Lekció: Lk 17:24-37

Alapige: Lk 18:1-8

A múlt héten azt emeltük az üzenet középpontjába, hogy az Isten Országa, az Emberfia úgy tér vissza a világba, mint a villám. Hogy ez mit jelent, nem mondom el újra, aki nem hallotta, megtalálja a honlapunkon, akár írott, akár video formájában.

Akkor nem olvastam utána a hozzá tartozó részt, amelyben Jézus leírja, hogy az ő visszajövetelét egyrészt megelőzi a világ vajúdása. Ez a vajúdás egyre erősödik – ahogy szülési fájdalmak is sűrűsödnek és erősödnek a szülés közeledtével; tehát egy vajúdó világban élünk, egészen Krisztus visszajöveteléig, amelyben vannak könnyebb, fájdalommentesebb idők. Ilyenkor még azt is elfelejtjük, hogy vajúdó világban élünk; aztán jön egy újabb vajúdó fájdalomhullám. Végül visszatér az Emberfia.

Valami nagyon fontosat azonban erről a vajúdásról érdemes még tudni. Azt, hogy miközben a keresztyének az Úrral járnak és áldások között járnak, ugyanakkor a világban igazságtalanul gyűlöltek, megvetettek és üldözöttek lesznek. Jézus ezt világossá tette tanítványai számára. Vajon meg tudnak-e maradni a vajúdó világ fájdalmai között Krisztus tanítványai keresztyénnek? Ki tudnak-e tartani az evangélium igazsága és Krisztus mellett, ha azt érzik, hogy mennyire méltatlanul és igazságtalanul fordul feléjük a világ, ahogy a héten napi igében is olvastuk:

Megkövezték, szétfűrészelték, kardélre hányták őket; juhok és kecskék bőrében bujdostak nélkülözve, nyomorogva, gyötrődve azok, ³⁸akikre nem volt méltó a világ; …[1]

Ezekben a helyzetekben merül fel a kérdés: Isten törődik egyáltalán a választottaival, az övéivel? Tapasztaljuk, hogy a legtöbb negatív istenkép éppen olyanokban alakul ki, akik hosszan tartó vagy nagyon fájdalmas szenvedést éltek át, akár maguk, akár valamilyen szerettük, vagy éppen nagyon érzékenyen reagálnak a világ vajúdásának jelenségeire. Szóval mi a teendő az elhúzódó vajúdás tapasztalatai között?

Jézus egy példázattal ad erre nézve útmutatást. Ezt a példázatot a hamis bíró példázataként ismerjük. Lk 18:1-8

¹Jézus arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk. ²Így szólt: Az egyik városban volt egy bíró, aki Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte. ³Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben! ⁴Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm, ⁵mégis mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül. ⁶Azután így szólt az Úr: Halljátok, mit mond a hamis bíró! ⁷Vajon Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket? ⁸Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?

Bővebben: Talál-e hitet az Emberfia?

Lekció: Zsolt 97

Alapige: Lk 17:20-24

Ha vihar közeledik és látjuk a közeledő viharfelhőt, akkor számíthatunk mennydörgésre és villámlásra. Tudjuk, hogy fognak jönni a villámok, amelyek bevilágítják az eget; egyvalamit viszont sohasem tudhatunk bizonyosan: éppen hova fog lecsapni a villám. Egyszerűen egy villámcsapást lehetetlen előre jelezni; sem az idejét, sem a helyét. Laikusként biztosan nem. Ezért fontos, hogy tudjuk a villám kiszámíthatatlansága ellenére is, hogy hogyan védekezzünk vele szemben. Vannak erre módszerek. A villámlást és a villámcsapást illik komolyan venni, mert egyáltalán nem biztos, hogy megtörténik velünk az, amit egyszer egy biztonsági kamera rögzített egy emberről, akibe belecsapott a villám és összeesett. Nem sokkal később azonban felkelt és továbbindult, mire azonnal újra belecsapott a villám és újra összeesett. Majd fölkelt és továbbindult és nem emlékszem biztosan, de talán harmadszor is belecsapott a villám – a lényeg, hogy az ember végül elsétált. Nos jobb nem próbálkozni.

Mai vasárnapunkon Isten országának az eljövetele lesz üzenetünk középpontjában. A keresztyénség történetét végigkíséri az Isten országának a várása. Ezért fontos, hogy újra és újra elénk kerüljön ennek üzenete.

Már Krisztus eljövetele előtt is Isten népének jövőbeli reménységének homlokterében ott volt Isten országának a várása. Amikor pedig Jézus eljött erre a földre Isten országát és annak eljövetelét hirdette. Az ország eljövetelét most egyetlen fókuszpont felől vizsgáljuk: Isten országa úgy jön el, mint a villám. Alapigénk: Lk 17:20-24

²⁰Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, így válaszolt nekik: Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember azt előre kiszámíthatná. ²¹Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! Mert az Isten országa közöttetek van!

²²A tanítványoknak pedig ezt mondta: Jönnek majd napok, amikor szeretnétek akár egyetlenegyet is látni az Emberfiának napjai közül, de nem láttok. ²³Ha ezt mondják majd nektek: Íme, ott, vagy íme, itt van – ne menjetek oda, és ne fussatok utána! ²⁴Mert ahogyan a villám az egész égbolton egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az ő napján.

Bővebben: Mint a villám

Lekció: Zsolt 46

Alapige: Zsolt 46:3

A közösségi oldalakon többfelé megjelenik ez a megvallás: „Református vagyok. Október 31. nekem a reformáció ünnepe.” Egyértelmű kiállás ez a Halloweennel szemben is. A Halloween veszélyéről a múlt héten volt szó, most egyetlen motívum erejéig hadd térjek vissza rá, hogy ezzel egy kicsit megágyazzak a mai reformáció ünnepi üzenetünknek.

A Halloween nagyon határozottan az emberi félelmekkel játszik. Eredeti gyökere is a félelemből táplálkozott – a szellemvilágtól és a kóbor holt lelkektől való félelemből -, de konzumálódott formájának a külsőségei is szintén félelmet keltőek és szándékosan ijesztőek.

A Bibliában összesen 110 olyan igeverset találtam, ahol konkrétan arra szólít fel az Írás, hogy „Ne félj!” vagy „Ne féljetek!” és az esetek többségében Istentől jövő bátorításként fogalmazódik meg, más esetekben a lelki vezetők bátorítanak ezekkel a szavakkal.

Amikor Luther Márton elindította a reformációt, maga is tele volt félelmekkel. Egész életét végigkísérték a félelmek. Eleve ez hajtotta őt a kegyelmes Isten keresésére. Azután élete szinte végig fenyegetettségben telt és újra és újra erősítenie kellett magát Isten Igéjével. Ennek hatására iródott híres éneke az „Erős vár a mi Istenünk …”, amely a 46. zsoltár feldolgozása. Mai üzenetünk erről a zsoltárról szól. Alapigénk és üzenetünk központi gondolata a 3. versben van:

Azért nem félünk,

Isten népe vagyunk: nem félünk. Reformátusok vagyunk: ezért nem félünk. Isten azt akarja, hogy ezt zárd a szívedbe!

Bővebben: "Azért nem félünk..."

Lekció: Zsid 2:1-4

Alapige: 1Thessz 5:22

Október végén több ünnep is egymásba torlódik, egyrészt itt van az ’56-os forradalom nemzeti ünnepe, másrészt egy héttel később az ún. mindenszentek ünnepe és a halottak napja; de nekünk reformátusoknak elsősorban a reformáció áldásáért való hálaadás.

Az utóbbi években azonban – már ki tudja mikor kezdődött – egyre erősebben kúszik be ezek közé az ünnepek közé a Halloween, tényleg mint valami sötét köd. Megy a tökfaragás óvodákban, iskolákban – ilyenkor a rajz és technikaórák is elsősorban a Halloween tematikájára épülnek fel. Pénteken abban az osztályteremben, ahol a hittant tanítottam a mennyezeti lámpákról narancssárga papírból hajtogatott és zöld papírral szörnyarcokká formált tökfejek vigyorogtak rám. De egyre jobban szaporodnak a Halloween bulik, tavaly Halloween estéjén már a városban csatangoló boszorkányokkal is találkoztam.

Krisztián a hittanórákon most már hosszú évek óta figyelmezteti, inti a gyerekeket azzal kapcsolatban, hogy gonosz szellemi erőknek nyitnak utat ezzel a nagy Halloween-ezéssel. Ennek az is lett a következménye, hogy volt olyan hittancsoport, ahonnan a szülők sértődötten írattak ki több gyereket is a hittanról. Vajon mi lehet ez a fene nagy sértődöttség? A Vasárnapi Iskolai Szövetség kis ismertetője most is elérhető ingyenesen a témáról.

Így a Halloween előtt ezt a mai napot ennek a kérdésnek a körbejárására szánjuk. Azt a címet adtam a mai üzenetünknek, hogy „Miért nem játék a Halloween?”

Először azon gondolkoztam, hogy adjak-e semlegesebb címet? Mondjuk: „Játék-e a Halloween?”, de azután úgy döntöttem, hogy már a címben jelzem azt a bibliai hitből és lelkiismeretből fakadó álláspontot, hogy a Halloween nem játék. A miért kérdését azonban szeretném körbejárni. Még a játék szónál is álljunk meg egy pillanatra: azért a játék kifejezésre hegyeztem ki a címet, mert sokan úgy Halloweenez-nek, hogy a számukra ez pusztán valami jópofa szórakozásnak, időtöltésnek, bulinak tűnik anélkül, hogy hinnének benne. Vajon mentesülnek-e azoktól a gonosz hatásoktól, és lelki mérgektől, amelyekből ez táplálkozik; lehet-e enélkül játszadozni halloweenesdit? Egy nagyon rövid alapigéből indulunk ki, amit Pál a thesszalonikai gyülekezetnek írt, az 1Thessz 5:22

a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok.

Bővebben: Miért nem játék a Halloween?

Lekció: Jel 19:6-16

Alapige: Mt 25:1-13

Két hete Jézusnak arról a példázatáról beszéltünk, amelyben a mennyek országát egy hatalmas királyi menyegzőhöz hasonlította. Úgy mutatta be ezt a példázatot, amelyre azonban a meghívottak nem akartak elmenni, ezért a király kitárta az ajtót azok számára, akik eredetileg nem voltak rajta a meghívottak listáján.

Mivel a mennyek országának üzenetéhez nagyon erőteljesen kapcsolódik a mindent felülmúló és múlhatatlan öröm – amit éppen a menyegző képe és hasonlata hivatott felénk közvetíteni – szemben ennek a világnak a mulandóságából fakadó szomorúságával ezért Jézus – sőt az egész Biblia többször is használja a menny érzékeltetésére földi életünk egyik legörömtelibb alkalmát: a menyegző képét.

A Jelenések könyvéből is egy ilyen szakaszt olvastam fel: Krisztus eljövetele olyan örömteli lesz, mint a vőlegény érkezése menyasszonyáért, aki felkészült a fogadására. Örüljünk, ujjongjunk és dicsőítsük őt, énekli a mennyei nagy sokaság, amelynek hangja olyan mint egy nagy vízesés zúgása.

Jézus mondott egy másik menyegzős példázatot is – tanító és intő célzattal – a mennyek országáról. A tíz szűz példázata a mai alapigénk a Mt 25:1-13 alapján.

¹Akkor hasonló lesz a mennyek országa ahhoz a tíz szűzhöz, akik vették a lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására. ²Öt közülük balga volt, öt pedig okos. ³A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, ⁴az okosak viszont a lámpásukkal együtt olajat is vittek korsókban. ⁵Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak. ⁶Éjfélkor azután kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására! ⁷Ekkor ezek a szüzek mind felébredtek, és rendbe hozták a lámpásukat. ⁸A balgák így szóltak az okosakhoz: Adjatok nekünk az olajotokból, mert a lámpásunk kialszik. ⁹Az okosak így válaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is, menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak! ¹⁰Amíg azok vásárolni voltak, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót. ¹¹Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! ¹²Ő azonban így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket.

¹³Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!

Bővebben: ... és az ajtó bezárult

Lekció: Ézs 25:6-9

Alapige: Mt 22:1-14

Egy lelkipásztor kollégám mesélte, hogy egyszer adventi időszakban egy karácsonyi partira szóló meghívót talált a postaládájában. A kártyán volt egy szép ünnepi köszöntés, a parti ideje és egy kézzel írt meghívás: „Bulit tartunk, remélem el tudtok jönni.” Nagyon örültek, de volt egy kis gond: se helyszín, se aláírás nem volt a meghívón. Fogalmuk sem volt arról, hogy ki hívta meg őket a karácsonyi bulijába. Miközben azon gondolkodtak, hogy mit egyenek, bevillant nekik, hogy hogy mi van, ha a szervezők ugyanazt a hibát követték el az összes meghívón. Elképzelték azt a szegény párt, aki hosszasan készül a vendégek fogadására, feldíszítik a házat, sütnek-főznek, készítik a finomságokat és amikor eljön az idő, alig várják, hogy a vendégek elárasszák az otthonukat és megteljen a házuk ünneplőkkel. Várnak és várnak. Senki sem jön. Az idő telik, és még már azon is túl vannak, hogy a mindig késők sem futottak be.

Emlékszem volt hasonló élményünk, amikor az egyik gyerekünket meghívták egy szülinapra, és senki más meghívott nem ment el, csak a mi gyerekünk. Képzeld el, hogy egy bulit szervezel, amin együtt szeretnél ünnepelni másokkal … és senki sem jön el. Elég vacak érzés.

Jézus elmondta, hogy a mennyek országa hasonlít egy olyan nagy menyegzőhöz, amire nem mentek el a meghívottak – ez a példázat lesz a mai alapigénk. Mt 22:1-14

¹Jézus ismét példázatokban beszélt hozzájuk: ²Hasonló a mennyek országa ahhoz a királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának. ³Elküldte szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni. ⁴Ekkor újabb szolgákat küldött, akikhez így szólt: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem az ünnepi lakomát, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van, jöjjetek a menyegzőre! ⁵De némelyek, ezzel mit sem törődve, elmentek: egyik a földjére, a másik a kereskedésébe. ⁶A többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket. ⁷A király haragra gerjedt, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig felégette. ⁸Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. ⁹Menjetek ki tehát az országutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre! ¹⁰A szolgák ki is mentek az utakra, összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel. ¹¹Amikor a király bement, hogy megtekintse a vendégeket, meglátott ott egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve, ¹²és így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöhettél be ide, hiszen nincs menyegzői ruhád! Az pedig hallgatott. ¹³Akkor a király ezt mondta szolgáinak: Kötözzétek meg kezét-lábát, és vessétek ki a külső sötétségre; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. ¹⁴Mert sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak.

Bővebben: A mennyek királyi vacsorája

Lekció: Lk 23:39-43

Alapige: Mt 20:1-16

Egyszer egy családi összejövetelen az egyik családtag nekem szegezte azt a kérdést: Hogy van ez a bűnbocsánattal az evangélium szerint? Hogyha Adolf Hitler az élete utolsó pillanatában megtért, akkor vajon minden bűne megbocsáttatott? Erre nyilván csak egy elvi válasz adható – ha ténylegesen szembesült a bűneivel, ha ténylegesen megértette és elfogadta Krisztus halálának a rá nézve is érvényes engesztelését, ha kérte a bűnei bocsánatát – akkor igen, bűnbocsánatot kapott és örök életre jutott.

Természetesen ez egy nagyon elvi megközelítés – azt is érdemes figyelembe venni, hogy az ember eljuthat a bűnnek és a süketségnek, vakságnak olyan mélységeibe, ahonnan nincs megtérés – és ebben az esetben bizonyos körülményeket figyelembe véve nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy ez a megtérés nem ment végbe – de elvi alapon igen, ha az élete utolsó tudatos pillanatában megnyitotta magát Istennek, akkor örök élete van.

Jézussal megfeszítve láttunk két gonosztevőt. A többi evangélium azt mondja, hogy hogy mindkettő gyalázta őt. Lukács viszont megoszt egy olyan részletet is, ami gazdagítja a képet: az egyik kivégzett bűnöző megvallja, hogy ő megérdemli ezt a szörnyű büntetést, majd odafordul Jézushoz és azt kéri tőle, hogy irgalmazzon neki.

Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.[1]

Miféle kérés már ez? Hogy van bőr a képén? Éppen most mondta el, hogy megérdemli ezt a súlyos büntetést. Akkor milyen alapon kér ilyeneket? Nem tudunk ezekről a latrokról semmit, de egy gondolatkísérlet erejéig, akár még az is lehet, hogy a szabadon engedett Barabbás bűntársai voltak. Olyan fickók, akikkel nem szívesen találkozunk egy sötét utcán. „Hapsikám, előbb kellett volna gondolkodni, most már nincs idő ilyesmire, nem tudsz megkeresztelkedni, templomba járni, minden jóféle vallásos dologban részt venni.” Késő. Késő?

Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.[2]

Ez valóban az utolsó pillanat – nincs már sok idő, Jézus meghal és utána nincs kihez fordulnia és ő is meghal. Az utolsó pillanatok lehetőségét használta ki. Megtagadnánk tőle ezt az utolsó lehetőséget? Lehet, hogy ha ismernénk a gonosztetteit, akkor vele szemben sem lennénk annyira megengedők, mint ahogy ezt tesszük olvasva Jézus halálának történetét.

Az történik itt, amiről beszélt egy példázatban, amiben kidomborította a kegyelem botrányát. Szó szerint, mert a mai példázatunk, a következő a mennyek országáról, szó szerint botrányba fullad. A szőlőmunkások példázatát olvasom a Mt 20:1-16

¹Hasonló a mennyek országa ahhoz a gazdához, aki korán reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe. ²Miután megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban, elküldte őket a szőlőjébe. ³Amikor kiment kilenc óra tájban, látta, hogy mások is állnak a piacon tétlenül, ⁴és ezt mondta nekik: Menjetek el ti is a szőlőmbe, és ami jogos, megadom nektek. ⁵Azok pedig elmentek. Ismét kiment tizenkét óra körül és délután három óra tájban, és ugyanígy tett. ⁶Amikor pedig délután öt óra tájban is kiment, talált újabb embereket, akik ott álldogáltak, és megkérdezte tőlük: Miért álltok itt egész nap tétlenül? ⁷Azok pedig így válaszoltak: Mert senki sem fogadott fel bennünket. Erre ezt mondta nekik: Menjetek el ti is a szőlőmbe! ⁸Miután pedig beesteledett, ezt mondta a szőlő gazdája a munkások vezetőjének: Hívd ide a munkásokat, és fizesd ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig. ⁹Ekkor jöttek azok, akik öt óra tájban álltak munkába, és kaptak egy-egy dénárt. ¹⁰Amikor az elsők jöttek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de egy-egy dénárt kaptak ők is. ¹¹Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen, ¹²és ezt mondták: Ezek az utolsók egyetlen órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk, akik az egész nap terhét hordoztuk, és szenvedtünk a hőségtől. ¹³Ő pedig egyiküknek így felelt: Barátom, nem bánok veled igazságtalanul. Vajon nem egy dénárban egyeztél meg velem? ¹⁴Vedd, ami a tied, és menj! Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. ¹⁵Hát nem tehetek azt a javaimmal, amit akarok? Vagy azért vagy irigy, mert én jó vagyok hozzájuk? ¹⁶Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.

Bővebben: A mennyek országa: a kegyelem botránya

Letölthető formátumok

epub

pdf

mobi

azw