Igehirdetés

Lekció: Zsolt 90

Alapige: 2Móz 3:14

Mózes története

Mózes története az Ószövetség egyik legismertebb története. Nem is csoda, hiszen Mózes a zsidóság történetének legmeghatározóbb személyisége – bizonyos értelemben még Ábrahám jelentőségét is felülmúlja. De Isten egész népe életének, a Szentírás egészének is egyik legjelentősebb alakja.

Már a születése is egyszerre nagyon emberi, ugyanakkor mégis Isten keze nyoma munkálkodik benne. Mózes születése arra a korszakra esik, amikor az egyiptomi uralkodó úgy próbálta megállítani Izráel fiainak szaporodását, hogy a fiúgyermekeket meg akarta öletni. Mózest a születése után egy darabig sikerült elrejteni, de amikor nem tudták rejtegetni, akkor szülei hittel rábízták Istenre, egy kis kosárban kitették a Nílus folyóra. Itt találta meg a három hónapos csecsemőt a fáraó lánya, aki megszánta a kisbabát és elhatározta, hogy örökbe fogadja. Mózes nővérkéje Mirjám pedig ott teremve ajánlott egy szoptatós asszony – történetesen a saját édesanyját – dajkának a gyermek mellé. Mózes így visszakerülhetett az édesanyja mellé még évekig, amikor pedig Mózes elég nagy lett a fáraó udvarába került, ahol megtanították őt az egyiptomiak minden bölcsességére. Mózes életének első szakasza, az első negyven év gyakorlatilag azzal telt, hogy az egyiptomi politikai elitben nevelkedett és valószínűleg valamilyen feladatokat is ellátott negyven éves koráig.

Mózes azonban nem feledkezett meg arról, hogy kicsoda ő és hol vannak a gyökerei. Amikor felnőtt korában – negyven évesen – kiment a testvéreihez, és látta a kényszermunkájukat, azt nem tudjuk mit gondolt; de amikor azt látta, hogy egy egyiptomi egy zsidó munkást bántalmaz, megölte az egyiptomit. Ennek azonban híre ment és ezért menekülni volt kénytelen Egyiptomból. Így talált otthon és családot Midján földjén. Életének következő negyven éve itt telt el. Családot alapított, és pásztorkodott.

Nyolcvan évesen azonban Isten megszólította őt. Egy égő, de el nem hamvadó csipkebokorból beszélt vele a Hóreb (Sínai)-hegynél. Elhívta és elküldte Egyiptomba, hogy szabadítsa ki a rabszolgaságból választott népét.

Mózes életének utolsó szakasza, az utolsó negyven év azzal telt, hogy elment Egyiptomba Isten küldésére, jelek és csodák erejével rákényszerítette a fáraót arra, hogy engedje el a népet. Ezután a nép találkozott Istennel a Sínai hegynél. Isten ott átadta Mózesnek a kőtáblába vésett törvényt. Ez mind a mai napig a bibliai hit egyik alapokmánya, amit Isten Tíz Igeként jelentett ki Mózesnek, mi Tízparancsolatként ismerjük.

Mózes ezt követően Kánaánba vezette Isten népét, azonban a nép megtorpant és megijedt a kiküldött kémek jelentései alapján attól, hogy bevonuljon Kánaánba. Emiatt azután Isten azzal büntette azt a hitetlen nemzedéket, hogy nem is mehettek be negyven évig a tejjel és mézzel folyó földre, csak az után, hogy az a nemzedék kihalt. Ez negyven évig tartott, sok nehézséggel, hitetlenséggel és megújulással. Mindvégig Mózes állt a nép élén, bár jó néhány lázadás tört ki, amikor el akarták őt távolítani. Isten azonban mindig közbelépett és megvédte szolgáját – ezzel megvédte a népet is.

Végül, mielőtt Kánaán elfoglalásába belekezdtek volna, Isten megmutatta Mózesnek Kánaán földjét a Nebó-hegyről, mivel ő már nem mehetett be egy hitetlen cselekedete miatt. Nem az ő feladata lett a honfoglalás. Itt halt meg végül Mózes Móáb földjén. És nem Izráel fiai temették el, hanem Isten temette el Mózest, így a sírjának a helye ismeretlen maradt. Sorozatunkból természetesen nem maradhatott ki Mózes Istene sem, annak ellenére, hogy négy éve egy egész sorozatot szenteltünk Mózes életének.

Hogy ki volt Mózes Istene? Egy mondatot emelek ki, ami az Ószövetség egyik legizgalmasabb mondata. Amiben Isten elmondja Mózesnek, hogy kicsoda ő akkor, amikor Mózes a nevét firtatja. 2Móz 3:14

Isten ezt felelte Mózesnek: Vagyok, aki vagyok. Majd azt mondta: Így szólj Izráel fiaihoz: A Vagyok küldött engem hozzátok.

Lekció: Lk 19:1-10

Alapige: 1Móz 12:1-9

Zimányi Józsi bácsi egy életrajzi beszámolójában említette, hogy amikor a szovjet állambiztonság vallatta, akkor a barátai felől is érdeklődtek. Kik a barátai – Erre Józsi bácsi azt mondta: „Nekem zsidó barátai vannak”. „Kik azok, neveket?” „Ábrahám, Izsák, Jákób ...” „Mi az, maga szereti a zsidókat?” „Igen, szeretem, mert Megváltóm is emberi testben zsidó volt, az apostolok, a próféták, Isten szent emberei mindnyájan.”

Józsi bácsinak ez a válasza megmutat nekünk egy egészen különleges szellemi kapcsolatot, ami minden újjászületett hívőt Ábrahámhoz köt. Az Újszövetség világosan elmondja nekünk azt, hogy aki hitből való – vagyis hit által fogadja Istent, az Ábrahám leszármazottja. Ábrahámmal kapcsolatban sokkal kevésbé számít a testi leszármazás, mint az a hit, amelyen keresztül Isten igazít meg minket.

Jézus is azt mondta a zsidóknak, hogy ha valóban Ábrahám utódai lennének, akkor Ábrahám cselekedeteit tennék. Szóval mindannyiunkat, akik Krisztusban megváltottaknak valljuk magunkat egy egészen különleges kötelék fűz Ábrahámhoz – az ő leszármazottai vagyunk, nem test szerint, hanem Lélek szerint.

Ezért ma Ábrahám Istenéről szeretnék beszélni. A múlt héten valaki azt mondta, hogy milyen jó lenne Noéról egy sorozatot tartani. Valóban, de most arra törekszem, hogy egy-egy bibliai alak üzenetét mindössze egy alkalomba sűrítsem. Mert bizony, ha Noéról érdemes lenne akár egy sorozatot is tartani, akkor Ábrahámról még inkább. De ma Ábrahámnál is csak egyetlen alkalomra állunk meg. Ki Ábrahám Istene, aki a mi Istenünk? Az ő történetének a kezdetét olvasom most fel az 1Móz 12:1-9-ből.

Az Úr ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked! 2Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. 3Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége. 4Abrám elment, ahogyan azt az Úr mondta neki, és Lót is vele ment. Abrám hetvenöt éves volt, amikor kijött Háránból. 5Fogta Abrám Szárajt, a feleségét, és Lótot, a testvére fiát, meg minden szerzeményüket, amit csak szereztek, mindenkit, akikre Háránban tettek szert, és elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek. El is érkeztek Kánaán földjére. 6Majd átvonult Abrám az országon egészen a sikemi szenthelyig, Móré tölgyeséig. Akkor még kánaániak voltak ezen a földön.

7Az Úr megjelent Abrámnak, és ezt mondta: A te utódaidnak fogom adni ezt a földet! Ő pedig oltárt épített ott az Úrnak, aki megjelent neki. 8Onnan továbbvonult a Bételtől keletre eső hegyvidékre, és felütötte sátrát. Bétel esett nyugatra, Aj pedig keletre. Oltárt épített ott is az Úrnak, és segítségül hívta az Úr nevét. 9Azután útnak indult Abrám, és továbbvonult a Délvidék felé.

Lekció: Mt 24:36-42

Alapige: 1Móz 6:5-8

Egy-egy nagyobb természeti katasztrófára – köszönhetően a globális híráramlásnak, felkapjuk a fejüket. Utánanéztem, hogy miket tartanak nyilván az emberiség életében bekövetkezett legnagyobb természeti katasztrófák közül. A dobogó felső fokára a 2011-ben bekövetkezett tóhokui földrengés és cunami került, amelynek mérlege 16.000 ember halála és több mint 300 milliárd dollárnyi anyagi kár. Ez a földrengés okozta a fukusimai erőműbalesetet is.

Viszont ez a gazdasági cikk elfeledkezett valamiről – a járványos betegségekről, amelyeket szintén tekinthetünk természeti katasztrófáknak is – amelyek közül a legpusztítóbb a 100 éve bekövetkezett influenzajárvány volt, 17 millió halottal.

Mindezek azonban eltörpülnek azok mellett a katasztrófák mellett, amit az emberiség okozott a földön. A Nagy Háború összes áldozatainak száma 37 millió, míg a 2. világháború áldozatainak számát 75 millóra becsülik.

Ehhez képest a legnagyobb természeti katasztrófák is eltörpülnek. Ezzel együtt azokat – legyen az földrengés, aszály, pusztító árvíz – sokszor nevezik Isten ítéletének, aminek hátterében természetesen az áll, hogy az emberek ezeket nem tudja sem befolyásolni, sem megakadályozni. Olyan erők indulnak meg és szabadulnak el, amelyekkel szemben az ember tehetetlen.

De az emberiség történetének legsúlyosabb katasztrófája, amely valóban és teljes egészében Isten ítélete volt, annyira súlyos volt, hogy mindössze egyetlen család élte túl. Noé és családja. Ma Noé Istenéről fogok beszélni. Erről az eseményről a Biblia első könyvében az 1Móz 6-9-ben olvasunk. Ma sem olvasom fel az egész történetet, csak néhány bevezető verset szeretnék alapigeként felolvasni az 1Móz 6:5-8. verseket.

Amikor látta az Úr, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz, megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében. Azért ezt mondta az Úr: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem; az emberrel együtt az állatokat, a csúszómászókat és az égi madarakat is, mert megbántam, hogy alkottam őket. De Nóé kegyelmet talált az Úr előtt.

Gyülekezetünk elérhetőségei:

Címünk: 2360 Gyál, Zrinyi u. 33
Telefon: 06-29-340-531
E-mail címünk: hivatal@gyaliref.hu
Az egyházközség számlaszáma: 64400044-10408234
A lelkész hivatal nyitvatartási ideje: Kedd-Péntek: 16:00-18:00


Térkép:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hétköznapok ünnepei

Gyáli Református Egyházközség (@gyaliref.egyhaz) által megosztott bejegyzés,

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok