Nyomtatás

Az Aranyváros

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Alapige: Jel 21:1-2.9-11.22-27 Lekció: Jn 14:1-6

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

 

 

A XVI-XVII. sz-ban élt egy legenda egy városról valahol a dél-amerikai őserdő mélyén, amelyről azt tartották, hogy házait aranylemezek borítják, a kövezete pedig drágakövekből van kirakva. Több expedíció is indult ennek a városnak a felfedezésére, amely a legendákban az El Dorado nevet kapta – de senki sem találta meg. Az Aranyvárost azóta már nem keresik expedíciók, de a neve fennmaradt, mint a mesés gazdagság egyik metaforája: El Dorado. Pedig El Dorado létezik és egy valóságos város, nem puszta metafora.

A mennyről szóló sorozatunk 4. állomásához érkeztünk, és ma az Aranyvárosról fogom elmondani az örömhírt a Szentlélek segítségével. Az alapigánk a Jelenések könyve 21. fejezetének válogatott versei.

És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé. 2És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve.

És jött egy a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, telve a hét utolsó csapással, és így szólt hozzám: „Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét”. 10Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely az Istentől, a mennyből szállt alá. 11Benne volt az Isten dicsősége; ragyogása hasonló volt a legdrágább kőhöz, a kristályfényű jáspishoz,

Nem láttam templomot a városban, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány annak a temploma. 23Napra sincs szüksége a városnak, sem holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány: 24a népek az ő világosságában fognak járni, és a föld királyai oda viszik be dicsőségüket. 25Kapuit nem zárják be nappal, éjszaka pedig nem lesz. 26A népek odaviszik dicsőségüket és tiszteletüket, 27tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek: hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.

Akik két hete itt voltak, bizonyára emlékeznek a pénztáros és a vásárló között lezajlott beszélgetésre, ahol a vásárló úgy gondolta, hogy a mennyország az a hely, ahol ingyen lesz a sör. A pénztáros hölgy pedig azt mondta: biztos jó hely a mennyország, de én még nem akarok odakerülni. De miért?

1. Tévhit a mennybe jutásról

Az első részben erről fogok most beszélni, hogy a mennybe jutással kapcsolatban az emberek fejében él egy tévhit, aminek következtében egyáltalán nem tudnak gyönyörködni az Aranyváros ígéretében. Ezt a tévhitet le kell küzdeni, hogy az Aranyváros vágyakozással és örömmel töltsön el minket.

Mi ez a tévhit? A legtöbb embernek a fejében az a tévhit él, hogy akkor jutunk a mennybe, amikor meghalunk. Vagyis a mennyet a halállal kötjük össze és nem az élettel.

Természetesen módon mindenki fél a haláltól és joggal. A halál félelmetes. Nemcsak azért félelmetes, mert megalapozott hit nélkül azt sem tudjuk mi vár ránk, megbízható bibliai információk nélkül csak találgatásokra hagyatkozhatunk, hanem a halál azért is félelmetes, mert egyáltalán nem szép dolog meghalni. Az esetek többségében fájdalom előzi meg, szenvedés előzi meg, és fájdalom kíséri azoknak a szívében, akik szerették az elveszített szerettüket. Teljesen természetes, hogy az emberek félnek a haláltól – és a halálnak ez a rémes arca egészen elhomályosítja az aranyváros ragyogását.

De az, hogy akkor jutunk a mennybe, amikor meghalunk tévhit. A mennybe nem akkor jutunk, amikor meghalunk.

Ha elolvassuk a Jelenések könyve 20. fejezetének a végét, ott a következővel találkozunk:

És láttam egy nagy fehér trónust és a rajta ülőt: színe elől eltűnt a föld és az ég, és nem maradt számukra hely. És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint. A tenger kiadta a benne levő halottakat, a Halál és a Pokol is kiadták a náluk levő halottakat, és megítéltetett mindenki cselekedetei szerint. És a Halál és a Pokol belevettetett a tűz tavába: ez a második halál, a tűz tava. Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették.1

Mit látunk itt? Azt, hogy a halottak feltámadnak és akkor következik az ítélet. Akiknek a neve az élet könyvébe be van írva, azok a mennybe mennek, a többiek a tűz tavába vettetnek. Csak hogy egészen világos legyen, amit itt olvasunk hallgassuk meg Pál apostol thesszalonikai leveléből a következőket:

Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.2

Vagyis a mennybe nem a halálunk után, hanem a feltámadásunk után kerülünk. A mennybe jutás nem a halálunkhoz kapcsolódik, hanem a feltámadásunkhoz. Ez nagyon fontos bibliai üzenet, amit elhomályosít az a tévhit, hogy a mennybe a halálunk után jutunk. Nem. A mennybe a feltámadás után jutunk.

Van ennek valami jelentősége, ha egyszer mindannyian meghalunk? Természetesen van. Ugyanis nem fogunk mindannyian meghalni. És a mennyre való várakozásnak ez ad valami csodálatos sürgető lelkületet.

Mert mi történik akkor, ha Jézus Krisztus ma délben visszajön? Játszunk el a gondolattal. Mi lesz azokkal, akik már elfogadták megváltójuknak Őt és követik? Szóval lejár Isten óráján az idő, délben itt van az Úr? Mi lesz a hívőkkel? Pontosabban mi nem lesz a hívőkkel? … Nem kell meghalni.

Ki az, aki közülünk szeretne belekóstolni a halálba? Ki az, aki közülünk nem szeretné megúszni a halált? Nekem bizony nem hiányzik, hogy meghaljak. Nekem nem hiányzik, hogy érjen egy súlyos autóbaleset és mondjuk beszoruljak az autóba és ott vérezzek el sokkot kapva. Nekem nem hiányzik, hogy megüssön a guta és az intenzíven próbáljanak meg megmenteni, ha sikerül akkor is félig emberroncsként kelljen élnem a halálomig. Nekem nem hiányzik a kemoterápia, ami végtelenül leépíti a szervezetemet és úgyis a vége, hogy végleg kiszenvedjek. De aztán lehet, hogy valamilyen újfajta influenza végezne velem: az se hiányzik.

Tudom, hogy Isten ezeket is kimérheti rám, és az is nekem a jó, hiszen akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra szolgál3. Tudom, de azért nem vágyom arra, hogy meg kelljen halnom. Hogy úszhatom meg ezt a legbiztosabban? … Hát úgy, ha nem kell meghalnom. Hogyan úszhatom meg a legtutibb módon a halált? Ha Jézus visszajön és én egyből a mennybe jutok. Ha anélkül láthatom meg az aranyvárost, hogy át kellene mennem a halálon. És erre van reális esélyem, mint ahogyan nektek is van reális esélyetek.

A Biblia alapján határozottan csak három emberről mondhatjuk, hogy a mennyben vannak. Énok, Mózes és Illés. Énókról az Ige azt mondja:

Énók az Istennel járt, és egyszer csak eltűnt, mert magához vette őt Isten.4

Illésről azt olvassuk, hogy Isten egy forgószélben a mennybe ragadta5. Mózesről viszont tudjuk, hogy meghalt, bár a sírja ismeretlen, mert Isten maga temette el őt6. Viszont amikor Jézusnak megjelenik Illés a megdicsőülés hegyén, akkor Mózes is megjelenik Illéssel együtt. Hogyhogy? Úgy, hogy Mózes a halála után feltámadt, Isten feltámasztotta őt. Pontosan erre utal a Júdás levelének a kijelentése, hogy Mihály angyal az ördöggel vitatkozva küzdött Mózes testéért7. Tehát Énok a mennybe ment anélkül, hogy meghalt volna. Illés a mennybe ment anélkül, hogy meghalt volna. Mózes viszont úgy ment a mennybe, hogy feltámadt.

Ha egy interjút készíthetnék velük, én bizony megkérdezném Mózest, hogy melyiket választaná inkább: meghalni és feltámadni, vagy Énók és Illés módjára halál nélkül a mennybe menni? Nem hiszem, hogy tévedek, ha azt mondom vsz. Mózes is ez utóbbit választaná.

Hadd kérdezzem meg ezek után: nem lenne jobb, ha minél előbb jönne Jézus és a mennybe vinne minket? Dehogynem. Az aranyváros ragyogását elhomályosítja a halál, különösen akkor, ha azt a tévhitet elhisszük, hogy akkor jutunk a mennybe, ha meghalunk. De ez nem igaz. A mennybe akkor jutunk, amikor visszajön Jézus és feltámadnak az elhunytak, az élők pedig átalakulnak dicsőséges formára. Ha választhatnék ezt választanám – halál nélkül elragadtatni a mennybe. Ezért érdemes siettetni.

Így viszont az aranyváros is sokkal szebben ragyog a számunkra.

2. Az aranyváros leírása

Mi az amit megtudunk erről az aranyvárosról a Szentírásból.

2.1. A mennyből száll alá

Az első, amit megtudunk, hogy a mennyből száll alá. Kétszer is mondja ezt a Jel 21. fejezet.

És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, (2. vers)

Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely az Istentől, a mennyből szállt alá. (10. vers)

Mit jelent ez? Azt, hogy a menny és a föld – a láthatatlan és a látható világ között egy áthatolhatatlan fal van. Amikor azonban Isten az új eget és földet megteremti, akkor a láthatatlan és a látható világ, ami a bűn miatt került ennyire éles különválasztásra újra egyesül. Megdicsőült testünkben újra fogjuk érzékelni azt a világot, amit most nem érzékelhetünk. A mennyből alászálló szent város, az új Jeruzsálem a mennynek és a földnek ezt az újra egyesülését mutatja be az új teremtésben.

2.2. Nagy város

A második, amit megtudunk, hogy ez egy hatalmas város lesz. János pontosan leírja a méreteit. Az alapja egy szabályos négyzet lesz, amely minden oldalán 2200 km hosszú. Egy hozzávetőlegesen akkora várost képzeljünk el, mint egy Budapestet-Barcelonát-Edingburh-t (Skócia)-Stockholmot összekötő vonalak által határolt négyzetet. Mindezt aranyból és drágakövekből. Ekkora területen. Kiderül azonban, hogy ennek a városnak nemcsak a kiterjedése óriási, hanem a magassága is. Ugyanis a város magassága is 2200 km.

Azt nem tudják eldönteni a bibliakutatók, hogy kocka vagy piramis alakú e ez a város, mivel a Biblia csak a magasságát írja le. Az biztos, hogy 2200 km magas.

Egy ilyen 2200 km széles, 2200 km hosszú és 2200 km magas város lesz az új Jeruzsálem, ami a mennyből száll alá.

Két dologra is rámutat ez.

  1. Először is visszautal Bábelre. Ott az emberek azzal a szándékkal fogtak építkezésbe, hogy építenek egy olyan tornyot, ami az égig ér. Ott volt benne az istenkáromló szándék, hogy mi megmutatjuk még az Istennek is, hogy mire vagyunk képesek. Majd mi elérjük a mennyet a saját erőnkből. Isten azzal mutatta meg az emberi szándék lehetetlenségét, hogy megmutatta: egy kis nyelvi kavarodással milyen könnyű lehetetlené tenni a felfuvalkodott emberi szívek szándékait.

  2. Isten végül is elkészítette ezt az égig érő tornyot, amely az ember számára lehetetlennek bizonyult. Ezzel is Isten dicsőségének fénye emelkedik ki, ahogy olvassuk is: „Benne volt az Isten dicsősége;” Az égig érő toronynak Istent és nem az embereket kell dicsőítenie. El- elámulunk időnként azon, hogy az ember milyen csoda dolgokat tud építeni. Nagy versengés van azért, hogy ki építse fel a világ legmagasabb épületét. Most éppen úgy néz ki Dubaiban áll a világ legmagasabb épülete a maga 800 méteres magasságával, de még építik és elérheti az 1000 méteres magasságot. Tehát lehet, hogy lesz egy km magas. Aha … és ez a város? 2200X magasabb lesz. Csak egy aprócska jel az ember és Isten különbségéről.

A városnak ezek a hatalmas méretei azt sugallják, hogy bár a világban a keresztyének mindig kisebbségben vannak, az idők során Istennek nagyon sok milliónyi szentje lesz a város lakója. Nem lesz ez a város kihalt. Bátorítás ez, hogy Istennek sok követője és nagy családja van a világban.

2.3. Gazdag város

A harmadik amit látunk erről a városról, hogy hihetetlenül gazdag lesz. Minden nemes anyagból készül benne. A főutca burkolata és az épületek a legnagyobb tisztaságú aranyból vannak, a falak drágakövek, a kapuk faragott gyöngyök. Ez valami mérhetetlen gazdagságot áraszt magából, valami leírhatatlan luxust. És ebben a luxusban él minden megváltott szent és lakó. A világban uralkodó és egyre nagyobb méreteket öltő szegénységgel szemben ez nagy vigasztalás mind a szegénységben nyomorgóknak, mind a szegénység rémétől fenyegetetteknek.

A luxusnak ez a szavakkal tényleg csak töredékesen kifejezhető leírása arra a létbiztonságra utal, amelyben Isten gyermekeinek és megváltottainak, a szent város lakóinak semmit sem kell nélkülözniük, semmit sem kell félteniük és semmiért nem kell aggodalmaskodniuk. Az élet fája folyamatosan termi a maga finom gyümölcseit és a város főútjának közepén állandóan ott folyik az élet vizének a folyója. Ez a mérhetetlen luxus azt mutatja meg a maga képeiben, amit Ézsaiás így ír le:

Nem éheznek és nem szomjaznak majd, nem bántja őket a nap heve, mert az terelgeti őket, aki könyörült rajtuk, az vezeti őket forrásvizekhez.8

2.4. A fény városa

A sötétség nélküli állandó állandó fény városa. Ezt a világosságot maga Isten fogja biztosítani. Még nap és hold sem lesz, mert Isten jelenlétéből olyan világosság árad, hogy egyáltalán nem lesz rájuk szükség. Ebből következően éjszaka sem lesz. Megszűnik a nappalok és éjszakák váltakozása. Ebben mindenképpen más lesz az új teremtés, mint az első, amiben jelenleg élünk.

Ezzel azonban Isten azt is megmutatja nekünk, hogy megszűnik minden okunk a félelemre. A sötétségből nagyon sok félelmünk táplálkozik. Nem is szeretjük a sötétséget, hiszen részben félelmetes is a sötétség, másrészt a sötét le is állít minket. Nem látjuk, amit csinálni szeretnénk. A sötétség ellenség és valahogy a halál érzetét hozza közelebb hozzánk. Ezért is olyan fontos világítanunk.

Nagyon erős gyerekkori emlékem, ahogy mentem haza az iskolából ilyen téli időszakban, és a szüleim még nem értek haza a munkából. És be kellett mennem a sötét lakásba. Mindig félelemmel töltött el, hogy vajon ki bújhatott el a sötétben. Az volt az első dolgom, hogy körbementem a lakásban és minden villanyt felkapcsoltam – mert féltem a sötéttől.

Az új Jeruzsálem, a szent város a fény városa, amelyben nincs mitől félni – mert éjszaka sem lesz és ezért nem kell bezárni a kapuit sem, bármikor ki és be lehet menni. Nem kell távol tartani a gonosz embereket a zárt kapukkal, hiszen oda csak azok jutnak be, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe, mindenki más a tűznek tavába vettetik, de nem kell távol tartani a vadállatokat sem, hiszen Ézsaiás próféciájából tudjuk, hogy az új teremtésben a természet is visszakerül az édeni harmóniába, hogy a ragadozóként ismert állatok is csak növényi táplálékot fogyasztanak majd.

2.5. Templom nélküli város

Ne olyan várost képzeljünk el, amilyeneket a szocializmusban építettek. Akkor lakótelepeket, sőt egész városokat úgy terveztek meg, hogy nem lesz már szükség templomra. A felvilágosult szocialista embereknek nem kell. Aztán valahogy mégiscsak megkezdődtek a gyülekezeti összejövetelek, alakultak a gyülekezetek és a Szentlélek alaposan rácáfolt ezekre a felfuvalkodott gondolatokra.

Az új Jeruzsálem templom nélküli város lesz, de valami egészen más okból. A templom egyik funkciója, hogy az Istentől idegen és ellenséges világban valahogy mégis a szentség és az Istennel való találkozás helyévé váljon. Egy másik funkciója, hogy az ember isten felé bemutatott áldozatának a helye legyen.

A szent városban ezek közül egyikre sem lesz szükség.

  1. Jézus tökéletes engesztelő áldozat a bűneinkért, ezért nemhogy nincs szükség újra és újra bemutatott áldozatokra, hanem az Istennek bemutatott minden engesztelő áldozat egyértelműen Krisztus-káromlás.

  2. Másodszor a szent városban nem lesz szentségtelen hely, amitől el kellene különíteni a szent helyeket – maga az Isten lesz a templom, vagyis az imádás közvetlenül és mindenhol Isten megtapasztalható jelenlétében történik.

Csodálatos város ez az aranyváros.

A mennyből száll alá, méreteit tekintve felülmúlja minden jelenlegi városnak a méretét, gazdagsága leírhatatlan luxust sugall, miközben hiányzik belőle minden félelem – és olyan szent hely, amelyben még külön templomra sincs szükség, mivel szüntelenül Isten valóságos jelenlétét érzékeljük az életünkben és imádjuk őt éjjel-nappal, ahogy a Jel 22-ben olvassuk:

szolgái imádják őt, 4és látni fogják az ő arcát, és az ő neve lesz a homlokukon. 5Éjszaka sem lesz többé, és nem lesz szükségük lámpásra, sem napvilágra, mert az Úr Isten fénylik fölöttük, és uralkodnak örökkön-örökké.9

3. A város építőmestere

Ez a város most a mennyben épül. Folyamatosan épül. Ha Krisztusban élünk és neki engedelmeskedünk ebben a városban gyűlnek a mi mennyei kincseink. Van azonban ennek a városnak egy csodálatos építőmestere, aki mindent saját kezűleg ill. az angyalok segítségével épít. Ő az, aki azt mondta nekünk:

Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? 3És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.10

Jézus az aki ezt a várost építi nekünk. Mindannyiunknak kényelmes otthont és helyet készít ebben a városban.

És ez a drága építőmester az, aki megmutatta ezt a képet Jánosnak, János pedig leírta nekünk, hogy gyönyörködjünk ebben az El Doradoban, amiért nem kell távoli vidékekre értelmetlen expedíciókat szerveznünk, hogy megszerezzük mesés kincseit. Mivel ebben a városban a kincsek a mieink és az építőmester nekünk építi ezt a várost.

Befejezésül képzeljünk el egy koldust, aki egy nyomorúságos viskóban lakik, amiben fűtés és világítás sincs, a tisztálkodási lehetőségekről nem is beszélve. A viskó beázik, ablaka sincs. És akkor azt mondja valaki a koldusnak: Nézd! Ott az a palota, az a tiéd. Jó meleg van benne télen, nyáron kellemes hűvöst ad a légkondi. Világítás, fürdőszoba vár rád, sőt szauna és úszómedence is, a konyhán pedig azt készítenek neked amit csak akarsz. Itt a kulcs, a tiéd. A koldus pedig azt válaszolja: köszönöm, nekem nem sürgős, még ráérek. Így lehet, hogy soha nem lesz övé a palota.

Nem vagyunk koldusok? Ha az aranyvárost nézzük, akkor bizony azt kell mondjam igen. A világ legnagyobb és legdrágább épülete is csak egy porszem, nem nagyobb az aranyváros méretéhez és gazdagságához képest.

Isten azért mutatja meg nekünk különböző oldalról a mennyei életet: akár úgy, hogy lássuk mit vesztettünk el az Édenben, akár az ószövetségi prófáciákban, akár az aranyváros képében, hogy tudatosítsuk mi vár ránk és amikor a mennyre várunk mire is várunk valójában. Ráadásul minél előbb elérkezik a szent város a mennyből, annál nagyobb az esélyünk, hogy még a halált is megússzuk. Ezek után vajon mondanátok-e azt: lehet, hogy a menny jó hely, de én még nem akarok oda kerülni?

1Jel 5:11-15

21Thessz 4:16-17

3Rm 8:28 „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.”

41Móz 5:25

52Kir 2:11 „Így ment föl Illés forgószélben az égbe.”

65Móz 34:5-6 „Ott halt meg Mózes, az ÚR szolgája, Móáb földjén, az ÚR akarata szerint. És eltemette őt a völgyben, Móáb földjén, Bét-Peórral szemben. Senki sem tudja még ma sem, hogy hol van a sírja.”

7vö. Júd 9 „Pedig még Mihály angyal sem mert káromló ítéletet kimondani, amikor az ördöggel vitatkozva küzdött Mózes testéért, hanem azt mondta: „Dorgáljon meg téged az Úr!”

8Ézs 49:10

9Jel 22:3-5

10Jn 14:2-3