Alapige: Jn 13:34-35

 

 Letöltés, meghallgatás!

A 2018. évben az istentiszteleti köszöntő ige és az áldás is arra emlékeztetett bennünket, hogy a gyülekezet Isten szent temploma. A gyülekezet elhívása, hogy itt a földön magába fogadja és visszatükrözi Isten szentségét. Az idén nem megyünk messzire ettől az elhívástól – arra fog emlékeztetni minket az évi aranymondásunk, hogy Isten szentségének a visszatükröződése, hogyan is történik meg a gyakorlatban. Legalábbis ennek egyik lényeges oldalát mutatja. Alapgénk a Jn 13:34-35

Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”

Amikor elkezdtem kérni Istentől az útmutatást, hogy adjon igét, megakadt a szemem a református Bibliaolvasó kalauz évnyitó igéjén. Ott jött velem szembe az egész magyar református közösségnek ajánlásként adott aranymondás, ami rendkívül fontos dologra irányítja a figyelmünket. Egyetlen mondatban így foglalható össze: a Jézushoz tartozás legfontosabb ismertetőjele a tanítványok egymás iránti szeretete.

 

Tovább olvasom

Lekció: Zsid 13:8

Alapige: Jn 1:1-5; 1:9-14; 1:16-18

Letöltés, meghallgatás

Amikor az első kereszyének számára világossá vált, hogy Jézus nem tér vissza olyan hamar, ahogyan ők azt – egyébként nagyon helyes hozzáállással – remélték, fontosnak tartották, hogy azok számára is hiteles információkat hagyjanak hátra Krisztusról, akik vagy a távolság miatt nem ismerték Krisztust, vagy amiatt, hogy már nem az ő kortársai voltak.

Ez arra indította az őskeresztyéneket és benne az evangélistákat, hogy részben a saját emlékeik alapján, részben hiteles tanúk vallomásai alapján összeállítsák az evangéliumaikat. Ők a legnagyobb gondossággal arra törekedtek, hogy Jézusról hiteles képet adjanak.

Tovább olvasom

Lekció: Jn 15;1-8

Alapige: Jn 15;8

Letöltés, meghallgatás! 

Lekció: Lk 1:9-23

Alapige: Jn 15:26

 Letöltés, meghallgatás!

A keresztyén hit három nagy ünnepe mellettnem nagyon figyelünk a keresztyénség kisebb ünnepeire – gondolok itt a vízkeresztre, a mennybemenetelre, Szentháromság-vasárnapja és van ahol még ennél is több ünnep gazdagítja az egyházi életet. Mi reformátusok pedig végképp nem nagyon figyelünk a kisebb ünnepekre.

Tiszteletben tartva, hogy lehet máshogy is csinálni, én ezt nem is tartom olyan nagy bajnak. De van egy kisebb ünnep – ami bizonyos értelembena három nagyot foglalja össze – ez a Szentháromság ünnepe, ami a pünkösdöt követő vasárnap. Ez az ünnep zárja le az egyházi év ünnepes félévét, és nyitja meg az ún. ünneptelen félévet, ami egészen adventig tart.

Tovább olvasom

Lekció: Ézs 53

Alapige: Jn 6;22-27

 Letöltés, meghallgatás!

A görög regék Sziszüphoszt, Korinthus királyát úgy tartják nyilván, mint egy nagyon gonosz és véresen kegyetlen királyt, aki állandóan arra kereste az alkalmat, hogy ártson az idegeneknek és orvul meggyilkolhass őket. Végül Athén királya Thészeusz bosszulta meg rajta az ártatlanul kioltott életeket, de – így a görög rege – Sziszüphosz halála után az Alvilág legsötétebb mélységébe, a Tartaroszba került, hogy ott időtlen időkig egy kősziklát gördítsen a hegytetőre, de hiába verejtékezik, a kőszikla mindig visszagördül a lejtőn. Innen ered az értelmetlen és hiábavaló munkára és dolgokra alkalmazott jelző: sziszifuszi.

Tovább olvasom

Alapige: Jn 1:17

 Letöltés, meghallgatás!

 

Sokszor hallottuk ezt az igét 2016-ban. Amikor János evangéliumának bevezetőjeként leírta az Ige megjelenését a világban, lépésről lépésre építette fel azt, hogy a kezdetben már létező és örökkévaló Igét bemutassa mint Isten tökéletes kijelentését, aki belépett a világba.

De mit hozott Jézus Krisztus a világba? Egy hete ünnepeltük a világba való belépését – ahogy mint a világ világossága megjelent közöttünk, akinek van egy életkönyve, amibe azok nevei vannak beírva, akiket kiválasztott az örök életre, és akik őt, mint világosságot követik.

Tovább olvasom

Alapige: Jn 8:12-16

Lekció: Jn 1:1-14

 Letöltés, meghallgatás!

 

Azt hiszem általában egyet érthetünk azzal, hogy az ünnepeink közül – legalábbis külsőségeit tekintve – a legszebb a karácsony. Tényleg igyekszünk széppé és meghitté tenni, sokkal inkább, mint más ünnepünket. Jó lehetőséget ad erre az is, hogy hamar sötétedik, fényessé, csillogóvá lehet tenni az estét. A karácsonyi vásárok fényárban úsznak. Miből táplálkozik mindez a vágy a szépség, a meghittség után. Kimondva, vagy kimondatlanul – sőt még akár úgy is, hogy valaki egyáltalán tagadja azt. Az evangéliumból fakadóan egészen mélyen gyökerezik mindez az az emberi szívben, amit az evangéliumnak az az üzenete táplál, hogy a világosság legyőzi a sötétséget; az isteni világosság, diadalmat vesz a világ és a bűn sötétségén. Vannak persze olyan emberek, egészen fiatalok is, akik gyűlölik az ünnepet; sokféle oka lehet annak, ezek közül az egyik, hogy egyszerűen nem találják meg az ünnepben mindazt, amit maga az ünnep ígér.

Mert mit ígér az ünnep? Azt, hogy jobb lehet az életünk és magunk is jobban lehetünk. Jobbak lehetünk azáltal, hogy a sötétség helyett a világosságban élünk. És de sokaknak kell csalódnia az ünnep ígéretében. Vajon azért-e, mert az ünnep ígérete hamis? Vagy azért, mert bár szép az ünnep külseje, de nem tudja ez a szépség igazán átjárni az ünnep belsejét?

Tovább olvasom

A kijelentés harmóniája

 

Alapige: Jn 1:17

Lekció: Jn 1:1-18

 Letöltés, meghallgatás!

Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg.

Amikor János evangéliumának bevezetőjeként leírja az Ige megjelenését a világban, lépésről lépésre építi fel azt, hogy a kezdetben már létező és örökkévaló Igét bemutassa mint Isten tökéletes kijelentését, aki belépett a világba.

Az, aki már kezdetben volt, aki maga Isten, lénye teljesen egy Istennel, egyszer csak belépett a világba, mint Isten tökéletes kijelentése.De – ahogy János az első levelében leírja – ez az Ige, ami kezdettől fogva volt, szemmel láthatóvá lett, kézzel tapinthatóvá és az ember számára megfigyelhetővé. Elindul János az örökkévalóságtól és megérkezik a térben és időben, az ember számára is érzékelhetően látható és hallható názáreti Jézushoz, aki az emberré lett Isten, az Isten Fia, aki ember voltában a láthatatlan Isten képmása és tökéletes visszatükröződése a világban és így a legtökéletesebb isteni kijelentés.

De mit hozott Jézus Krisztus a világba?Ez kell – vagy kellene, hogy legyen – az emberi egyik nagy kérdése. Mert jó, hogy eljött Jézus a világba, de mit hozott? Miért volt fontos, hogy Isten így jelentse ki magát az embernek?

Nos alapigénk azt mondja, hogy Jézus Krisztus a világba a kegyelmet és az igazságot hozta el.Ezt úgy mondja el János, hogy Isten kijelentésének csúcspontja és egyben végpontja is Krisztus. Ezért kezdi a Zsidókhoz írt levél is azzal a Jézusról szóló bizonyságtételt, hogy

Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, 2ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit örökösévé tett mindennek, aki által a világot teremtette.1

Mi az, amit ma jó lenne megértenünk?

Tovább olvasom

Alapige: Jn 14:6

Lekció: Mk 10:17-27

 Letöltés, meghallgatás!

 

A gazdag ifjúval történtek nagyon megdöbbentette és szerintem meg is ijesztette a tanítványokat, hiszen Jézus arról beszélt, hogy az embernek, emberi erőfeszítéssel kisebb az esélye bemenni az Isten országába, mint a tevének átmenni a tű fokán.

Jézus mégsem azért jött, hogy az embereket elkeserítse egy örök érvényűen változhatatlan kárhozott állapot miatt, hanem azt, hogy ő feloldja ezt a lehetetlenséget. Vagyis lehetségessé tegye a lehetetlent – az embernek legyen mégis esélye bemenni a mennyek országába. Mai alapigénk arról szól, hogy mégis milyen úton lehet a mennyei Atyához menni.

Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.”

Tovább olvasom

Alapige: Jn 6:35

Lekció: Jn 6:58-69

 Letöltés, meghallgatás!

 

Folytatjuk azt a sorozatunkat, amelyben azt vizsgáljuk, hogy mit mond a Messiás önmagáról. Ma a János evangéliumában található első ilyen kijelentésen keresztül szól hozzánk a Szentlélek. A sorozatot szándékosan nem sorrendben állítottam össze, hanem a mai üzenetet hozzákapcsoljuk az úrvacsora ünnepléséhez is, ezért szóljon most alapigénk a Jn 6:35-ből

Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha.

Amint látjuk Jézus itt valami olyanhoz hasonlítja magát, amely létezésünk egyik alapfeltétele. A kenyér olyan alapvető élelmiszer, amely minden más élelemnek is kifejezője. A hét „én vagyok” kijelentés közül még egy van, amelyben Jézus létezésünk szempontjából ennyire alapvető és nélkülözhetetlen dologhoz hasonlítja magát. Ez a világosság, amiről már beszéltünk. Minden hasonlat az Ő egyetlenszerű, semmi és senki máshoz nem hasonlíthatóságát mutatja be, de ezekben egyszerűen azt mondja: létezésünk nélküle lehetetlen.

Tovább olvasom

Igehely szerint

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok