szavaink, szentek a vágyaink, szentek a cselekedeteink – összhangban Isten szentségével.

Miért ne akarnánk szentek lenni? Ha megtanulunk a menny után vágyakozni, akkor ebben a vágyunkban ott marad a számunkra, hogy szentek akarunk lenni az életvitelünkben is. Mert tudjuk, hogy az életünk csak ideiglenes itt ezen a földön – és éppen ezért nem itt kell megnyernünk mindent, hanem a mennyek királyságában.

Négy parancs:

1. Elméteket felkészítve legyetek józanok!

2. Teljes bizonyossággal reménykedjetek a kegyelemben!

3. Ne igazodjatok a korábbi vágyaitokhoz!

4. Legyetek szentek!

És, hogy ez ne rémisztő kötelesség legyen, hanem hálás odaszánás, Péter valami nagyon fontosat kínál megfontolásra, emlékeztetőül, és ezzel be is fejezem mára:

szent félelemmel éljétek földi vándorlásotok idejét, tudva, hogy nem mulandókon, ezüstön vagy aranyon lettetek kiváltva atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.

Ámen.

1Préd 2:1

2Préd 2:4-6

3Préd 2:8-11

4Préd 12:13-14

5ApCsel 2:38.40

6Mk 12:30

7Mt 5:3

82Móz 19:2