Lekció: Zsolt 97

Alapige: Lk 17:20-24

Ha vihar közeledik és látjuk a közeledő viharfelhőt, akkor számíthatunk mennydörgésre és villámlásra. Tudjuk, hogy fognak jönni a villámok, amelyek bevilágítják az eget; egyvalamit viszont sohasem tudhatunk bizonyosan: éppen hova fog lecsapni a villám. Egyszerűen egy villámcsapást lehetetlen előre jelezni; sem az idejét, sem a helyét. Laikusként biztosan nem. Ezért fontos, hogy tudjuk a villám kiszámíthatatlansága ellenére is, hogy hogyan védekezzünk vele szemben. Vannak erre módszerek. A villámlást és a villámcsapást illik komolyan venni, mert egyáltalán nem biztos, hogy megtörténik velünk az, amit egyszer egy biztonsági kamera rögzített egy emberről, akibe belecsapott a villám és összeesett. Nem sokkal később azonban felkelt és továbbindult, mire azonnal újra belecsapott a villám és újra összeesett. Majd fölkelt és továbbindult és nem emlékszem biztosan, de talán harmadszor is belecsapott a villám – a lényeg, hogy az ember végül elsétált. Nos jobb nem próbálkozni.

Mai vasárnapunkon Isten országának az eljövetele lesz üzenetünk középpontjában. A keresztyénség történetét végigkíséri az Isten országának a várása. Ezért fontos, hogy újra és újra elénk kerüljön ennek üzenete.

Már Krisztus eljövetele előtt is Isten népének jövőbeli reménységének homlokterében ott volt Isten országának a várása. Amikor pedig Jézus eljött erre a földre Isten országát és annak eljövetelét hirdette. Az ország eljövetelét most egyetlen fókuszpont felől vizsgáljuk: Isten országa úgy jön el, mint a villám. Alapigénk: Lk 17:20-24

²⁰Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, így válaszolt nekik: Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember azt előre kiszámíthatná. ²¹Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! Mert az Isten országa közöttetek van!

²²A tanítványoknak pedig ezt mondta: Jönnek majd napok, amikor szeretnétek akár egyetlenegyet is látni az Emberfiának napjai közül, de nem láttok. ²³Ha ezt mondják majd nektek: Íme, ott, vagy íme, itt van – ne menjetek oda, és ne fussatok utána! ²⁴Mert ahogyan a villám az egész égbolton egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az ő napján.

Az a gondolat, amiről szeretném, hogy az Igéből most megragadjon a szívedben: Ahogy a villám egyszerre villan fel és ragyog az egész égbolton, úgy jön el az Emberfia az ő napján.

A farizeusok nyaggatása

Az egész szakasz, amiben Jézus az ő eljöveteléről – azaz visszajöveteléről – tanít azzal kezdődik, hogy

… a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa …

Miért is kérdeznek ilyet Jézustól a farizeusok.

Isten országának várása Izráelben

Izráel népének hitéhez hozzátartozott az a hitvallás, hogy Isten választott népének a királya maga Isten. Természetesen ehhez a hithez hozzátartozott az is, hogy Isten az egyetlen és Felséges Isten, aki Úr az egész világ fölött, uralkodik az egész teremtés fölött, de Izráelnek Isten a Törvényben is kijelentette uralkodását. Ezért is támasztott Sámuel prófétában nagyon komoly ellenérzést, amikor azzal fordultak hozzá Izráel népének tagjai, hogy legyen királyuk, mert ebben azt látta, hogy Isten királyi uralma sérül Izráelben – meg is mondta nekik. Csak azután volt hajlandó földi királyt keresni, miután Isten erre neki utasítást adott. A későbbiekben is, bár volt királya Izráelnek, ennek a királynak az uralmát csak úgy tekintették, mint aki Isten uralmát képviseli fölöttük. Nagyon különleges volt ez az ókorban uralkodó ún. istenkirályok korában, ahol a királyokat istenségek megtestesüléseként tekintették, magát a királyt is istennek tudva. Nem, Izráelben nem istenkirályok uralkodtak, hanem a Felséges uralkodott, akit a király csak képviselt.

Nagyon megváltozott a helyzet miután a babiloni invázió megsemmisítette a zsidó állam maradékát Júdát és a templomot is lerombolták. Nem volt király, nem volt templom – hol uralkodik az Úr? A próféták folyamatosan hirdették a népnek a vigasztalást, hogy Isten nem hagyta el őket, sőt prófétáltak egy olyan mennyei királyságról is, amelyet soha sem dönt meg semmilyen hatalom. Ezt nagyon szépen összefoglalja egyetlen versben Dániel próféta:

Ezeknek a királyoknak az idejében támaszt majd a menny Istene egy királyságot, amely nem semmisül meg soha, és a királyi uralom más népre nem száll át. Összetöri mindezeket a királyságokat, és véget vet nekik, maga pedig fennmarad mindörökké. Dán 2:44

Mi az, amit Dániel megfogalmaz?

1. A menny Istene egy olyan királyságot hoz látre, amely soha nem semmisül meg.
2. Minden földi királyságot és uralmat megsemmisít.
3. Véget ér a történelemben az egymást felváltó birodalmak kora.

Tudjuk: királyságok és birodalmak felemelkednek, majd eltűnnek. Ez nem fog megtörténni a menny Istenének királyságával, amikor ezt Isten felállítja.

Folyamatosan ott volt ennek a várása Izráelben. Jézus idejében is különösen erős volt ez bennük, hiszen a pogány római birodalom tartományaként idegen uralom alatt éltek. Naná, hogy várták az Isten országát – most már a próféciák fényében.

Jézus fellépése

Jézus amikor a szolgálatát elkezdte itt a földön rögtön a lényegre tért: meghirdette, hogy eljött az Isten országa.

Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban. Mk 1:15

Jézus itt nem kevesebbet állít, mint azt, hogy eljött a próféták által előre megmondott idő, már közel van az Isten országa. Aztán mintha nem történt volna semmi, mintha elakadt volna a dolog. Persze Jézus csinált néhány olyan dolgot, ami a Messiásra vall, meggyógyított néhány vakot, süketet és sántát, de ezen kívül semmit sem tett, csak járt faluról falura, városról városra és olyanokat mondott, hogy boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa, meg boldogok, akik békességet teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. [Mt 5:3-9] Hogy lesz ebből királyság?

Történetünk idején Jézus Jeruzsálem felé halad. A tanítványoknak már elmondta, hogy miért. Azért, hogy ott elutasítsák és kivégezzék, majd harmadnapon feltámadjon. A tanítványok sem hitték ezt el, mások meg nem is tudtak róla. Azt remélték, hogy Jézus amikor megérkezik Jeruzsálembe azonnal meg fog jelenni az Isten országa. vö. Lk 19:11

Nos ezért nyaggatják a farizeusok is. Merthogy Lukács úgy írja le a farizeusok kérdését, hogy Jézust ezzel lényegében nyaggatták. Mondd már meg! Készüljünk? Fenjük a kardokat? Mi lesz a jel, amikor készen kell állnunk? Jézus erre a nyaggatásra felel. Két feleletét is olvassuk. Az egyiket a farizeusoknak mondja, a másikat pedig csak a tanítványoknak.

Jézus válasza

Az első válasz

A farizeusoknak szóló első válasz így hangzik:

Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember azt előre kiszámíthatná.

Jézus egyértelművé teszi, hogy az Isten országának az eljövetele – annak pontos ideje – nem kifürkészhető. Vannak jelei a közeledtének, de ezek a jelek csak azt jelzik, hogy biztosan be fog következni az eljövetel. A vihar közeledtének is megvannak a maga jelei, a sötét felhő, a feltámadó szél, távoli mennydörgés – de ha megérkezik fogalmunk sincs, hogy a villám mikor és hova fog becsapni.

Tehát az Isten országa eljövetelére nincs semmilyen módszer, amivel annak megérkezése kiszámítható lenne. Különösen azoknak nem, akik ennek az országnak a titkát és a természetét nem ismerik, sőt félreértik.

Ez látszik abból, hogy Jézus így folytatja a nekik adott választ:

Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! – Mert az Isten országa közöttetek van!

Ez tulajdonképpen egy nagyon kemény szembesítés a hitetlenségükkel. Hiszen ott áll közöttük az Isten országa Jézus személyében. Ő az, akire vonatkoznak az atyáknak tett ígéretek, a kijelentések és próféciák. Ennél világosabb nem is lehetne. Ennél közelebb nem is jöhetne, mint hogy emberré lesz értünk Isten országának ura, hogy felkészítsen és alkalmassá tegyen arra, hogy bejussunk ebbe az országba.

Mert Isten tökéletes királyságába nem mehet be semmi, ami tisztátalan, ahogy a mennyei város látomásában János leírja:

tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, akik utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek: hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe. Jel 21:27

Ezért olyan komoly a figyelmeztetés: valóban itt az idő, közel jött az Isten országa – térjetek meg! Mert ha nem tértek meg, bármennyire is ki akarjátok fürkészni; egyrészt nem tudjátok, de ha tudnátok is mire mennétek vele.

Ámósz próféta nagyon kemény próféciát mond a megtérni nem akaró Izráelnek!

¹⁸Jaj azoknak, akik az Úr napját kívánják! Minek nektek az Úr napja? Sötét lesz az, nem világos! ¹⁹Olyan lesz, mint mikor valaki oroszlán elől fut, és medve támad rá, vagy bemegy a házba, kezével a falhoz támaszkodik, és kígyó marja meg. ²⁰Bizony, sötét lesz az Úr napja, nem világos, vaksötét lesz, fénysugár nélkül! ²¹Gyűlölöm, megvetem ünnepeiteket, ünnepségeiteket ki nem állhatom! Ám 5:18-21

A Krisztushoz való megtérés nélkül nemcsak lehetetlen, de értelmetlen is fürkészni az Isten országa eljövetelét, az Úr napjának az idejét.

Ma is de sokan kutatják, próbálják kiszámolni, megfejteni. De minek? A távolba, a jövőbe függesztik a tekintetüket, de azt aki ott áll közöttük nem ismerik fel.

Persze most nem a názáreti Jézus földi személyében van jelen, hanem a Lélek által az Egyházban van jelen. Ahogy a farizeusok megvetően fordultak el Jézustól, úgy fordul el a világ megvetően az Egyháztól. Tudom, hogy lehet az Egyház bűneire hivatkozni. Tisztában vagyok vele, hiszen az Egyház csak egyrészt áll megváltott és megszentelt életű emberekből, akik szintén küzdenek a bűneikkel; másrészt az Egyházban vannak újjá nem született életű emberek is, akiknek ugyanúgy szól a megtérésre hívó evangélium, ahogy az egész világnak. És bár az evangélium nincs Egyház nélkül, mert az Egyház hordozza az evangéliumot, az evangélium igazsága mégis az Egyház fölött áll, és az Egyház bűnei ellenére is igaz marad az idők végéig. Még az Egyház bűnei sem tudják eltörölni az evangélium igazságát.

Az Isten országa közöttetek van. Te döntöd el, hogy mit nézel: az evangélium igazságát, vagy újra és újra az Egyház néha valós, néha koholt bűneire hivatkozva vak maradsz az Isten országára.

Azoknak, akik nem hisznek Jézusban ez a válasza Jézusnak: Nem lehet kifürkészni az Isten országának eljövetelét – de azt, megláthatod és befogadhatod személyesen is, aki itt van közöttetek.

Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban!

A második válasz

A farizeusok után azonban Jézus a tanítványokhoz fordul. Tudjuk, hogy a tanítványok még pünkösd előtt vannak. Még sok bennük a hitetlenség és az értetlenség, de mégiscsak ők azok, akik követik Jézust és hisznek benne. A nekik szóló tanítás egy nagy figyelmeztetés azoknak, akik Jézust követik

A tanítványok már tudják, hogy Isten országa a mennyből száll alá. Tudják, hogy az a megváltó Krisztus országa. És erősen vágynak abba az országba, ahol nem lesz fájdalom, sem sírás, sem halál sem gyász [Jel 21:4], ahol nem éheznek és szomjaznak és nem bántja őket a nap heve [Ézs 49:10]. A földi jólétben ez sajnos még a lelki emberek előtt is el tud halványulni; de amikor megjelenik vagy kiárad a nyomorúság akkor kifényesednek Isten ígéretei.

Jézus azonban többször is nagyon komolyan figyelmeztet arra, hogy az ő országával kapcsolatban folyamatosan jelen lesz a hitetés szelleme. Lesznek olyanok, nem is kevesen, akik arra vetemednek, hogy okosabb és beavatottabb színben tetszelegjenek. Így állnak neki a próféciák alapján az Isten országa és az Emberfia napja eljövetele kiszámítgatásának – amivel mindig fel fognak sülni, de mégis sokszor sikerül a hitetés, mert mindig lesznek olyan emberek, akiket megtéveszthetnek ezzel.

Jézus pontosan erre figyelmezteti a követőit:

Jönnek majd napok, amikor szeretnétek akár egyetlen egyet is látni az Emberfiának napjai közül, de nem láttok.

Ekkor kell nagyon józannak maradni. Azt amit a hitetők hirdetnek nem fogjátok meglátni, mondja Jézus. Ezért ne is keresgéljétek, ne menjetek azok után, akik azt mondják: itt vagy ott lesz. Ekkor vagy akkor lesz.

Valóban sokszor olyan a várakozás, hogy az ember azt érzi, hogy kiszárad és elunalmasodik a hite; és ekkor ha valaki nekiáll valamilyen extra próféciaszakértőként feltüntetni magát, akkor pont ebben a sérülékeny állapotban tud megfogni és megtéveszteni embereket. Tudjuk, hallottuk, hogy Jézus azt mondta, hogy nem lehet előre kiszámítani az ő eljövetelének napját – de mégis a rejtett üzenetekből össze lehet állítani. De nem. Mert mit mond Jézus, hogyan fog eljönni az Emberfiának a napja?

Mert ahogyan a villám az egész égbolton egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az ő napján.

Tudom, hogy ez messze nem annyira izgató a számunkra nemegyszer nyugtalan elménk és szívünk számára, de annál sokkal igazabb és izgalmasabb a hitünk számára. Mert vajon hogyan talál majd Krisztus visszajövetele. Mert alapigénk folytatásában Jézus azt mondja: lesz aki felvétetik, lesz aki otthagyatik. Vajon, amikor az Emberfiának a napja, amikor eljön mint a villám, készen állsz majd arra, hogy felemeljen Krisztus az ő országába?