Igehirdetés

Nyomtatás

Önmagunk elkötelezése

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Józs 5:2-12

Lekció: Józs 24:1-24

 Letöltés, meghallgatás!

 

Mindig különleges esemény Isten országa történetében, amikor egy ember teljesen odaszánja magát arra, hogy Isten szolgálja és dicsőítse az élete. De mi vezet egy embert vagy egy közösséget, sőt akár egy népet is arra, hogy Istennek szánja oda magát? Van-e még ennek bármi jelentősége a mai világban, amikor azt látjuk, hogy egyre erőteljesebb a hittől való elhajlás, vagy amikor a hitvilágot a parttalan pluralizmus, a kiigazodhatatlan kuszaság jellemzi. Van-e lehetősége az Isten után vágyakozó embernek egyáltalán arra, hogy bizonyossággal tudja magát elkötelezni?

Végezzünk el magunkban most egy egyszerű gyakorlatot - próbáljuk meg felsorolni mindazokat a személyeket, csoportokat vagy ügyeket, amelyekre bizonyossággal ki mondhatjuk: 100 %-ig elkötelezett vagyok az irányában? Benne van-e az Úr - nemcsak általánosságban, hanem érzed-e, hogy mindez kimutatható az életed folyásában, egyéb elkötelezettségeidben?

Most az új kenyérért is hálaadó ünnepünkön egy történetet szeretnék veletek megosztani. Egy olyan történetet, amiből Isten megmutatja a neki való elkötelezés nagy titkát. Alapigénk a Józs 24:1-24

Józsué összegyűjtötte Izráel minden törzsét Sikembe, egybehívta véneit, családfőit, bíróit és elöljáróit. Odaálltak Isten színe elé. 2Ekkor azt mondta Józsué az egész népnek: Így szól az ÚR, Izráel Istene: A folyamon túl laktak régen atyáitok, Ábrahámnak és Náhórnak az apja, Táré, és más isteneket tiszteltek. 3De kivettem atyátokat, Ábrahámot a folyamon túlról, és végigvezettem Kánaán egész földjén. Megszaporítottam utódait, Izsákot adtam neki, 4Izsáknak pedig Jákóbot és Ézsaut adtam; Ézsaunak a Széír-hegységet adtam birtokul, Jákób és fiai pedig lementek Egyiptomba. 5Majd elküldtem Mózest és Áront, és megvertem Egyiptomot; ezt vittem véghez közöttük Azután kihoztalak benneteket. 6Kihoztam atyáitokat Egyiptomból, és eljutottatok a tengerig. De üldözték atyáitokat az egyiptomiak harci kocsikkal és lovasokkal a Vörös-tengerig. 7Akkor az Úrhoz kiáltottak segítségért, és ő sötétséget bocsátott közétek és az egyiptomiak közé. Rájuk eresztette a tengert, és az elborította őket. Szemetekkel láttátok, hogy mit tettem Egyiptommal. Azután a pusztában laktatok hosszú ideig. 8Majd bevittelek benneteket az emóriak földjére, akik a Jordánon túl laktak, és azok harcoltak ellenetek De a kezetekbe adtam őket, és birtokba vettétek a földjüket. Őket pedig kipusztítottam előletek

9Azután fölkelt Bálák, Cippór fia, Móáb királya, és harcolt Izráel ellen. Elküldött, és hívatta Bálámot, Beór fiát, hogy átkozzon meg benneteket. 10Én azonban nem akartam meghallgatni Bálámot, hanem meg kellett áldania benneteket, és így kimentettelek benneteket a kezéből. nAzután átkeltetek a Jordánon, és elérkeztetek Jerikóhoz. Hadakoztak ellenetek Jerikó polgárai, az emóriak, a perizziék, a kánaániak, a hettiták, a girgásiak, a hivviek és a jebúsziak, de a kezetekbe adtam őket. 12Rettenetes félelmet bocsátottam rájuk, és az futamította meg az emóriak két királyát, nem a te kardod és nem a te íjad. 13Földet adtam nektek, amelyen nem ti dolgoztatok, városokat, amelyeket nem ti építettetek, mégis letelepedtetek bennük; szőlőket és olajfákat, amelyeket nem ti ültettetek, mégis ti esztek róluk.

Most azért az URat féljétek, és őt szolgáljátok tökéletesen és igazán. Távolítsátok el azokat az isteneket, amelyeket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, meg Egyiptomban, és az URat szolgáljátok! 15De ha nem tetszik nektek, hogy az URat szolgáljátok, válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni: akár azokat az isteneket, akiket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, akár az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok. De én és az én házam népe az URat szolgáljuk!

16Erre válaszolt a nép, és ezt mondta: Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az URat, és más isteneket szolgáljunk! 17A mi Istenünk az ÚR! Ő hozott ki bennünket és atyáinkat Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, és azokat a nagy jeleket tette szemünk láttára. Megőrzött bennünket minden úton, amelyen jártunk, és minden nép között, ahol átvonultunk. 18Kiűzött előlünk az ÚR minden népet, az országban lakó emóriakat is. Mi is az URat akarjuk szolgálni. Bizony, ő a mi Istenünk!

19Akkor Józsué ezt mondta a népnek: Nem tudjátok ti szolgálni az URat, mert szent Isten ő, féltőn szerető Isten ő, nem tűri el hitszegéseiteket és vétkeiteket! 20Ha majd elhagyjátok az URat, és idegen isteneket szolgáltok, akkor ő újra meg újra csapást hoz rátok, és megsemmisít, ha addig jót tett is veletek. 21A nép azonban ezt felelte Józsuénak.: Nem.! Mi az URat akarjuk szolgálni! 22Ekkor így szólt Józsué a néphez: Magatok vagytok a tanúi annak, hogy ti választottátok az URat, hogy őt szolgáljátok. Ők azt mondták: Tanúi vagyunk. 23Most azért távo- lítsátok el az idegen isteneket, amelyek köztetek vannak, és adjátok oda szíveteket az ÜRnak, Izráel Istenének! 24A nép így felelt Józsuénak: Az URat, a mi Istenünket fogjuk szolgálni, és az ő szavára hallgatunk.

Bővebben: Önmagunk elkötelezése

Nyomtatás

A kételkedés kísértései

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Zsolt 73

 

Nagyon sokak számára ahogy elnézik ennek a világnak a menetét, egyszerűen nem látható benne Isten. És ne vessük meg őket érte. Valahogy úgy gondolkodnak, mint a Mágnás Miskában Baracs mérnök, akinek amikor az apja azt mondta, hogy a világban vannak gazdagok és szegények, már csak ilyen a világ, ilyennek alkotta meg a „jóisten”, ez a paraszti sorból nagy áldozattal tanult mérnökké vált fiatalember azt mondta: „Hogy milyen a világ azt én is nagyon jól tudom, de ebbe ne keverje bele a „jóistent” édesapám.”

Látjuk, hogy a világ igazságtalansága milyen feszültségben van Isten igazságosságával. És valaki ezt az igazságtalanságot nem tudja összeegyeztetni egy igazságos és szent Isten lényével.

De ha hívő emberként szembesülünk ezekkel a kérdésekkel, akkor sem vagyunk automatikusan könnyebb helyzetben. Még keresztyénként sem tudjuk könnyen feldolgozni ezt a feszültséget – nem is véletlen, hogy a Szentírásban többféle formában is visszatérő téma ez, gondoljunk csak pl. a Gazdag és Lázár Jézus által elmondott példázatára.

Ma egy olyan zsoltár lesz az alapigénk, amelyben a zsoltár írója kimondottan lelki kísértéseket élt át akkor, amikor kételkedni kezdett Isten igazságosságában és abban, hogy van-e értelme Isten akarata szerinti hívő életet élni. Az alapigénk a 73. zsoltár, ami végigvezet bennünket egy olyan folyamaton, amin azt gondolom, hogy sokan végigmentünk már: csak az a kérdés, hogy az Isten szerinti feloldás megtörtént-e. Kételkedésünknek egy nagyon fontos kísértésére fog ma rámutatni Isten: hogy engedjük kételkedéseink hatására, hogy eluralkodjanak bennünk ennek a világnak a gondolatai.

1Ászáf zsoltára. Milyen jó az Isten Izráelhez, a tiszta szívűekhez! 2De az én lábam majdnem megcsúszott, kis híján elestem jártomban. 3Mert felindultam a kérkedők miatt, látva a bűnösök jólétét. 4Mert halálukig sincsenek kínjaik, és kövér a testük. 5Nincs részük az emberek gyötrelmében, nem érik őket csapások, mint más embereket. 6Ezért a kevélység nyakláncát hordják, és az erőszak köpenyébe burkolóznak. 7Jómódjukban kérkedve néznek szét, szívükben öntelt gondolatok járnak. 8Gúnyolódnak, gonoszul beszélnek, elnyomással fenyegetőznek dölyfösen. 9Az ég ellen is feltátják szájukat, nyelvükkel megszólják a földet. 10Ezért fordul feléjük a nép, és mohón isszák szavaikat, mint a vizet. 11Ezt mondják: Honnan tudná ezt az Isten? Lehet-e tudomása erről a Felségesnek? 12Íme, ilyenek a bűnösök! Háborítatlanul gyarapítják vagyonukat szüntelen. 13De én hiába tartottam tisztán a szívemet, hiába mostam kezemet ártatlanságomban, 14mert csapások értek mindennap, fenyítések minden reggel. 15Már arra gondoltam, hogy én is úgy beszélek, mint ők, de akkor megtagadtam volna fiaid nemzetségét. 16Elgondolkoztam rajta, meg akartam érteni, de túl nehéznek tűnt nekem. 17Végül elmentem Isten szent helyére, és megértettem, hogy milyen végük lesz. 18Bizony, sikamlós talajra állítottad, és pusztulásba döntöd őket! 19Hogy fognak elpusztulni egy pillanat alatt! Végük lesz, semmivé lesznek rémületükben. 20Mint ébredés után az álomkép, úgy tűnik el képük, ha fölserkensz, Uram! 21Ha keseregne a szívem, és sajogna a bensőm, 22akkor olyan ostoba és tudatlan volnék veled szemben, mint az állat. 23De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet. 24Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz. 25Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban. 26Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké! 27Bizony, elpusztulnak azok, akik eltávolodnak tőled. Kiirtod mindazokat, akik elhagynak téged! 28De nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az URat tartom oltalmamnak. Hirdetem minden tettedet.

Bővebben: A kételkedés kísértései

Nyomtatás

A Tíz Ige

Olvasóink értékelése:  / 0

A Tízparancsolatról szóló igehirdetés sorozat letölthető elektronikus könyv formájában a képre kattintva.

 
Nyomtatás

A megújult gondolkodás és a 7. ige

Olvasóink értékelése:  / 1

Alapige: 2Móz 20:14

Lekció: Jn 8:1-11 Rm 12:1-2

 Letöltés, meghallgatás!

A múlt heti istentisztelet után az ajtóban egy testvérünk – mert így gondolom, hogy ő a testvérünk – azt mondta nekem: „Annak alapján, amit most hallottam, nekem itt nincs semmi keresnivalóm.”

Nagyon fontosak ezek a visszajelzések is, még annak ellenére is, hogy egy ilyen helyzet nem nagyon ad lehetőséget arra, hogy egyáltalán azt tisztázzuk, hogy pontosan miért gondolta ezt valaki.

1. Azért, mert az elhangzottakkal egyáltalán nem ért egyet, nem tudja vagy nem akarja elfogadni, hogy amit a kijelentett ige jelent, amit Jézus mond az úgy van.

2. Esetleg azért, mert ugyan elismeri, hogy amit Jézus mond az valamennyire igaz lehet, de a saját életére nézve egyáltalán nem akarja elfogadni azt, mert attól fél, hogy ezáltal a boldog élet lehetőségétől lesz megfosztva.

3. Vagy azért mondja-e, mert úgy érzi, annyira elrontotta az életét, hogy úgy érzi, a számára már nincs lehetőség, hogy igazán része legyen egy keresztyén közösségnek és az Isten országának.

Bővebben: A megújult gondolkodás és a 7. ige

Nyomtatás

A házasság védelmében

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: 2Móz 20:14

Lekció: Mt 5:27-32

 Letöltés, meghallgatás!

Jézust az írástudók és a farizeusok folyamatosan vizsgáztatták. Különféle kérdéseket tettek fel neki, hogy ha lehet valamilyen tévedésen vagy ferdítésen kapják rajta, hogy ez után tönkre tudják tenni a hitelét: egyrészt úgy, hogy megkérdőjelezik azt, hogy megbízható rabbi; másrészt úgy, hogy ha sikerül rajtakapni Jézust azon, hogy Jézus téved Mózes törvényével kapcsolatban, vagy elferdíti azt, el lehet mondani, hogy nem ő a megígért Krisztus.

Az egyik ilyen kísértő kérdés a házassággal kapcsolatos volt. Megkérdezték Jézustól, hogy szabad-e elválni? Mivel válaszol Jézus? Természetesen a Tórával válaszol, és emlékezteti őket arra, hogy mit is tanít ezzel kapcsolatban Mózes törvénye:

„Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfivá és nővé teremtette őket?” 5Majd így folytatta: „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. 6Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.”1

Bővebben: A házasság védelmében

Nyomtatás

Jó és rossz indulataink

Olvasóink értékelése:  / 1

Alapige: 2Móz 20:13

Lekció: 1Móz 4:1-15

 Letöltés, meghallgatás!

 

Játszottunk-e már el azzal a gondolattal, hogy milyen jó lenne, ha a gyilkosságot (de bármilyen bűnt) meg lehetne akadályozni még mielőtt a gyilkos elkövetné gonosz tettét, és már az előtt el lehetne ítélni, hogy tettét elkövette volna, hogy nemcsak egy adott pillanatban, hanem később se követhesse el a szörnyűséget?

A Különvélemény c. film (Tom Cruissal a főszerepben) ezzel játszik el. Sikerül kidolgozni egy vészjelző rendszert „Precrimen” névvel, amely annyi idővel jelzi előre a gyilkosságot, hogy kellő gyorsasággal be lehet avatkozni, el lehet kapni a tettet elkövetni szándékozót, ott helyben el is lehet ez alapján ítélni és már mehet is a börtönbe. A „Precrimen” még arra is képes, hogy megkülönböztesse az előre eltervelt gyilkosságot a hirtelen felindulásból elkövetett emberöléssel.

De ott marad a kérdés: hogyan lehet valakit elítélni egy olyan tettért, amelyet el sem követett? És biztos elkövette volna? Sohasem hibázik a rendszer? Egyáltalán elítélhető-e bárki valami olyanért, amelyet nem követett el?

Szolzsenyicin idézi a sztálini rendszer kihallgatásainak egyik jellemző fordulatát:

„Miért mondta, hogy Sztálin elvtársat meg kellene ölni?” – „Én, dehogy mondtam ilyet!” – „De gondolta!” És ennyivel el volt intézve. Mivel a sztálinizmusban nemcsak a mezőgazdaságban, vagy iparban kellett teljesíteni a tervet, hanem az emberek elítélésében, egészen sajátos módon folytak az ítéletek. Lényegében nem számított, hogy bűnös-e valaki vagy sem, ha bekerült a rendszerbe onnan nem volt kiút.

Szóval nagyon csúszós terep, amikor azon gondolkozunk, hogy elítélhető-e az emberi indulat, vagy csak a tett. Márpedig Isten világosan utal arra, hogy az emberölés nem ott kezdődik, amikor egy ember kezet emel a másikra, hanem az az indulatban, a szívben kezdődik el. Mi mégis csak a tettet tudjuk elítélni, az indulatot nem ítélhetjük el – legalábbis nem úgy, ahogy azt a sztálinizmusban gyakorolták: „Azt, gondolta, hogy Sztálin elvtársat jó lenne megölni?” 25 év.

Isten azonban a szívek és vesék vizsgálója1, aki meg tudja ítélni a szív gondolatait és szándékait. Ennek fényében fogjuk ma folytatni a Tíz Ige 6. igéjének üzenetét „Jó és rossz indulataink” címmel. Alapige: 2Móz 20:13

Ne ölj!

Bővebben: Jó és rossz indulataink

Nyomtatás

Az élet védelmében

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: 2Móz 20:13

Lekció: Mt 5:21-22,43-48

 Letöltés, meghallgatás!

 

Ha egy Biblia gondolataiban tájékozatlan embernek azt mondanánk, hogy Istennek van tíz alapvető parancsolata a Szentírásban, és megkérdeznénk arról, hogy milyen parancsolatokat találhatunk a tízben, szinte biztos, hogy mondaná azt valamilyen formában, hogy a parancsolatok közt található a „Ne ölj!”. Erre nem végeztem kísérletet, de ez a természetes reakciónk. És valóban a második kőtáblán található parancsolatok között ott található a „Ne ölj!” Meglepő módon nem a legtetején, hanem a második helyre sorolva. Ma erről a parancsolatról szeretnék beszélni a 2Móz 20:13 alapján.

Ne ölj!

Bővebben: Az élet védelmében

Nyomtatás

Szülők és gyermekek

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: 2Móz 20:12

Lekció: Mt 15:1-9

 Letöltés, meghallgatás!

Legutóbb, amikor a Tíz Igéről – a Tízparancsolatról – beszéltünk, elértünk az első kőtábla igéinek a végére.

Röviden foglaljuk össze az első kőtábla üzeneteit.

1. Isten a szabadító, ezért azt várja népétől, amellyel szövetséget kötött, hogy ő legyen az egyetlen Isten, akinek imádatot adnak, akinek bizalmat és hitet adnak. Ennek azért is van jelentősége, mert nincs más Isten, szükségképpen más istenek tisztelete bálványimádás.

2. Istent ne akarják a saját képükre formálni, illetve a saját elképzeléseikhez igazítani, mert az is bálványimádáshoz vezet. Ezt szolgálja Isten képi kiábrázolásának tilalma.

3. Isten neve és személye legyen annyira szent előttük, hogy semmiképpen ne emlegessék nevét könnyelműen, ne használják azt hamis esküre, káromlásra és gyalázkodásként pedig véletlenül se említsék. Ellenben Isten nevének van megszentelt helye az imádatban és az ő szolgálatában.

4. Istennek adjanak tiszteletet azzal is, hogy egy héten egyszer le tudnak állni a saját dolgaikkal – el tudják engedni mindazt, amivel foglalkoznak, hogy egyrészt Isten előtt ünnepelni tudjanak, másrészt ezt az ünnepet meg tudják élni a testvéri és családi közösségben. Ha valóban át tudod engedni ezt a napot Istennek, azt fogod tapasztalni, hogy ő nem elvesz tőled valamit, hanem sokkal többel megajándékoz a vele és az egymással töltött időn keresztül.

Bővebben: Szülők és gyermekek

Nyomtatás

Az Úr nyugalomnapja

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: 5Móz 5:12-15

Lekció: 2Móz 20:8-11

 Letöltés, meghallgatás!

Az ünnepek és az imahét miatt egy hosszabb időre megszakadt a Tíz Igéről szóló igehirdetéssorozat. Eddig az első három igéről beszéltünk, amelyben az fogalmazódott meg, hogy az az Isten, aki szabadítással ajándékozta meg meg népét, Izráelt kizárólagos igényt tart népére. Tanítja őket arra, hogy egyedül ő legyen az Istenük, ugyanakkor őt, a láthatatlan Istent semmilyen módon ne próbálják kiábrázolni, hiszen semmilyen teremtmény nem alkalmas arra, hogy a teremtőről képet adjon; a 3. ige kapcsán pedig szó volt arról a kiváltságról, hogy Isten kijelentette nevét népének, de nem azért, hogy ezzel a névvel visszaéljen, akár gyalázva azt, akár hamisan használva, hanem azért, hogy neve által tekintélye legyen közöttük, akit segítségül hívhatnak és akinek a nevét dicsőíthetik a világban ezzel is tisztességet szerezve a hatalmas és egyetlen Istennek.

A 4. ige még mindig az első kőtáblán szereplő parancsolat, amely így még mindig közvetlenül az igaz Isten helyes tiszteletére hív. Két változatban található meg Mózes könyveiben, az előbb az ismertebb változatot hallottuk, most pedig a ritkábban idézett változatot szeretném felolvasni és ennek kapcsán beszélni az Úr nyugalomnapjáról. 5Móz 5:12-15

12Tartsd meg a nyugalom napját, és szenteld meg azt, ahogyan megparancsolta neked Istened, az ÚR. 13Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! 14De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak a nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se lányod, se szolgád, se szolgálód, se ökröd, se szamarad és semmiféle állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Hadd pihenjen szolgád és szolgálód hozzád hasonlóan! 15Emlékezzél arra, hogy szolga voltál Egyiptomban, de kihozott onnan Istened, az ÚR, erős kézzel és kinyújtott karral. Ezért parancsolta neked Istened, az ÚR, hogy tartsd meg a nyugalom napját.

Bővebben: Az Úr nyugalomnapja

Nyomtatás

Egyedül kegyelem által - Isten hozzáállása a világhoz

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Mt 11:25-30

Pap András igehirdetése

Letöltés, meghallgatás