Igehirdetés

Lekció: Jn 20:1-10
Alapige: Jn 20:19-29

 Letöltés, meghallgatás

Az előbbi kis jelenet, amit a Talentum-körösök előadtak jól érzékeltette azt, hogy azok, akik nem szerves és aktív tagjai a keresztyén közösségnek milyen értetlenül, sokszor idegenkedve tekintenek arra a templomi és istentiszteleti közegre, amely nekünk annyira természetes. Teljesen természetes, hogy nem értik, és ami nekünk megszokott és otthonos, minden elemében és mozzanatában, számukra nehezen értelmezhető és idegen.

Lekció: Mt 27:31-50
Alapige: Jn 19:25-27

 Letöltés, meghallgatás

A 2019. évi nagyhét nagy figyelmet kiváltó eseménye a Notre-Dame tetőszerkezetének leégése.

Hogy mennyire szimbolikus a történet, mutatja az, hogy mindenki úgy érezte, hogy valamiképpen ebben a kérdésben neki is meg kell nyilvánulnia. Természetes, hogy mivel egy keresztyén templomról van szó, felszínre került a keresztyénség időszerűségének, válságának létének a kérdése is; valaki szerint az esemény a keresztyénség eltűnésének a veszélyére figyelmeztet, más szerint a megújulás szükségességére. Ebbe az utcába én magam ma nem szeretnék bemenni. Valami mást szeretnék nektek mutatni. Voltak emberek, akik imádkoztak, voltak, akik sírtak, voltak, akik döbbenten nézték; olyanok is voltak, akik az örömüket fejezték ki. Nem egyformák a reakciók. Nagyon sokféle volt a tömeg; és azóta is sokféle a reakció. Nagyon vegyes tömeg vette körül az égő katedrálist, bár úgy tűnik többen voltak azok, akik megrendültek ilyen vagy olyan okból az égő templom láttán.

Lekció: Jn 13:1-35

Alapige: 1Kor 11:17-34

Nagycsütörtök ünnepe egy olyan alkalom, amelyben annyi esemény történik, és olyan gyors egymásutánban, hogy valóban változatos lehetőségét kínálja annak, hogy rávezessen bennünket az igazán nagy ünnepre. A legjelentősebb talán mégis mindezek között az utolsó vacsora, amelyen Jézus utoljára van együtt a tanítványaival, és amelyen János evangéliuma szerint még egy nagy utolsó tanítást ad nekik halála előtt, összefoglalva az evangéliumot azzal, hogy kiemeli eredeti jelentéséből a vacsora két mozzanatát – a kenyér megtörését és a kehely megáldását -, és elrendeli választott egyháza számára, hogy minden időkben a kenyér megtörésével és közös elfogyasztásával, valamint a kehely körbeadásával emlékezzenek meg az ő haláláról.

Lekció: Rm 12:16-21

Alapige: Zsolt 37:1-11 és 1Sám 25

 Letöltés, meghallgatás

Nagyon sokszor vagyunk zavarban a harag kérdésével kapcsolatban. A világban számos olyan hatás éri az életünket, amely haragot vált ki. Ez akár napi szinten a családban is megtörténhet férj-feleség, szülő-gyermek viszonylatában; kilépve a családból pedig azt tapasztaljuk, mintha egyre alacsonyabb lenne az emberek haragküszöbe és ennek hatásai alól saját magunkat sem mindig tudjuk kivonni.

Ez komolyan megállít minket azzal kapcsolatban, hogy gondolkodjunk el a haragról. Általában a haragot rossznak gondoljuk, mégis úgy érezzük jogunk van hozzá és mintha ragaszkodnánk is ehhez a jogunkhoz.

Lekció: 1Sám 24
Alapige: Zsolt 57

Különböző hegységeinkben és erdeinkben kirándulva, majdnem mindenfelé találkozunk olyan barlangokkal, amelyeknek Betyár-barlang a neve. Vannak olyan barlangok is, amelyek a helyi folklór nyomán valamelyik betyár nevéhez kötik őket, és így van Sobri-barlang, vagy Savanyú Jóska barlangja.

Nem tudom, hogy ezek a barlangok mennyire voltak alkalmasak arra, hogy betyáraink rejtekhelyéül szolgáljanak, de a barlangok képesek menedéket nyújtani embernek és állatnak egyaránt.

Lekció: Mt 4:1-11
Alapige: Zsolt 63 (1Sám 23)

A keresztyén ókor egyik meghatározó lelki mozgalma az egyiptomi remeteség kialakulása, amely egyben megteremtette a keresztyén szerzetesség alapjait is. Ezek közül a szerzetesek közül emelkednek ki a sivatagi atyák, akiket a „testvér” elnevezés helyett azért kezdtek el „atyáknak” szólítani, mert a többi szerzetes azt látta, hogy az atyákban Isten a szent életűség különleges módjaiban nyilvánul meg. Ezeknek a sivatagi atyáknak az volt a céljuk, hogy a pusztaságban tisztultabb lelkiséghez jussanak, visszahúzódjanak a világi élettől és annak kísértéseitől és a magány csöndjében az Istennel való párbeszédhez a legmegfelelőbb hely a sivatag.

Lekció: Jn 11:45-52
Alapige: Zsid 4:14-16

 Letöltés, meghallgatás

Van-e szükségünk papra? Visszatérő kérdése ez az embernek, a mai emberének különösen is.

Valójában mi a kérdés? Az, hogy egy embernek, akárkinek, lehet-e közvetlen kapcsolata az élő Istennel? Sokan, nagyon különböző indíttatásból, eleve elutasítják a papok létének jogosultságát, nemegyszer kártékonyabb emberfajtának állítják be, mint a politikusokat. És hogy igazukat bizonyítsák nem nehéz valódi bűnöket és embertelenségeket találni a papság körében is, ha pedig ezt még egy kis fantáziával is megfűszerezik, általánosítják és nagyító alá helyezik, akkor sikerül elborzadni és másokat is elborzasztani. Igazuk van-e, az így érvelőknek?

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok