Lekció: Jel 19:6-10

Alapige: Ézs 35

Letöltés, meghallgatás

Gondoljuk végig, hogy milyen érzéseket kifejező szavak kapcsolódnak egy ünnephez. Öröm, boldogság, szeretet; békesség és bőség. Valóban ezt várjuk az ünneptől. Hogy legyenek az életünk kiemelkedő magaslatai, amikor leállunk a harcainkkal, a küzdelmeinkkel; amikor le tudjuk tenni a terheinket és az mondjuk: ezen az ünnepen is szeretnék örülni, szeretnék újra belekóstolni a teher nélküli boldogságba. Szeretnék egy kicsit többet adni és kapni a szeretetből. Legyen az ünnep az örömé. Ezt az örömöt reprezentálják az életünkben az ajándékok, a finom ételek és az ünnep elvárt külsőségei. Sokszor úgy viszonyulunk ezekhez, hogy ne ez legyen a lényeg, hanem az ünnep lelki tartalma; de valljuk meg igenis a lelkünk is igényli, hogy a belső öröm kivetüljön a szépre. És ha továbbgondoljuk, akár kimondjuk, akár nem vagyunk tisztában vele egy mély ősi, ádámi vágy fejeződik ki az ünnep ünneplésében; abban, hogy az ünnep legyen az örömé és a boldogságé; és ha máskor nem, de legalább az ünnep legyen egy kis örömsziget a nehézségek és terhek között. Azt várjuk, hogy az ünnepben egy picit közelebb jön a mennyország; hogy belekóstolunk a menny ízébe. Pontosan ez a vágyunk. És a jól megélt ünnepen ez meg is történik.

Tovább olvasom

Lekció: Jn 16:16-23

Alapige: Ézs 65:17-25

Letöltés, meghallgatás

Történnek velünk az életünkben olyan dolgok, amelyek akár akarjuk, akár nem, megállásra kényszerítenek. Úgy kényszerítenek megállásra, hogy fel kell tennünk a kérdést – hogyan tovább? Mert ahogy idáig elértünk, úgy már nem mehet tovább. Meg kell hoznunk a döntéseinket.

Tovább olvasom

Egy n

é

v mind felett

Egy n

é

v mind felett

Lekci

ó

É

zs 55:6­13

Alapige: Mt 1:18­25

Egy n

é

v mind felett

Lekci

ó

É

zs 55:6­13

 

Alapige: Ézs 55,6-13

Lekció: Mt 1,18-25

 Letöltés, meghallgatás!

Nevek vesznek bennünket körül ebben a világban, s magunk is viselünk nevet. Voltak korok, amikor egy-egy név, az öröklődő családnév és a kapott keresztnév sok mindent elárult: szülőhelyet, foglalkozást, tulajdonságot, jellemvonást, testalkatot, nemzetiséget és még sorolhatnánk, mi mindent. Manapság is összeköttetést jelent a le- és felmenőkkel, valamint megszólíthatóságot biztosít, és lehet az azonosítás eszköze is.

A bibliai korban adott nevek különleges vonásokkal bírtak. Beszélő nevek voltak, és az elnevezések nagy része egy teljes mondatból rövidült le egy szóvá, amely gyakran életprogramot, küldetést, végrehajtandó feladatot is adott viselőjének.

Tovább olvasom

Alapige: Ézs 52:13-53:12

Lekció: Mk 15:16-37

 Letöltés, meghallgatás!

 

Nagypéntek a Jézus halálára emlékezés napja. Megemlékezünk arról, hogy Jézus meghalt és arról, hogy mit jelent ez a számunkra. De hogyan emlékezünk meg erről az eseményről?

Úgy emlékezünk meg, mint egy tragédiáról? Amit a passiótörténetből felolvastam – az teljes történetből kiemelve valóban tragikus.

Úgy, mint egy történelmi eseményről? Jézus meghalt és ezt nem felejtjük. Kiemeljük és példaként állítjuk elénk életének nagyszerűségét? És igyekszünk felnőni emberi nagyságához? Minden évben találhatunk jeles évfordulókat. 2014 egyik jeles évfordulója nekünk reformátusnak éppen az, hogy ebben az évben emlékezünk meg Kálvin halálának 450. évfordulójáról.

Emlékezhetnénk így is, de akkor az emlékezésünk csonka, sőt Jézushoz éppen méltatlan lenne. Miért? Azért, mert ha úgy emlékezünk meg Jézus haláláról, mint egy tragédiáról – tragikus végkimenetelű eseményről; vagy ha úgy emlékezünk meg mint akármilyen jeles ember halálának évfordulójáról, akkor megfosztjuk magunkat az evangélium győzelmének erejétől. Azért, mert Jézus haláláról és annak jelentőségéről úgy emlékezünk meg, hogy közben nem egy halott életének és nagyságának példája van előttünk, hanem az élő Isten Fiának a számunkra adott megváltása és annak reménysége.

Tovább olvasom

Alapige: Ézs 5:1-7

Lekció: 2Kor 9:6-11

 

 

Ha valaki gyümölcsfát ültet miért teszi? Azért, hogy előbb-utóbb finom gyümölcsöt szedhessen róla. Ha valaki a kertjébe paradicsomot, paprikát, uborkát vagy más veteményt ültet, és ezért megveszi a vetőmagot, felássa a kertet, gondozza, tisztogatja és óvja a növényét, miért teszi? Hogy a saját jó paradicsomát és paprikáját tehesse a lecsóba. Ha valaki szőlőt telepít, azután kapálja, permetezi és metszi, miért teszi? Hogy amikor eljön a szüret ideje a saját szőlőjét ehesse, és saját szőlőjéből készíthesse a borát.

Azért ültetünk gyümölcsfát, hogy ne szedjünk róla gyümölcsöt? Nem. Azért ültetünk a paradicsomot, hogy azután ne legyen paradicsomunk? Nem. Azért telepítünk szőlőt és gondozzuk, mert nem akarunk róla szólót szüretelni? Egész biztosan nem.

Isten arcvonásaiból ma a szőlősgazda képéről fogunk beszélni Ézsaiás könyve alapján. A célunk az, hogy megértsük: Isten olyan szőlősgazda, aki rengeteget fektet bele az életünkbe, hogy azután jó gyümölcsöt szüretelhessen az életünkből. Isten is befektet, ezért várja befektetésének megsokszorozását. De vajon mi az eredmény?

Tovább olvasom

Alapige: Ézs 61:10

  {audio}files/istentiszteletek/2011/2011-12-24.mp3{/audio} 

 

 

A napokban egy újságcikkben arról írt egy szerző, hogy a válság, amit különbözőképpen tapasztalunk, de amiről mindannyian hallunk, kezd áttörni bizonyos tabukat. Egy ilyen tabu volt pl. az, hogy amikor az ember karácsonyra ajándékot ad, az csak valami új lehet. És egyre több helyen Nyugat-Európában is már vállaltan azt mondják: mi már nem tudunk újat adni, csak használtat. Tudom, hogy sok belső gátat kell ennek bennünk leépítenie, de vannak, akik kényszerből már átlépték ezeket a határokat.

Miközben nem mondhatjuk mindezt kifogásolhatónak, mégis miért érezzük annyira tabunak? Azért, mert annyira hétköznapi. Milyen más az új! Sőt! Mennyire más, amikor az az új nem is konfekció, hanem igazi, egyedi és méretre készített ruha. És amikor levesszük a régit, és felvesszük azt az újat, ami csak nekünk, csak ránk készült – valami megmagyarázhatatlan öröm és elégedettség tölt el bennünket.

Tovább olvasom

{audio}files/istentiszteletek/2011/2011-11-13.mp3{/audio} 

Alapige: Ézs 11:1-9 Lekció: Zsolt 72

{audio}files/istentiszteletek/2010/2010-12-05.mp3{/audio}

 

 

Nemrég állok sorban egy pénztárnál, kedves fiatal hölgy ül a pénztárgépnél, előttem a sorba egy pocakos ötvenes kezd tereferébe a kisasszonnyal. „De jó volna olyan országban élni, ahol ingyen van a sör.” „Hát, olyan ország nincs is” - válaszolja a pénztáros kisasszony. „Dehogynincs” – vágja rá a pacák – „hát a mennyország.” A kisasszony, csak annyit mondott erre: „a mennyország az biztos egy jó hely, de én még nem akarok oda menni.”

Tovább olvasom

Igehely szerint

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok