Lekció: Ján 16:4-15

Alapige: Róm 8:31

Pap András igehirdetése.

 Letöltés, meghallgatás!

 

Alapige: Rm 3:21-24

Heinemann Ildikó evangélikus lelkész igehirdetése

Letöltés, meghallgatás

Alapige: Róm 6:9

Lekció: Jn 20:19-29

 Letöltés, meghallgatás!

Sok különleges és csodás titka van Krisztusnak, amelyben mi keresztyének hiszünk, és amely a hitünk része. De minden más azon az egyetlen titkon áll vagy bukik, ami a keresztyén hit legmélyebb alapja, ami Jézus Krisztust megkülönbözteti minden más vallás alapítójától, ami igazolja Isten erejét, Isten szeretetét, a bűnbocsánat valóságát, a halál vereségét és az örök élet ajándékát; ami élővé és hatóvá teszi a hitünket, ami azt a támaszt adja meg, hogy nekünk a mennyben otthonunk van. Ez Jézus feltámadása. Jézus feltámadása nélkül a keresztyénség egy kilúgozott okoskodás, vallásfilozófia igazi tartalom nélkül, vallás, ami sovány vigaszt nyújt ebben az életben és semmiképpen nem ment meg a haláltól. A Jézus feltámadásában való élet és a Jézus feltámadásában való hit teszi a hitet valóban keresztyén hitté. Ezért ma úgy csodáljuk Jézust, mint a halálból feltámadt Isten Fiát. Alapigénk Rm 6:9

Hiszen tudjuk, hogy Krisztus, aki feltámadt a halottak közül, többé nem hal meg, a halál többé nem uralkodik rajta.

Tovább olvasom

Alapige: Róm 8:26-27

Lekció: Róm 8:1-17

 

 

Az Atya elküldi értünk a Fiút. A Fiú elvégzi értünk az engesztelő áldozatot és feltámad a halálból, majd a Fiú az Atyával együtt elküldi nekünk a Szentlelket, hogy mindig velünk, sőt bennünk legyen. Ez a Szentháromság titka, ami a három nagy keresztyén ünnepünkben Karácsonyban, Húsvétban és Pünkösdben jelenik meg. És miután ez a három ünnep lezajlott a régiek az egyházi év naptárába közvetlenül pünkösd után bevettek egy ünnepet, amelyben a kinyilatkoztatott isteni titokról a Szentháromságról emlékezünk meg. Ez az ünnep van ma, a Szentháromság vasárnap.

A keresztyénség az egyetlen vallás, ami azt állítja, hogy csak és kizárólag egyetlen igaz Isten van, de ebben az egyetlen igaz Istenben három isteni személy található: az Atya Isten, a Fiú Isten, és a Szentlélek Isten. Ezt nevezik a Szentháromság tanának. Az Egyház nem azért vallja a Szentháromság tanát, mert a Bibliában van egy olyan mondat, ami azt mondja: „Isten lényegében egy, de személyében három, mint Atya, Fiú és Szentlélek.” Ilyen mondat nincs a Bibliában. Az oka annak, amiért a keresztyén egyház hitből vallja a Szentháromságot az, hogy a Biblia rendületlenül úgy beszél az egyetlen, igaz Istenről – nem három Istenről, hanem egyről –, hogy közben mégis egymástól is megkülönböztetve jelenti ki az Atyát is, a Fiút is és a Szentlelket is az élő és igaz Istenként.

Ha ez érthetetlennek is tűnik, érdemes arra gondolni, hogy a régi tanítók is elsősorban azt képviselték, hogy ez a titok olyan, amelyhez a kijelentésre hallgatva, hittel jutunk közelebb, és nem okoskodással. És ez tényleg így van, hiszen mi teremtmények nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megszabjuk a Teremtőnek, hogy milyen lehet, vagy milyennek kellene lennie. Ő azelőtt volt, mielőtt bármi lett, és ő nem keletkezett, nem is született, még kevésbé teremtetett, mert ő mindig volt. Ezért nincs a létének oka, ő egyszerűen van, ahogy kijelenti magát Mózesnek:

Tovább olvasom

Alapige: Róm 5:10

Lekció: Róm 1:18-32

{audio}files/istentiszteletek/2011/2011-12-31.mp3{/audio}

 

 

Fejezzük be ma is az évet azzal az igével, amivel kezdtük, és amivel kezdtünk minden istentiszteletet. Alapigénk a Rm 5:10

Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által, akkor miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által.

Ebben az igében azt mondja el nekünk Isten újra és újra, hogy ő volt az, aki kezdte velünk a megbékélést annak érdekében, hogy üdvözítsen bennünket. De ez a megbékélés nemcsak egy irányú. Egyrészt Isten kezdeményezi irántunk – hiszen ellenségei voltunk. Másrészt nekünk is meg kell békélnünk Istennel. Ez nem is annyira könnyű. Rendkívül erős bennünk a lázadás indulata bennünk mindazzal szemben, ami isteni. Hogy ez hangos káromló lázadás, mint Christopher Hitchensé, egy passzív szellemi kérdésekkel szembeni teljes közöny, ahogy rengeteg ember él, vagy éppen egy törvényeskedő vallásosságba menekülés a kegyelem és igazság elől, mint a farizeusok és farizeuskodók vallása – a lényegét tekintve mindegy is. Ott van bennünk a lázadás – mert Ádám természetét örököltük és Ádám természetével jöttünk a világba. És Isten bennünket lázadókat keres. Ő azt mondja, hogy ebben az állapotunkban végtelenül szánalomra méltó és elveszett emberek vagyunk. Ez persze megalázza és megtöri a büszkeségünket, de vagy hagyjuk magunkat meggyőzni Istentől, vagy szembenézhetünk büszkén az örök rettenettel.

Isten tehát megbékélt irántunk. Röviden foglaljuk össze, hogy miről is szól – szólt mindez.

Tovább olvasom

Igehely szerint

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok