Igehirdetés

Nyomtatás

Mózes halála

Olvasóink értékelése:  / 1

Alapige: 5Móz 34

Lekció: Mt 17:1-8

 Letöltés, meghallgatás!

A múlt héten láttuk azt, hogy Mózes hogyan nézett szembe a közeledő véggel. Egyrészt valóban szembenézett, és amikor megalkotta végrendeletét, az ő szellemi hagyatékát, akkor abban is kizárólag Istenre mutatott, őt emelte fel és az Ő dicsősége volt számára a fontos.

Ma – és ezzel a Mózes élete c. sorozatunk végére érünk – Mózes haláláról lesz szó. Ehhez olvassuk el az 5Móz 34-et.

Bővebben: Mózes halála

Nyomtatás

Hitetlenség - lázadás

Olvasóink értékelése:  / 1

Hitetlenség - lázadás

Lekció: Lk 9:57-62
Alapige: 4Móz 14:1-25

Talán alig van olyan ember, aki ne ismerné a „Brexit” kifejezést. Csütörtökön a britek elég szoros eredménnyel, de népszavazáson döntöttek arról, hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Únióból. A népszavazás eredményére a miniszterelnük lemondott. A többség döntött. Hogy a döntés jó volt-e vagy sem, nem tudom, de nem is akarom megítélni, különösen nem a britek helyett. De azért tegyük fel a döntéshez kapcsolódó fontos kérdéseket: Vajon a többségnek mindig igaza van? Vajon egy döntés helyessége többségi kérdés? Tényleg az a jó, ha mindig a többség akarata érvényesül? Persze fordítva még ijesztőbb lehet, ha arra gondolunk, amikor egy erőszakos kisebbség kényszeríti rá az akaratát a többségre.

Bővebben: Hitetlenség - lázadás

Nyomtatás

A gonosz kívánságról

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: 4Móz 11

Lekció: Jn 6:22-35

 Letöltés, meghallgatás!

Talán ismerős a történet, sok helyen előfordult. Elérkezik a várva várt ünnep – karácsony vagy születésnap – a kisgyermek megkapja a vágyott ajándékot – Legót vagy Playmobilt –, hatalmas az öröm. Kibontja a csomagot és a kezébe akad a dobozból egy katalógus. Talán még össze sem rakta az új ajándékát, de már a katalógust nézegeti, hogy mit szeretne legközelebb kapni. A kezdeti önfeledt örömöt még ki sem éli, az ajándékát még csak nem is élvezte ki igazán, de már ott az újabb kívánság.

Jól tudják a gyártók, hogy milyenek vagyunk. Jól tudják, hogy milyen a lelkünk. Hogy mennyivel könnyebben látjuk meg azt, ami nincs, hogy azután sóvárogjunk mint hogy annak örüljünk hálás örömmel, ami van, amit megkaptunk, ami a miénk.

Bővebben: A gonosz kívánságról

Nyomtatás

Az öröm nyugalma - a nyugalom öröme

Olvasóink értékelése:  / 0

Az öröm nyugalma – a nyugalom öröme

Alapige: 3Móz 25:1-22

Lekció: Lk 7:36-50

Az Ószövetség olvasása közben sokan nem ismerve az értelmezési kulcsot – aki nem más, mint maga Jézus Krisztus –, sokan botlanak meg. Ez a botlás oda is vezethet, hogy úgy látják az Ószövetségben Istent, Jahvét, mint aki speciálisan az Ószövetség Istene és nem azonos azzal az Istennel, akit Krisztus jelentett ki a számunkra.

Erre a botlásra még egyházak és hitrendszerek is épültek fel – már az ókorban. A 2. század első felében volt egy Markion nevű hitszónok, aki az Ószövetséget egy az egyben elvetette, az ismert újszövetségi iratok között is erősen szelektált és azt hirdette, hogy Jahve nem Jézus Krisztus atyja, hanem Jézus egy addig ismeretlen Istent jelentett ki az emberiség számára. Ez az Isten azonban az Ószövetség Istenével szemben nem féltékeny, nem haragos és nem törvénykező, hanem indulatoktól és haragtól mentes, jóindulatú Isten. Bár elismerte, hogy az ún. héberek Istene teremtette a világot, de az is csak gonoszságának eredménye volt, mivel ez a világ amiben élünk gyakorlatilag egy rosszindulatú kontármunka, amiben a halál és a gonoszság uralkodik és a szabad szellemet bezárta a test börtönébe. Ezért ő démiurgosz-nak nevezte ezt az Istent és valójában ördögnek tartotta. Szerinte Jézus nem is az Ószövetségben megígért Messiás, hanem olyan megváltó, aki megment a gonosz Isten hatalmából és kiszabadítja a szabad szellemet testének börtönéből.

Markionnak ezek a tévelygései háromszáz évig mérgezték a világot, vittek tévelygésbe embereket; de azt kell mondjam, hogy néha rejtetten, néha nagyon is nyíltan mai is egyre többször lehet találkozni azzal, hogy az Ószövetség Istenének semmi köze nincs Jézus Krisztushoz. Markion szellemi hatása nem múlt el nyomtalanul, sőt az újpogányság térhódításával új erőre kapott.

Ebből a szempontból is fontos éves igénk - „Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg.”-, mert János evangélista Mózest és Krisztust nem szembeállítja, hanem összeköti egymással.

Bár Isten magát úgy is kijelenti, mint aki haragszik a bűn miatt és haragjában a bűnösökre ítélet vár; ezt nemcsak az Ószövetségben jelenti ki, hanem az Újszövetségben is; ebből is látszik Markion hazugsága és tévtanítása.

De Isten úgy is kijelenti magát, mint aki örökkévalóan irgalmas és szabadító, és ezt nemcsak az Újszövetségben, hanem az Ószövetségben is kimondja; ezen a ponton is hamisságot állít Markion.

A mai üzenetünkben arra fogunk egy különleges példát látni Mózes életéből, hogyan is jelenti ki Isten örökkévalóan irgalmát. Alapigénk a 3Móz 25:1-22

Azután így beszélt az ÚR Mózeshez a Sínai-hegyen: 2Szólj Izráel fiaihoz, és ezt mondd nekik: Amikor bementek arra a földre, amelyet én adok nektek, legyen nyugalma a földnek is az ÚR nyugalomnapjához hasonlóan. 3Hat éven át vesd be meződet, és hat éven át mesd meg szőlődet, és takarítsd be termését. 4De a hetedik esztendőben legyen teljes nyugalma a földnek, az ÚR nyugalomnapjához hasonlóan. Meződet ne vesd be, és szőlődet ne mesd meg. 5Ami az aratás után kihajtott, azt ne arasd le, és metszetlen szőlőd fürtjeit ne szedd le. A nyugalom esztendeje legyen ez a föld számára.6De amit a föld a nyugalma idején terem, táplálékul lesz neked, szolgádnak és szolgálódnak, a nálad tartózkodó napszámosnak és idegennek, 7meg jószágodnak és a földeden élő állatoknak. Ez a termés lesz az eledeletek.

8Számolj azután hét nyugalomévet, azaz hétszer hét esztendőt, úgyhogy a hét nyugalomév ideje negyvenkilenc esztendő legyen. 9Akkor fúvasd meg a harsogó kürtöt a hetedik hónap tizedikén, az engesztelés napján fúvasd meg a kürtöt országszerte. 10Szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek fölszabadulást az ország minden lakosának. Legyen az nektek örömünnep: hadd jusson hozzá újra mindenki a birtokához, és hadd térjen vissza mindenki a nemzetségéhez. 11Örömünnep legyen az ötvenedik esztendő. Ne vessetek és ne arassátok le, ami az aratás után kihajtott; a meg nem metszett szőlőt ne szüreteljétek le. 12Mert örömünnep az, tartsátok szentnek. A mezőről egyétek annak termését.

13Az örömnek ebben az esztendejében jusson hozzá újra mindenki a birtokához. 14Ha valaki elad honfitársának valami eladnivalót, vagy vásárol valamit honfitársától, ne csalja meg egyik ember a másikat. 15Az örömünnep évét követő esztendők száma szerint vásárolj honfitársadtól, az pedig a termő esztendők száma szerint adjon el neked. 16Az évek nagyobb számához képest szabd magasabbra az árát annak, amit vásárolsz, és az évek kisebb számához képest szabd alacsonyabbra az árát annak, amit vásárolsz, hiszen a termést az évek számának megfelelően adja el neked. 17Ne csalja meg senki a honfitársát. Féld Istenedet. Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek!

18Hajtsátok végre rendelkezéseimet, tartsátok meg végzéseimet. Hajtsátok végre azokat, akkor biztonságban lakhattok azon a földön. 19Megadja gyümölcsét a föld, ehettek jóllakásig, és biztonságban lakhattok rajta. 20Ha pedig ezt mondjátok: Mit eszünk a hetedik esztendőben, ha nem vetünk, és a termésünket nem takarítjuk be? – 21én majd rátok árasztom áldásomat a hatodik esztendőben, és három esztendőre való fog teremni. 22Amikor a nyolcadik esztendőben vetni fogtok, még a régi termésből esztek; egészen a kilencedik évig, amíg beérik annak a termése, a régiből esztek.

Bővebben: Az öröm nyugalma - a nyugalom öröme

Nyomtatás

Mk 8:13-21

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Mk 8:13-21

 Letöltés, meghallgatás!

Nyomtatás

A Szentlélek parancsai

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: 1Pt 1:13-21

Lekció: Apcsel 2:37-39

 Letöltés, meghallgatás!

Emberi életünk egyik nagy alapkérdése, hogy hogyan élhetem le jól az életemet. Mi a helyes életfilozófia, amire felépítem az életvitelemet?

Talán az, hogy nem törődök senkivel, csak magammal? Én vagyok önmagam számára a legfontosabb, ezért csak az a fontos, amit én tudok megvalósítani az életemben?

Vagy akkor élhetem le jól az életemet, ha meg tud szűnni önnön fontosságom tudata és mások szolgálatának rendelem alá az életemet? Akkor élek jól, ha mások boldogságát segítem elő?

Vagy akkor élem jól az életemet, ha az egész életemet az örökkévalóság távlataiban szemlélem és az életemet mindenben az örökkévaló szempontok alá rendelem?

Hogyan találjuk meg erre a választ? Keressük-e egyáltalán, vagy sodródunk az életben, nem gondolkozva az élet kérdéseiről? Hol keressük erre a válaszokat?

Bővebben: A Szentlélek parancsai

Nyomtatás

Hogyan mész az Úr elé?

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: 3Móz 10:1-5

Lekció: Apcsel 5:1-11

 Letöltés, meghallgatás!

Ha készítenénk egy körkérdést, hogy kinek melyik a kedvenc biblia könyve, szinte bizonyos vagyok abban, hogy Mózes könyvei nem nagyon szerepelnének a válaszokban, de hogy mondjuk a Mózes 3. könyvét egyáltalán nem választaná senki, abban egészen bizonyos vagyok.

Ez az a könyv, amelynek nagy részét az ószövetségi istentisztelet szabályainak a leírása tesz ki; olyan istentiszteleti szabályok leírása, amely az Úr Jézus egyszeri és tökéletes áldozatával elérték a történelemben betöltött céljukat, ezért ilyen értelemben Isten a tételes parancsolatokból álló törvényt hatályon kívül helyezte.1 mégis miért volt fontos a Szentléleknek, hogy azt, ami időleges volt, előttünk tartsa emlékeztetőként azzal, hogy a Szentírás részévé tette. Mert ez a könyv az, amely bár tele van időleges rendelkezésekkel, mégis újra és újra felemeli előttünk azt, hogy a szent Istenhez – ahhoz az Istenhez, aki a mennyei Apánk –, megfelelő szent hódolattal járulhatunk. Ő mennyei Apánkként, szerető Megváltónkként is a hatalmas és fenséges Isten, akihez tisztelettel és imádattal közelíthetünk.

Bővebben: Hogyan mész az Úr elé?

Nyomtatás

Előkészület a szövetségre

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: 2 Móz 19

 Letöltés, meghallgatás!

A múlt héten Istennek egy nagy győzelmét láttuk, ahogy megnyílt a Vörös tenger Izráel fiai előtt, akik így átmenekülhettek az egyiptomi sereg elől a tenger túlpartjára, miközben az egyiptomiak odavesztek a rájuk zúduló tengerben.

Megértettük azt, hogy miközben Isten gyermekeit az ördög és a bűn nem szűnik meg üldözni, gyötörni és nyomorgatni, azt is láthatjuk, hogy éppen azért, mert Isten megtörte és megsemmisítette azt, akinek hatalma van a halálon, vagyis az ördögöt1; minden gyötrése és nyomorgatása ellenére Isten választottait többé nem győzheti le.

Izráel miután a túloldalon egy hatalmas dicsőítő ünnepet tartott, továbbvonult az Isten által kijelölt úton, hogy megérkezzen a pusztai vándorlás legfontosabb helyére, az Isten hegyéhez, a Hórebhez – más néven a Sínaihoz – ahol Isten már előkészítette a vele való találkozást a néppel.

Bővebben: Előkészület a szövetségre

Nyomtatás

A Vörös-tengeri csata

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: 2 Móz 14:10-22, 29-31

 Letöltés, meghallgatás!

A hadtörténészek nagyon szívesen készítenek leírásokat a történelem nagy csatáiról. Könyvek és filmek is bemutatnak ilyen nagy csatákat. Ma egy olyan csatáról szeretnék a számotokra beszélni, ami nem szerepel a világtörténelemben számon tartott nagy csaták között. Ez pedig a Vörös-tengeri csata.

Mózes életének megismerése során, láttuk az ő születését, felnövekedését a fáraó udvarában; száműzetését a Midján pusztájában, majd azt, ahogy Isten megszólította őt és elküldte őt egyiptomba Isten választott népének kiszabadítására.

Most Mózes életének megismerésében ugrunk egy nagyot a történetben, de előtte szeretném összefoglalni mindazokat az előzményeket, amelyek a mai történetünkhöz, a Vörös-tengeri csatához vezettek.

Mózest végül Isten meggyőzte arról, hogy vállalja a küldetést, felhatalmazta erőkkel és felhatalmazta üzenetével, hogy menjen vissza Egyiptomba, álljon a fáraó elé, és jelentse be a számára Istennek azt az akaratát, hogy engedje el a népet. A nép eleinte lelkesen fogadta a kivonulás lehetőségét, de amikor a fáraó megkeményítette a szívét és megnehezítette a nép dolgát, akkor rögtön Mózes ellen fordultak. Isten azonban nem hagyta annyiban a dolgot, hanem tíz természeti és természetfölötti csapással térdre kényszerítette a fáraót, aki végül az utolsó, a tizedik csapás után saját maga küldte el a népet Egyiptomból.

Bővebben: A Vörös-tengeri csata

Nyomtatás

A megszabadítottak kiáltása

Olvasóink értékelése:  / 0

Alapige: Jel 7:9-10

Lekció: Mt 21:1-11

 Letöltés, meghallgatás!

Amikor Virágvasárnapot ünneplünk akkor tekintetünket már előrevetjük Istennek azokra a nagyszerű tetteire, amelynek a Virágvasárnap a nyitánya. Ennek az eseménynek kicsit idézzük fel azokat a jellegzetességeit, amelyet az evangéliumban olvastunk. Jézus felül egy fiatal szamárra, amelyen még nem ült senki, hogy így jelezze, hogy ő a messiási próféciák beteljesedése, amelyről Ézsaiás és Zakariás könyvében olvashatunk. Ezt ismeri fel a Jeruzsálembe a páska ünnepére érkező zarándoknép, és nagy örömmel fogadták Jézust, leterítették elé az útra a ruháikat, valamint lombos és pálmafa ágakat vágtak, azt is az útra szórták elé. A 118. zsoltárt énekelték illetve hangosan kiáltották, amiből Máté evangélista ennyit idéz: “„Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban.”1

Ebben a kiáltásban összegződik az a nagy várakozás, hogy a Messiás szabadulást hoz a zsidó népnek a földi elnyomás alól, elfoglalja Dávid trónját Jeruzsálemben és onnan kiindulva kiterjeszti uralmát az egész földre, aminek következtében a teljes föld békességben élhet Istennel a Messiás uralma alatt.

Ez azonban nem lehetséges, mert nemcsak a föld népei ellenségesek Istennel, hanem a választott nép sem él az Isten iránti engedelmességben, amit megmutat az is, ahogy Jézus bemegy a templomba és ott a pénzváltókat és az áldozati állatok árusait kizavarja ezekkel a szavakkal: “Meg van írva: Az én házamat imádság házának nevezik: ti pedig rablók barlangjává teszitek.”2

Bővebben: A megszabadítottak kiáltása