Írta: Billinger József
Dátum: 2014. március 16.

Egy nógrádi kis faluban nevelkedtem, ahol nagymamám révén római katolikus neveltetésben volt részem. Itt voltam elsőáldozó. Ötödikes koromban kerültem fel szüleimmel és testvéremmel Budapestre. És ekkor a hittel és Istennel teljesen megszakadt a kapcsolatom, és a továbbiakban nem is nagyon foglalkoztam vele.
Én is az egyszerűbb széles utat választottam. És az emberek mércéinek, elvárásainak akartam megfelelni. Így utólag látom, hogy Isten sokat dolgozott azért, hogy visszatereljen a nyájába. De én mindig elutasítottam, és a sikereimet, a jó dolgokat, amit kaptam az életben, azt mind magamnak tulajdonítottam. A kudarcaimért viszont mindig másokat és Istent okoltam. Sose figyeltem oda figyelmeztetéseire, sőt nem is értettem, ajándékait teljesen természetesnek vettem. Tizenegy éve költöztem családommal Gyálra, Kata lányom keresztelőjén kerültem először kapcsolatba lelkészünkkel, Gyimóthy Zsolttal. De még itt sem kaptam észbe, ezt a keresztelőt is egy kötelező szokásnak vettem, amit a családom kedvéért megtettem. Az igazi áttörést a Keresztkérdések tanfolyam hozta meg számomra, amikor az általam felépített és jól karbantartott barikádomon rést tudott ütni Isten, és hétről hétre bontotta le egyre jobban a falat. Míg eljutottam odáig, hogy nem kell ellenállnom, hiszen az igaz útra hív. De, mint a gyermeknek, nekem is nehezek voltak az első lépések. Ezek után kezdtem el rendszeresen látogatni az Istentiszteleteket és olvasóköröket. Míg el nem jutottam a Céltudatos élet című olvasókörhöz Halustyik János vezetésével, aki türelemmel és jó humorral adta át, és magyarázta el Rick Warren könyvének lényegre törő mondanivalóját, amit egy hívő embernek mindig szem előtt kell tartania. Úgy, mint: Isten imádata, a keresztény közösségbe való tartozás, hogyan válhatunk hasonlóvá Jézushoz, Isten szolgálata, bizonyságtétel a világban. A keresztény közösségbe való tartozás jelentőségét magam is megtapasztaltam, mert az én életemet ennek a közösségnek köszönhetem, akik áldozatos munkával ébresztettek rá, hogy mi az igaz élet. Ahogy a könyvben is olvashattuk: a Biblia azt mondja, hogy gyülekezeti otthon híján a hívő olyan, mint a testrész test nélkül, vagyis természetellenes állapotban van. A gyülekezeti család segít megizmosodni lelkileg. Pusztán Istentiszteleti részvétellel, passzív szemlélőként nem válhatunk érett hívővé. Lelki izmaink csak akkor képesek megerősödni, ha a gyülekezeti élet egészében részt veszünk. Az „egymás” szót, több mint ötvenszer említi az Újszövetség: szeretnünk kell egymást, imádkoznunk kell egymásért, biztatnunk kell egymást, köszöntenünk kell egymást,szolgálnunk kell egymást, tanítanunk kell egymást, el kell fogadnunk egymást,tisztelnünk kell egymást, hordoznunk kell egymásterheit,meg kell bocsátanunk egymásnak, alá kell vetnünk magunkat egymásnak, elkötelezettnek kell lennünk egymáshoz. A Biblia fényében mindez egyenlő a gyülekezeti tagsággal, ez a családon belüli munkamegosztás, amelyet Isten tervének megfelelően, egy helyi gyülekezetben kell megvalósítanunk. Ámen!
Billinger József