Lekció: 1Sám 24
Alapige: Zsolt 57
Különböző hegységeinkben és erdeinkben kirándulva, majdnem mindenfelé találkozunk olyan barlangokkal, amelyeknek Betyár-barlang a neve. Vannak olyan barlangok is, amelyek a helyi folklór nyomán valamelyik betyár nevéhez kötik őket, és így van Sobri-barlang, vagy Savanyú Jóska barlangja.
Nem tudom, hogy ezek a barlangok mennyire voltak alkalmasak arra, hogy betyáraink rejtekhelyéül szolgáljanak, de a barlangok képesek menedéket nyújtani embernek és állatnak egyaránt.
Lekció: Mt 4:1-11
Alapige: Zsolt 63 (1Sám 23)
A keresztyén ókor egyik meghatározó lelki mozgalma az egyiptomi remeteség kialakulása, amely egyben megteremtette a keresztyén szerzetesség alapjait is. Ezek közül a szerzetesek közül emelkednek ki a sivatagi atyák, akiket a „testvér” elnevezés helyett azért kezdtek el „atyáknak” szólítani, mert a többi szerzetes azt látta, hogy az atyákban Isten a szent életűség különleges módjaiban nyilvánul meg. Ezeknek a sivatagi atyáknak az volt a céljuk, hogy a pusztaságban tisztultabb lelkiséghez jussanak, visszahúzódjanak a világi élettől és annak kísértéseitől és a magány csöndjében az Istennel való párbeszédhez a legmegfelelőbb hely a sivatag.
Lekció: 1Pét 2:1-10
Alapige: Neh 13:1-22
Pap András igehirdetése
Lekció: Jn 11:45-52
Alapige: Zsid 4:14-16
Van-e szükségünk papra? Visszatérő kérdése ez az embernek, a mai emberének különösen is.
Valójában mi a kérdés? Az, hogy egy embernek, akárkinek, lehet-e közvetlen kapcsolata az élő Istennel? Sokan, nagyon különböző indíttatásból, eleve elutasítják a papok létének jogosultságát, nemegyszer kártékonyabb emberfajtának állítják be, mint a politikusokat. És hogy igazukat bizonyítsák nem nehéz valódi bűnöket és embertelenségeket találni a papság körében is, ha pedig ezt még egy kis fantáziával is megfűszerezik, általánosítják és nagyító alá helyezik, akkor sikerül elborzadni és másokat is elborzasztani. Igazuk van-e, az így érvelőknek?
Lekció: Préd 3:1-8
Alapige: Lk 10:38-42
A Prédikátor könyvének talán az egyik legismertebb szakaszát olvastam fel lekcióként – amelyben azt igyekszik értésünkre adni Salamon – elvégezni a szívünkben a Szentlélek, hogy mindennek megvan a megszabott ideje. Bölcs az az ember, aki mindent a maga idejében végez el.
Nagyon sokszor nem azért kerülünk időzavarba, mert valóban kevés az idő, hanem azért, mert nem bánunk vele jól. Pál az időket egyenesen gonoszaknak nevezi, amikor arra tanítja az efézusiakat:
Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak.