Igehirdetés

Nyomtatás

Egy név mind felett

Olvasóink értékelése:  / 0

Egy n

é

v mind felett

Egy n

é

v mind felett

Lekci

ó

É

zs 55:6­13

Alapige: Mt 1:18­25

Egy n

é

v mind felett

Lekci

ó

É

zs 55:6­13

 

Alapige: Ézs 55,6-13

Lekció: Mt 1,18-25

 Letöltés, meghallgatás!

Nevek vesznek bennünket körül ebben a világban, s magunk is viselünk nevet. Voltak korok, amikor egy-egy név, az öröklődő családnév és a kapott keresztnév sok mindent elárult: szülőhelyet, foglalkozást, tulajdonságot, jellemvonást, testalkatot, nemzetiséget és még sorolhatnánk, mi mindent. Manapság is összeköttetést jelent a le- és felmenőkkel, valamint megszólíthatóságot biztosít, és lehet az azonosítás eszköze is.

A bibliai korban adott nevek különleges vonásokkal bírtak. Beszélő nevek voltak, és az elnevezések nagy része egy teljes mondatból rövidült le egy szóvá, amely gyakran életprogramot, küldetést, végrehajtandó feladatot is adott viselőjének.

Bővebben: Egy név mind felett

Nyomtatás

A karácsony szépsége

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Mt 2:11

Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.

A Talentum-kör szolgálatában elhangzott a kérdés

„Jusson ám akárhány bölcs egyetlen bolondra:
a fő kérdés, hogy te a bölcs vagy a bolond vagy?”

Ki a bolond? Ki az okos? Ki a bölcs? Van egy mondás, ami szerint az okos tudja, hogy a paradicsom gyümölcs. A bölcs az, aki ennek ellenére nem teszi bele a gyümölcssalátába.

 

Bővebben: A karácsony szépsége

Nyomtatás

Fiúságunk ünnepe

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Gal 3:26-29

Lekció: Jn 27:1-11

 Letöltés, meghallgatás!

A gyermekeknek két nagy kedvenc ünnepe van: az egyik a születésnapjuk. A másik a karácsony. Ez jelenti számukra azt az ünnepet, amiben semmilyen kötelezettség nem terheli őket, és ami ezért annyira közel tud kerülni a szívükhöz, amit a leggyermekibb módon a legnagyobb örömmel tudnak megélni. Abból is látszik ez, hogy ezt a két ünnepet várják a legjobban.

Amikor Jézus megkezdte földi szolgálatát azt hirdette:

„Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.”1

Eljött az idő, ami benne volt Isten tervében és közel jött az Isten országa. Még nincs itt az örökkévaló Krisztus-király uralmának a teljessége, de már egészen közel van, hiszen eljött a Messiás, és ahhoz, hogy a hozzánk közel jött Isten országának erejét megtapasztaljuk, átéljük, arra van szükségünk, hogy megtérjünk Jézus nevében az élő Istenhez úgy, hogy hiszünk benne az evangélium alapján. Ez Jézus hozzánk szóló meghívása.

Bővebben: Fiúságunk ünnepe

Nyomtatás

Az istengyermekség három ajándéka

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Gal 3:26-29

Lekció: Jn 17:1-11

 Letöltés, meghallgatás!

Az utóbbi időben egy kicsit elcsendesedett a híradásokban Katalónia elszakadása Spanyolországtól. Néhány hónapja elég sokat foglalkozott ezzel a sajtó – a katalánok egy része Spanyolországtól független és szuverén államot akar létrehozni. Van azonban egy másik történet is, ami rendszerint nem kap sajtónyilvánosságot. Ez a másik történet az, ami a régi emlékeimben is megjelenik.

Amikor Barcelonában jártam most már több mint tíz évvel ezelőtt két egymást követő évben, mindkét alkalommal elmentem egy ottani evangéliumi gyülekezet istentiszteletére. Nem tudok spanyolul, de igenis azt gondoltam, hogy akárhol járok, a keresztyén testvéreimmel együtt kell ünnepelnem az Úr napját. És valódi istentisztelet és valódi ünnep volt.

Valami egészen feltűnő volt abban a gyülekezetben: voltak őshonos katalán tagjai, voltak beköltözött vagy ott született spanyolok; voltak dél-amerikaiak, voltak benne feketék, beszélgettem ott egy román emberrel, mint Krisztusban testvéremmel; és nagyszerű volt átélni azt a befogadó szeretetet, ahogy engem a magyar vendéget teljesen ismeretlenül befogadtak és köszöntöttek. Tényleg különleges titkát láttam meg Krisztusnak. Alapvetően mi egészem máshoz vagyunk szokva – részben a környezetünkből fakadóan is -; mi egy kulturálisan és nemzetileg egységes gyülekezethez vagyunk szokva. De amit ott láttam, az a kulturális és nemzeti különbségek ellenére is a Krisztusban egy keresztyének gyülekezete volt.

Az egyik elöljáró elmondta például azt, hogy tudatosan azért tartják pl. spanyolul az istentiszteletet és nem katalánul, hogy senki számára ne legyen akadály az evangélium megértésében az, hogy nem érti a katalánt, hiszen katalánul nem beszél mindenki, de spanyolul igen. Nekik ez fontos volt.

Bővebben: Az istengyermekség három ajándéka

Nyomtatás

Jézus adventi kérdése

Olvasóink értékelése:  / 0

Lekció: Mt 24; 3-22

Alapige: Lk 18;8

 Letöltés, meghallgatás!

Emberi életünk kérdései két nagy kérdés köré csoportosulnak – a kezdet és a vég kérdései köré. Hogyan kezdődött minden és hogyan ér véget minden. Valóban van kezdet és van vég? És ha van kezdet, akkor az a nagy bumm, vagy az Isten „legyen” szava? És ha van vég, akkor az a nagy reccs, vagy Jézus „Bizony, hamar eljövök!” szava? És ha van kezdet, akkor mikor volt az, és ha van vég, mikor lesz az?

Bővebben: Jézus adventi kérdése

Nyomtatás

Az ideiglenes nevelő

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Gal 3:23-25

Lekció: Jer 31:31-34

 Letöltés, meghallgatás!

Egy ismerősömnek az édesapja mindhárom gyermekének kötelezővé tette azt, hogy valamilyen hangszeren tanuljon; ezzel szemben nem tűrt vitát, muszáj volt egy hangszeren zenét tanulniuk. Volt azonban kitűzve eléjük egy cél. Ha elérnek egy bizonyos szintig, és leteszik az ahhoz tartozó vizsgát, eljátszák a vizsgadarabot, dönthetnek arról, hogy tanulnak-e továbbra is zenét, vagy inkább abbahagyják. Addig azonban muszáj volt zenélni tanulni. Mi volt az apa szándéka? Elsősorban nem az, hogy megszeressék a zenét; az emberek általában szeretik a zenét – ki ilyet, ki olyat, de szeretik. A célja az volt, hogy értsék a zenét, márpedig a zenét érteni igazán csak úgy lehet, ha az ember tanulja azt, néha nehezen, néha kínzóan, de tanulja. Az apa mondhatta volna azt is: tanuljanak, ha akarnak. De nem ezt mondta, hanem azt, hogy tanulniuk kell, hogy valami többet és mélyebbet lássanak meg a zenéből. Ha pedig egy bizonyos szintet elérnek, abbahagyhatják ha akarják, vagy folytathatják. Ez nyűggel jár? Ez konfliktusokkal jár? Igen. De ha többet akart elérni a gyermekeinél, akkor ezt a konfliktust vállalnia kellett. A háromból kettő, amikor elérte a kitűzött célt, abbahagyta, egy folytatta. De akkor már az apa is elengedte a másik kettőt, mert a kitűzött cél teljesült – a többi már az ő döntésük volt.

A múlt héten arról kezdtünk el beszélgetni, hogy hogyan tekintsünk a törvényre, amit Isten adott. Az egyik amit megértettünk …

A helyes diagnoszta; vagyis tisztán és helyesen világít rá a születésünktől hordozott természetünkre, ami miatt nem vagyunk igazak isten előtt, hanem bűnösök. Így értettük meg:

Bővebben: Az ideiglenes nevelő

Nyomtatás

Hogyan tekintsünk a Törvényre?

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Gal 3:19-23

Lekció: Zsolt 1

 Letöltés, meghallgatás!

 

Ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy van-e szükség törvényekre és szabályokra, akkor elméletben azt mondjuk, hogy természetesen. Törvények nélkül és szabályok nélkül nem tudjuk, hogyan igazodjunk el az életben.

Amikor emberek összegyűlnek játszani, legyen az sport vagy társasjáték, mindenképpen tisztázzák a szabályokat, mert szabályok nélkül képtelenség megfelelően lejátszani egy foci- vagy kosármeccset, vagy egy társasjátékot. Ha pedig valaki megszegi a szabályokat, akkor azzal magát a játékot teszi tönkre.

Szóval igen, szükség van törvényekre és szabályokra, mert a törvények igazgatják a világot és az életet.

Szeretném most a törvényeket megkülönböztetni és három csoportba osztani.

1. Az első csoport a természeti törvényeké. A természeti törvények olyan szabályok, amelyeket nem mi alakítottunk ki, hanem a teremtett világ alapvető részei; mi hívők azt valljuk, hogy ezeket a törvényeket Isten alkotta, hogy a nem hívők pedig azt vallják, hogy a természeti törvényeket nem alkotta senki, azok mindig voltak. A természeti törvényekre egyetemesen igaz, hogy azokat sem alakítani, sem befolyásolni nem tudjuk. Legfeljebb megfigyelhetjük, rendszerezhetjük és tudásunk bővülésével ezeket a törvényeket fel tudjuk használni a magunk javára. Vagy éppen figyelmen kívül is hagyhatjuk, de az mindenképpen a kárunkra lesz. A természeti törvényeket nem lehet büntetlenül figyelmen kívül hagyni vagy áthágni.

2. A második csoport az ember által létrehozott törvények, amelyekkel az ember önmaga életét szabályozza. Ezek részben erkölcsi törvények, de lehetnek vallási törvények is – bár az erkölcsi és vallási törvények egymást kölcsönösen szabályozzák is. A vallás hat az erkölcsre és az erkölcs is hat a vallásra. Az ember által alkotott törvények nemcsak áthághatók, néha még bizonyos értelemben büntetlenül is, de alakíthatók és változtathatók is. Volt olyan időszak, amikor a házasságtörés bűnnek számított és voltak következményei, ma nem számít bűnnek. Volt olyan időszak, amikor az engedetlen gyermek elfenekelése a nevelés természetes részét képezhette, ma gyermekbántalmazásnak minősül még a legenyhébb formája is és bűncselekménynek számít.

3. A törvények harmadik csoportja pedig Isten kijelentett törvénye. Ez annyiban hasonlít az emberi törvényekre, hogy főleg erkölcsi és vallási kérdésekben szabályozza az ember életét. Annyiban viszont különbözik tőlük, hogy Isten kijelentett törvényei örök és változhatatlan törvények. A 119. zsoltár így magasztalja Istent:

Bővebben: Hogyan tekintsünk a Törvényre?

Nyomtatás

A megváltozhatatlan ígéret

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Gal 3:15-18

Lekció: 2Pt 1:3-4

 Letöltés, meghallgatás!

 

Mielőtt a mai üzenetünkre rátérek szeretnék egy kicsit beszélni a végrendeletekről. Ha valaki a hagyatékáról nem végrendelkezik, akkor a törvény szabályozza azt, hogy a hagyatékot hogyan kell megosztani az örökösök között. Amikor azonban végrendelkezik, akkor bizonyos törvényi keretek között maga határozhatja meg azt, hogy az örökösei hogyan osztozzanak az örökségen. Ha élete során úgy érzi, hogy a végrendelete nem megfelelő, akkor a végrendeleten változtathat, kiegészítheti, törölhet belőle – szóval átírhatja. Annyiszor teheti, amennyiszer úgy látja, hogy ez szükséges. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha az örökös a végrendelettel nem elégedett, akkor ha van rá jogi lehetősége, a végrendeletet megtámadhatja a bíróság előtt és a bíróság módosíthatja a végrendeletet az örökhagyó halála után, ha ezt indokoltnak látja.

A régi görög jogban ez egészen máshogy volt. Ha valaki elkészítette a végrendeletét, azon már senki sem változtathatott, sőt ki sem egészíthette; ezt még az örökhagyó sem tehette meg. Nem változtathatta meg kénye-kedve szerint. Amit egyszer kimondott és leíratott, annak úgy kellett maradnia.

Pál apostol ezt a jogi intézményt igyekszik bemutatni arra, hogy bemutassa miért nem lehetséges, hogy az ember a törvény cselekedetei által üdvözüljön. Mai alapigénk a Gal 3:15-18 és a megváltozhatatlan ígéretről szól.

Testvéreim, emberi módon szólok: a megerősített végrendeletet, még ha emberé is, senki sem teheti érvénytelenné, vagy nem toldhatja meg. 16Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak, és az ő utódának. Nem így mondja az Írás: „és az ő utódainak”, mintha sokakról szólna, hanem csak egyről: „és a te utódodnak”, aki a Krisztus. 17Ezt pedig így értem: azt a szövetséget, amelyet korábban megerősített az Isten, a négyszázharminc esztendő múlva keletkezett törvény nem teszi érvénytelenné, vagyis ez nem törli el az ígéretet. 18Mert ha a törvény alapján van az örökség, akkor már nem az ígéret alapján volna; Ábrahámnak viszont ígéret által ajándékozta azt az Isten.

Bővebben: A megváltozhatatlan ígéret

Nyomtatás

A cselekedetekben bízók átka

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Gal 3:10-14

 Letöltés, meghallgatás!

 

A Bibliában olvasunk egy ősi történetet1, amikor egy pogány király el szeretné érni, hogy Izráel népe átok alá kerüljön. Felbérel egy pogány prófétát, hogy átkozza meg Izráelt, mert félt tőlük. Fölmegy a pogány próféta – Bálámnak hívják – és amikor ki akarja mondani az átok szavait, csak áldást tud mondani. Reklamál is a király, hogy nem ezért fizetek – próbálkozik is erősen a pogány próféta, de akárhogy is akar átkot mondani, csak áldást tud.

Sokszor hallunk áldásról és átokról. Halljuk, ahogy okkult módon átkot mondanak emberekre; sokszor még félünk is az átkoktól – bár Isten Igéje világosan bátorítja a hívőket azzal, az istenfélő embernek nincs félnivalója mások megátkozásától, mert az nem fog rajtuk. Ugyanakkor keressük azokat az utakat, módokat, amelyek alapján bizakodhatunk abban, hogy áldás alatt van az életünk, áldott emberek vagyunk.

Isten Igéje egészen más megvilágításba helyezi az átok és áldás kérdését, mint ahogy arról az Isten nélkül élő emberek képzelegnek. Mert mind az átok, mind az áldás nem pusztán a babonák világába tartozó dolgok, hanem nagyon is valóságosan jelen vannak az életünkben és hatnak rá. De egészen máshogy, mint ahogy általában elképzelik az emberek.

Bővebben: A cselekedetekben bízók átka

Nyomtatás

Ábrahám áldása

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Gal 3:6-9

Lekció: 1Móz 15:1-6

 Letöltés, meghallgatás!

 

A Szentírás a nagy ősatyát Ábrahámot minden hívő atyjának nevezi1. Ábrahám ezért az egyik legfontosabb személyiség az Ószövetség és az Újszövetség hívői között. Bár már Ábrahám előtt is éltek áldott hívő emberek – Ábelt, Énokot és Noét említi meg Mózes első könyve, akik ugyanúgy a hit példaképei, mint a későbbi hívők, Mózes, Gedeon, Dávid, Sámuel vagy Dániel, és hosszasan lehetne sorolni a neveket, Ábrahám mégis valamennyi közül valami különös módon kiemelkedik. Ezek a hitpéldák mindannyiunk számára fontosak, de Ábrahám több mint hitpélda a számunkra. Kálvin úgy fogalmaz Ábrahámmal kapcsolatban, hogy „ő nemcsak példa, hanem szabály is.”

Ábrahám hitét úgy állítja elénk az Írás, hogy csak az tekinthető bibliai értelemben hívőnek, akinek hite olyan, mint Ábrahámé.

Remélem, akik a múlt heti igehirdetést befogadták, azok emlékeznek arra, hogy miben is ragadtuk meg Ábrahám hitének különlegességét. Abban, hogy Ábrahám hite több volt mint egy általános hit Istenben – Isten létezésében, Isten hatalmában, Isten jóságában, Isten szeretetében; miben volt ennél több Ábrahám hite? Abban, hogy hitt Istennek. Ma azt szeretném átadni nektek, hogy milyen következménye van annak, ha a hited olyan mint Ábrahám – azaz hited több mint egy bizonyos hit Istenben – a hited olyan hogy Istennek hiszel. Mai alapigénk a Gal 3:6-9

Így van megírva: „Ábrahám hitt az Istennek, és Isten őt azért igaznak fogadta el.” 7Értsétek meg tehát, hogy akik hitből valók, azok Ábrahám fiai. 8Mivel pedig előre látta az Írás, hogy az Isten a pogányokat hit által igazítja meg, előre hirdette ezt az evangéliumot Ábrahámnak: „Általad nyer áldást a föld minden népe.” 9Eszerint a hitből élők nyernek áldást a hívő Ábrahámmal.

Bővebben: Ábrahám áldása