Alapige: Apcsel 2:1-17

Lekció: 5Móz 16:1-17

Letöltés, meghallgatás!

 

Amikor pedig eljött a pünkösd napja

1. A pünkösd eredete

Azt ígértem, hogy ma arról fogok beszélni, hogy miért pünkösdkor van a pünkösd? Az elmúlt héten gondolkozott rajta valaki? Van-e valamilyen oka annak, hogy ami azon a jeruzsálemi pünkösdön történt miért pont akkor és ott történt?

Maga a pünkösd szó görög eredetije simán csak ötvenet jelent és önmagában semmi sem utal arra a világra szóló csodára, hogy az Atya és a Fiú elküldte a Szentlelket azért, hogy a hívők szívében Krisztus élete verjen gyökeret és a Jézusban hívők egy új életet élve Jézusban éljenek és Jézus bennük éljen.

Ahhoz, hogy a pünkösd keresztyén jelentőségét mélyebben megérthessük, értenünk kell azt, hogy hogyan gyökerezik benne mindez az Ószövetségben, mint ahogy az Újszövetség gyakorlatilag érthetetlen az Ószövetség nélkül. Pontosan ezért valljuk a II. Helvét Hitvallással együtt azt, amivel az egész hitvallás kezdődik: „Hisszük és valljuk, hogy a szent próféták és apostolok kanonikus írásai mind az Ó-, mind az Újtestamentumban Isten igaz igéje …”

A pünkösd eredetileg az Ószövetség három főünnepének egyike, amit héberül Sávuótnak, a hetek ünnepének hívnak. Azért nevezték el így, mert a mózesi rendelkezés szerint a páskaünnep után hét hetet kellett számolni és az ötvenedik napon tartották ezt az ünnepet, ebből is származik görögből magyarosodott pünkösd elnevezés.

Tovább olvasom

Alapige: Zsid 6:1-9

Lekció: Lk 14:25-33

Letöltés, meghallgatás!

 

Vannak a keresztyén tanításnak olyan részei és elemei, amelyek nem jelennek meg gyakran, és nem beszélünk róla nap mint nap. Nem is kell. Ugyanakkor mégis olyan súlyos és komoly üzeneteket közvetítenek, amit nem szabad mellőznünk vagy elfelejtenünk, mert azt a hitünk sínyli meg. Nemcsak egyszerűen benne vannak a Bibliában, hanem fontos üzenetet és figyelmeztetést hordoznak. Ilyen az a szakasz is, amiről ma beszélünk, és amiről azt mondtam, hogy a Szentírás egyik legmegrendítőbb figyelmeztetése.

Onnan vesszük fel most a fonalat, amiről a múlt héten beszéltem. Az „eltompult” hallású, nagyothalló keresztyéneket figyelmezteti arra, hogy lépjenek tovább az érettség útján, és így haladjanak tovább a tökéletesség felé. Ne felejtsük az „eltompult” hallás nem a fül problémája, nem egy fizikai probléma, hanem a szív problémája, egy lelki probléma. Amikor valaki nem hajlandó tovább lépni a könnyű eledel fogyasztásáról a kemény eledel fogyasztásának irányába. Nem hajlandó továbblépni abból, hogy pusztán hallgassa a jó hírt – persze szelektíven, nagyothallóan, ahogy az neki tetszik – arra, hogy következetesen növekedjen az Isten iránti engedelmességben. Egyszerűen úgy is mondhatnánk: még mindig az önmagának tetsző életet akarja élni keresztyénként is, az Istennek tetsző élet helyett.

Tovább olvasom

Alapige: Zsid 6:1-8

Lekció: Mt 5:38-48

Letöltés, meghallgatás!

 

Nevezheti-e magát hegymászónak, aki még egyetlen hegycsúcsot sem mászott meg? Még akkor is, ha mindent tud, amit a hegymászáshoz elméletben tudni kell? De egyetlen csomót sem kötött meg, egyetlen éket sem vert be egyetlen sziklafalat nem küzdött le, legfeljebb elment az alaptáborig, de onnan soha nem indult tovább, hogy meghódítsa a csúcsot? Az ilyen ember hiába nevezi magát hegymászónak – ő nem hegymászó. Akkor sem, ha könyvekből mindent tud a hegymászásól.

Jézus a Hegyi beszédben egészen különleges követelményeket állít tanítványai elé, akiket követésére hívott. Olyan követelményeket, amelyek teljesen megkülönböztetik őket azoktól az emberektől, akik nem ismerik az élő Istent. Azzal a paranccsal zárja a tanítását, hogy

Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.1

Ilyenkor rögtön legyintünk egyet – már ha egyáltalán odafigyeltünk – és azt mondjuk: ez úgyis képtelenség, ez csak valami jelképes parancs. De Jézus semmi olyat nem mondott, amit ő nem vett volna komolyan.

Tovább olvasom

Alapige: Apcsel 7:54-60

Lekció: Apcsel 6:8-15

Letöltés, meghallgatás!

 

A mai napon nem megyünk tovább a Zsidókhoz írt levélben – amit remélem a jövő héten megteszünk. Két ok miatt van ez így. Az egyik ok az, hogy mivel a soron következő szakasz a Szentírás ún. nehéz textusai közé tartozik, helyes megértése nagyon komoly körültekintést igényel, éreztem, hogy még foglalkozni kell vele ahhoz, hogy úgy mondhassam el az üzenetét, hogy valóban érthető legyen.

A másik ok pedig az, hogy a héten a napi igék egyik szakasza az Apostolok Cselekedeteiből olyan erővel ragadott meg, hogy már a hét közepén éreztem azt, hogy ezzel az igeszakasszal Istennek terve van. Mégpedig azért, mert erősen összefügg gyülekezetünk éves vezérigéjével, és még arra is egy jó bibliai példa, hogy mit jelent az, hogy valaki nemcsak a könnyű eledellel, a tej italával táplálkozik, hanem kemény eledellel is.

Hétről hétre elhangzik a bátorítás a köszöntésben: „Nézzünk fel Jézusra …” De vajon amikor felnézünk látjuk is őt? Talán ismerjük a mondást: „Ne csak nézz, láss is.” Meglátjuk-e Jézust, miközben felnézünk rá? A mai történetünk üzenete ebben a látásban akar a segítségünkre lenni.

Tovább olvasom

Alapige: Zsid 5:11-14

Lekció: 1Kor 3:1-5

Letöltés, meghallgatás!

 

Az utóbbi időben többször hallottuk azt a kifejezést, hogy pedagógus életpályamodell. Ez egy olyan rendszer, amiben egy pedagógusi pályára lépő ember meghatározott keretek között fejlődhet a szakmájában, és léphet előre a szakmai fejlődés útján, amihez hozzátartozik a fizetés emelkedése is. A szándék szerint egy kiszámítható és ösztönző rendszer ez, amelyben a pedagógusok úgy léphetnek a pedagógusi pályára, hogy a nyugdíjig folyamatosan fejlődhetnek.

Életpályamodell. Ezen a kifejezésen egy kicsit elgondolkodva eszembe jutott, hogy vajon a keresztyén életnek van-e ilyen életpályamodellje? Persze nem feltétlenül pontról pontra szabályozva, de mégis egy életpálya, amit láthatunk magunk előtt, és még csak nem is az életünk végéig, hanem még azon túl is. A Szentírás szerint van ilyen életpályamodell. Belépünk ebbe, amikor elfogadjuk Krisztus meghívását a kegyelembe és a követésébe. Így Krisztus egy új életpályát jelöl ki, amelynek egyik jellemzője a folyamatos lelki fejlődés egészen addig meg nem érkezünk Krisztushoz.

És valahogy sok keresztyén élete mintha nem egy ilyen menny felé tartó életpályát mutatna be, hanem egy helyben topogást, a világ útján való szédelgést és nem azt a fajta céltudatosságot, amiről Pál apostol azt írja:

„… ami előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”1

Tovább olvasom

Alapige: Zsid 5:1-11

Lekció: Zsolt 110:1-4

Letöltés, meghallgatás!

 

Kellenek-e a papok? Szükség van-e a papokra? Szükség van-e egy papi rendre ahhoz, hogy az emberek Istenhez közelíthessenek?

A reformáció egyik nagy lépése volt az, hogy eltörölte azt a fajta papi rendet, ami a keresztyénség évszázadai során kialakult és beékelődött az emberek és Isten közé. De a papi rend eltörlése a protestantizmusban azt jelenti-e, hogy az embereknek tényleg nincs szüksége közbenjáróra ahhoz, hogy Istenhez közelíthessenek? Félreértenénk a reformációt, ha így gondolnánk, ugyanis a Szentírás egészen világosan elmondja, hogy igen, az embereknek szükségük van közbenjáróra ahhoz, hogy megtalálhassák az utat Istenhez.

A húsvéti istentiszteleten már úgy beszéltünk Krisztusról, mint nagy főpapról, aki áthatolt az egeken. És azt láttuk, hogy Jézus olyan főpap, akiben éppen ezért teljesen bízhatunk, mert őáltala az Isten trónja a kegyelem trónja, amihez bátran mehetünk Jézus nevében, ha segítségre van szükségünk, miután elbuktunk a bűnben, vagy amikor érezzük, hogy hatalmas erővel vesz körül bennünket a kísértés. Ekkor annak az erejébe kapaszkodhatunk, aki minden tekintetben ugyanúgy lett megkísértve mint mi, de az ő kísértései nem végződtek bűnben.

Tovább olvasom

Alapige: Lk 14:15

Letöltés, meghallgatás!

Alapige: Zsid 4:14-16

Lekció: Lk 24:1-12

Letöltés, meghallgatás!

 

Ahogy valaki egyre magasabbra jut az emberek közötti tekintélyben, úgy érzékeli azt, hogy egyre kevesebb lesz a bensőséges és bizalmas kapcsolata. Azt érzékeli, hogy ő maga sem bízhat már meg úgy másokban, mint korábban és őbenne sem bíznak már meg úgy, mint régebben. A bizalom hálója helyett az érdekek hálója veszi körbe őt.

Ahogy nézzük az evangéliumokban Jézus életét, azt látjuk, hogy milyen mély bizalommal fordulnak hozzá az emberek. Vitték hozzá az erőtlenségeiket, a kétségeiket, a bűneiket és a kérdéseiket. Mentek hozzá a parázna nők, mentek hozzá a vámszedők, a kirekesztett leprások és egyéb betegek, és még az előkelő emberek közül és nem kevesen. És Jézus mindegyiküket szeretettel és bizalommal fogadta. Ő maga mondta azt, hogy

Tovább olvasom

Alapige: Mk 15:39

Lekció: Mk 15:33-41

Letöltés, meghallgatás!

 

Jézus halálának eseményeinél sokféle embert láthatunk és figyelhetünk meg. Ott vannak a kereztrefeszített rablók, akiket Jézus jobb- és balkeze felől feszítettek keresztre. Ott vannak a kivégzést szorgalmazó főpapok és írástudók, vannak ott egyszerű kíváncsiskodók, akik végignézik az egész kivégzést, vannak akik csak arra járnak, de azután tovább is mennek. Vannak, akik a kíváncsiskodásnál aktívabban vesznek részt az eseményekben, mint például az az ember, aki ecettel itatja Jézust, és ott vannak a távolabbról figyelő asszonyok, akik Jézus követői voltak, és akik szolgáltak neki. Mindenkiről lehetne beszélni, vagy éppen együtt az összesről, de Márk mégis ráirányítja a figyelmet egy emberre, aki különbözik az összes többitől. A századosra, a katonatisztre, aki az egész kivégzést vezette. Sem előbbi életéről, sem további sorsáról nem tudni semmit, de úgy tűnik, hogy a keresztnél történtek döntő befolyást gyakoroltak az életére. Van is olyan, akinek a fantáziája beindult a százados kapcsán és írt az ő életének folytatásáról egy regényt „És köntösömre sorsot vetettek” címmel. Bár a regény fikció, mégis a századosnak a kereszt tövében elhangzó mondata jó kiindulási pontként szolgál.

Tovább olvasom

Alapige: Zsid 4:12-13

Lekció: Mk 11:1-11

Letöltés, meghallgatás!

 

Mark Twain író azt mondta egyszer: „A legtöbb embert azok a bibliai szakaszok aggasztják, amelyeket nem értenek. Engem inkább azok, amelyeket megértettem.” Én nagyon szeretem Mark Twain-nek ezt a gondolatát, mert rávilágít Isten igéjével kapcsolatban egy alapvető tévedésünkre. Arra, hogy nem az a lényeg Isten igéjével kapcsolatban, hogy minél különlegesebb és szenzációsabb titkokat fedezzünk fel – és jaj mi lesz velünk, ha nem tudunk újabb és újabb titkokat felfedezni, hanem az, hogy amit Isten megmutatott nekünk az igéjéből, az evangélium megmentő erejéből és az ebből fakadó egyszerű Istennek engedelmes életből, megvalósul-e. Sokkal inkább azok miatt az igék miatt kell aggódni, amelyeket Isten már megértetett velünk, és amelynek mégsem vagyunk hajlandók hitben engedelmeskedni. Mert azok vonják igazán ítéletre az életünket, amelyeket bár ismerünk de mégsem engedelmeskedünk nekik. Mert bizony vannak olyanok, és ez az utolsó idők egyik jele, „Ezek mindig tanulnak, de az igazságot sohasem ismerik meg.”1 Mert az igazság megismeréséhez engedelmességre is szükség van.

Tovább olvasom

Gyülekezetünk elérhetőségei:

Címünk: 2360 Gyál, Zrinyi u. 33
Telefon: 06-29-340-531
E-mail címünk: hivatal@gyaliref.hu
Az egyházközség számlaszáma: 64400044-10408234
A lelkész hivatal nyitvatartási ideje: Kedd-Péntek: 16:00-18:00


Térkép:

 

Copyright © 2013 Gyáli Református Gyülekezet. Minden jog fenntartva.

A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hétköznapok ünnepei

Gyáli Református Egyházközség (@gyaliref.egyhaz) által megosztott bejegyzés,

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates