Isten szövetsége Noéval

Alapige: 1Móz 8:20-9:17

Lekció: Ézs 54:7-10

  {audio}files/istentiszteletek/2011/2011-11-27.mp3{/audio} 

 

 

Ha elhatározod, hogy egy utat építesz egy városból egy másikba, akkor egészen addig nem teszel egy kapavágást sem, amíg nem tudod azt, hogy melyik várost szeretnéd elérni. Akkor kezded el a tervezést, a papírmunkát és az építési munkálatokat, ha tudod, hogy melyik várost akarod elérni az úttal. Minden dolognak, amit kezdetben teszel, a végső cél ad értelmet.

Keresztyén hitünk egyik alapvető tanítása, hogy a történelem Istennek egy olyan épülő országútja, ami egy meghatározott jövő felé halad. A történelem nem egy olyan ember bolyongása az erdőben, aki eltévedt és nincs iránytűje, hanem egy olyan épülő országúthoz, ami a teremtéstől a beteljesülésig vezet, Isten által megtervezetten, aki mindent az ő befolyásolhatatlan szempontjai szerint irányít a jövőben. A történelem nemcsak egyszerűen halad előre a bizonytalan semmibe, hanem nagyon határozottan tart valahova. Ezt a célt Isten kijelölte már a világ teremtése előtt és minden cselekedete, minden történés minden esetben ezt a célt szolgálja.

A zsoltárokban azt olvassuk: „Alaktalan testemet már látták szemeid; könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.”1 Tehát mielőtt holnap felkelsz, hogy hozzátegyél valami kicsit a történelem folyamatához, Isten már beírta a könyvébe, amit véghez akar vinni. És miután leírta már nem improvizál, nem ötletel, hanem kézben tartja a tervei szerint az eseményeket. Ézsaiás próféta könyvének 46. fejezetében azt olvassuk: „Emlékezzetek az ősrégi dolgokra, mert én vagyok az Isten, nincs más, Isten vagyok, nincs hozzám hasonló! Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik.”

Isten a történelmet a jövőből irányítja. Ő már ott áll a célnál és irányítja az építőbrigádot, aki az országutat építi, úgy hogy a kitűzött célba érkezzen és ne máshova. Ezt azt jelenti, hogy amikor meg akarunk érteni egy történelmi eseményt, akkor nem elég ha csak a múltba tekintünk, mint a legtöbb történész, hanem a jövőbe is nézünk. Persze ez nagy kihívás, mert azt gondoljuk, hogy ami megtörtént, azt láthatjuk, ami meg nem történt meg, azt nem. De hogyha a történelemben minden eseménynek a végső oka nem a múltban van, hanem a jövőben, akkor mindennek a végső magyarázata is a jövőben található. Ebben pedig Isten kijelentéséből segítségünkre vannak a próféciák, és az ígéretek.

Ez sok mindent érthetővé tesz számunkra az Ószövetségből. Ha nem hiszel Istenben, aki hatalmasan jelen van a történelemben, akkor az eseményekre magyarázatot csak a múltbeli okokban fogod keresni és nem a jövőbeni célokban. De onnantól kezdve, hogy számolsz a Biblia Istenével, a holnap mindig része lesz a ma értelmének.

Ez azt jelenti, hogyha olvassuk az Ószövetség történeteit és annak fordulatait, akkor figyelembe kell vennünk ilyen kérdéseket: ez a fordulat hogyan vezet el az Újszövetség döntő eseményéhez, amikor Isten Fia harminc évre csatlakozik az út építését végző munkásokhoz. Ha Isten a jövőből irányítja a történelmet, és ha Isten Fiának belépése a történelembe egy kis ízelítő a jövőből, amit ő készített nekünk, akkor Noé, Ábrahám, Mózes és Dávid életének eseményei mind előkészítői Krisztus eljövetelének. Isten ezekkel az ószövetségi szentekkel egyenként szövetséget kötött. Szövetségek mindig tartalmazna ígéreteket is. És Pál azt írja, hogy Isten minden ígéretére Krisztusban van az igen és az ámen is2. Ezért az ószövetségi korban Jézus Krisztus eljövetele volt az a jövő, ami meghatározta Isten munkáját azokban az időkben.

A most következő négy adventi vasárnapon ebből a szempontból szeretném előttetek feltárni és kifejteni Isten szövetségeit Noéval, Ábrahámmal, Mózessel és Dáviddal. Hogy ezek a szövetségek hogyan készítették elő az utat Krisztushoz. Az a reménységem és imádságom, hogy meg fog erősödni a bizalmunk Isten tervében és kivitelezői képességeiben. Ma a Noéval kötött szövetséget nézzük meg, aminek előzménye az özönvíz története. Hogyan készítette elő a Krisztusban kötött szövetséget a Noéval kötött szövetség? Alapigénk az 1Móz 8:20-9:17

Azután oltárt épített Nóé az ÚRnak, és vett minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és égőáldozatokat mutatott be az oltáron.

Amikor az ÚR megérezte a kedves illatot, ezt mondta magában az ÚR: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem. Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.

Isten megáldotta Nóét és fiait, és ezt mondta nekik: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet! Féljen és rettegjen tőletek minden földi állat és minden égi madár, kezetekbe adom őket minden földi csúszómászóval és a tenger minden halával együtt. Minden, ami mozog, ami csak él, legyen a ti eledeletek. Nektek adom mindezt éppúgy, mint a zöld növényt. De húst az éltető vérrel együtt ne egyetek! A benneteket éltető vért pedig számon kérem. Minden élőlénytől számon kérem azt, az embertől is. Számon kérem az ember életét: egyik embertől a másikét. Aki ember vérét ontja, annak vérét ember ontja. Mert Isten a maga képmására alkotta az embert. Ti azért szaporodjatok, sokasodjatok, népesítsétek be a földet, sokasodjatok rajta!

Isten azt mondta Nóénak és fiainak: Íme, szövetségre lépek veletek és utódaitokkal, meg minden élőlénnyel, amely veletek van: madárral, állattal és minden földi élőlénnyel; mindennel, ami a bárkából kijött, minden földi élőlénnyel. Szövetségre lépek veletek, és semmi sem pusztul el többé özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására. Majd azt mondta Isten: Ez a jele a szövetségnek, amit én szerzek veletek és minden élőlénnyel, amely veletek van, minden nemzedékkel, örökre: szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök. Amikor felhőt borítok a földre, és feltűnik az ív a felhőn, akkor visszaemlékezem a szövetségre, amelyet kötöttem veletek és minden élőlénnyel, amely testben él, és nem lesz többé a víz özönvízzé minden test pusztulására. Ha ott lesz az ív a felhőn, látni fogom és visszaemlékezem az örök szövetségre, amelyet Isten kötött minden élőlénnyel, amely testben él a földön. Akkor ezt mondta Isten Nóénak: Ez annak a szövetségnek a jele, amelyet minden földi élővel kötöttem.

1. Az özönvízről

Egyszer valaki azt mondta az özönvízről: „Noé és a bárka története nem egy bájos gyerekmese.” Tényleg nem az. Az egyik legtragikusabb és legszörnyűbb történet a Bibliában. Annak a története, ahogy Isten haragja kiárad az egész teremtésre.

Gustave Doré francia képzőművész ennek a hangulatát drámaian ragadja meg egy metszetén, ahogy a viharos tengeren egy magányos szikla emelkedik néhány lábnyira a tenger fölé. A sziklán három halálra rémült gyermek kapaszkodik egymásba, a tenger habjaiba csúszó szülők pedig reménytelenül igyekeznek biztonságba helyezni a negyedik kisgyermeket. A sziklán egy óriási tigris ül, aki maga is a kicsinyeit menti. A vízben testek sodródnak, a magasban pedig kimerült keselyűk köröznek. Bármi mást mondhatunk erről a történetről csak éppen azt nem, hogy egy kedves történet lenne.

2. Az özönvíz hármas üzenete

Mi az, amit az özönvíz történetéből mindenképpen meg kell értenünk? Három alapvető üzenetet szeretnék most kiemelni, amit mindenképpen meg kell jegyeznünk.

  1. Az ember bűne és romlottsága nagyon nagy, és a szíve folyamatosan tele van gonoszsággal.

  2. Isten türelme véget ér, és az ítéletben elpusztítja a megátalkodott bűnösöket.

  3. Ennek ellenére Isten nem adja fel célját a teremtett emberrel. Éppen az az özönvíz rettenetes ítélete mutatja meg azt, hogy ő nem hagy fel a történelem országútjának építésével. Az ő terve meg fog valósulni és minden szándéka célba fog érni „az ÚR dicsőségére, amely betölti az egész földet.”3 Az ítélet valóságos és szörnyű, de nem ez Isten utolsó szava. A történet előremutat egy akkor még ismeretlen orvosságra.

2.1. Az emberi szív nagyon gonosz

Nézzük át most ezeket részletesebben. Az özönvíz története először is azt mutatja meg nekünk, hogy az ember szíve a természetes állapotában nagyon gonosz. Itt is, később is az Ószövetség újra és újra megerősíti az embernek ezt a romlottságát. Dávid az 51. zsoltárban így énekel: „Lásd, én bűnben születtem, anyám vétekben fogant engem.”4 De az emberi szív gonoszságát leginkább az eredményeiben, a gyümölcseiben jeleníti meg.

  • Ádám áthárítja a felelősséget Évára;

  • Kain megöli a testvérét

  • Lámek már egy gyermeket is hajlandó megölni, ha őt megsérti, bigámiában él és kérkedik.

Így jut el az őstörténet az 1Móz 6:5-höz, ahol az Írás már azt mondja: „Látta az ÚR, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz …” majd pedig a 11. versben azt mutatja be, hogy ez a gonoszság milyen mélyen és lényegileg rontotta meg az embert és az ember által az egész teremtést: „A föld pedig mind romlottabb lett az Isten előtt, és megtelt a föld erőszakossággal.”

Ez a történet tehát először a bűnt mutatja be. Az advent időszaka értelmetlen a bűn tanítása nélkül, mivel Jézus Krisztus azért jött, hogy megmentse a bűnösöket5. Az özönvíz arra mutat rá, hogy bűnösök vagyunk és büntetést érdemlünk. Persze valaki mondhatja azt is: „Ez az özönvíz előtt állapot volt, de ezt az özönvíz megsemmisítette és mi már egy igaz embernek, Noénak a leszármazottai vagyunk, akit nem ért az ítélet.” De a történetben van három olyan pont, amit ezzel szemben meg kell látnunk.

2.1.1. Az emberi szív állapota nem javult meg az özönvíz után

Az özönvízet követően a 8:21-ben azt mondja Isten: „Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva …” Ezt már az özönívz után mondja Isten. Ezt már nem azokról az emberekről mondja, akik az özönvíz előtt éltek. Ezt már rólunk mondja. Isten értékelése a mi erkölcsi állapotunkról az, hogy nem javult meg az özönvíz következtében.

2.1.2. Noé elbukik az özönvíz után

Azt is észre kell vennünk, hogy Noé az özönvíz után elbukik. A 9:20-21-ben azt olvassuk: „Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában.” Noé bűne pedig fiainak a bűnéhez vezet. És így vezetett a bűnbe az útja minden leszármazottjának. Az özönvíz után ugyanolyan romlott az emberi természet, mint előtte.

2.1.3. Noé a kegyelem által menekült meg

A harmadik, amit mindenképpen le kell szögeznünk: Noé maga is a kegyelem által menekült meg. Azt olvassuk róla még az özönvíz előtt: „De Nóé kegyelmet talált az ÚR előtt.”6 Kegyelmet az találhat, aki maga is bűnös. Noé sem volt bűntelen, mégis kegyelmet talált, mert Noé az „Istennel járt.”7

Mit jelent ez? Azt, hogy Noé egyetértett Istennel saját bűnével és gonoszságával kapcsolatban, elfordult attól és bízott Isten kegyelmében. Ezért nevezi őt a Biblia igaznak és feddhetetlennek a maga nemzedékében. Az Ószövetségben azonban sem a „feddhetetlen”, sem az „igaz” kifejezések nem jelentenek bűntelenséget. Sokkal inkább olyan embert, aki már felismerte és elfogadta bűnösségét, de azzal nem békült ki, abba nem nyugodott bele, hanem meggyűlölte a bűneit, elfordult tőlük és Istenhez ment irgalmat keresve.

Az egyetemes és eredendő bűn törvénye alól Noé sem kivétel. De ő átélte azt, amit az Ószövetség a „szív körülmetélésnek”8 nevez, és amit az Újszövetség „újjászületésnek” hív.9 Ez vezette el Noét a bűnbánatra és a hitre, amit a Zsidókhoz írt levél így ír meg: „Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyek még nem voltak láthatók, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett.”10

A történet első üzenete tehát a bűn tanítása. A hit és újjászületés nélkül azt lehet mondani csak, hogy minden férfi, nő és gyermek „szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz”. Ha ezt az alapigazságot elutasítjuk, akkor az özönvíz elveszíti a jelentését és az advent időszaka tényleg csak egy bájos tündérmese bevezetőjévé silányul. Tudom, hogy sokan valójában ezt is szeretnék, de hűtlenek lennénk Krisztushoz, ha ebbe belemennénk.

2.2. Isten türelme véget fog érni

Az özönvíz második nagy üzenete és tanulsága az, hogy Isten türelme véget fog érni, és akkor megítéli és elpusztítja a megátalkodott bűnösöket. Az 1Móz 6:7-ben azt olvassuk: „Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem; az emberrel együtt az állatokat, a csúszómászókat és az égi madarakat is, mert megbántam, hogy alkottam őket.” Majd a 13. versben: „Elhatároztam, hogy minden élőnek véget vetek, mert erőszakossággal telt meg miattuk a föld. Ezért elpusztítom őket a földdel együtt.” És a 17. versben azt is mondja, hogy haragja özönvízben fog kiáradni. És Isten szándékának ez a három fenyegető kijelentése után jön a beszámoló az 1Móz 7:21-22-ben: „Elpusztult minden test, amely a földön mozgott: madár, állat és vad, a földön nyüzsgő minden féreg és minden ember. Minden meghalt, aminek az orrában élet lehelete volt, ami a szárazföldön élt.”

Azzal kezdtük, hogy az özönvíz története nem egy bájos gyerekmese. De bizonyos értelemben mégis mondhatjuk, hogy egy gyerektörténet, mert a tanulsága elég egyszerű ahhoz, hogy egy gyerek is megértse. Isten gyűlöli a bűnt és megbünteti azokat, akik megátalkodottan és makacsul ragaszkodnak a bűneikhez vagy ártatlanságuk hamis tudatához.

Amikor Jézus eljött a földre, akkor ő is következetesen ezt tanította Isten igazságával és ítéletével kapcsolatban, de ő felhívta a figyelmet arra, hogy a bűn következménye örökkévaló büntetés. „Ha a kezed vagy lábad botránkoztat meg téged, vágd le, és dobd el magadtól: jobb neked ha csonkán vagy sántán mégy be az életre, mint ha két kézzel vagy két lábbal vettetel az örök tűzre.”11 Az özönvíz története és Isten Fia ugyanazt tanítják: Isten gyűlöli a bűnt és megbünteti a megátalkodott bűnösöket kimondhatatlan ítélettel. Mert Isten türelme egyszer véget fog érni.

2.3. Isten nem adja fel a céljait az emberrel kapcsolatban

Az özönvíz történetének a harmadik üzenete az, hogy annak ellenére, hogy az ember elviselhetetlenül bűnös, Isten mégsem adta fel a célját a teremtett emberrel. Isten a maga képére teremtette az embert azért, hogy az ember úgy töltse be a földet, hogy Isten dicsősége visszatükröződik az ember hitében és igazságosságában. Ezért Isten az özönvízben megőrzi az egyetlen igaz embert és családját, majd áldást és feladatot ad, hogy újra töltsék be a földet. A Noénak adott küldetés a 9:112 szerint ugyanaz, mint ami Ádámnak adatott az Éden kertjében13. A 7. versben pedig megismétli a parancsot: „Ti azért szaporodjatok, sokasodjatok, népesítsétek be a földet, sokasodjatok rajta!”

Isten felkészült arra, hogy újra kezdje egy új „Ádámmal”. De ez a kezdet már nem az Édenben van. Nagyon megváltozott és veszélyessé vált a világ. Noénak szembe kell néznie három valóságos fenyegetéssel, ami veszélyezteti őt is és azt a küldetését is, hogy betöltse a földet.

  1. Az elvadul természet fenyegetésével, amit a vadállatok testesítenek meg.

  2. Az embertől érkező fenyegetéssel;

  3. És Isten igazságának fenyegetésével

Isten pedig köt egy szövetséget Noéval, hogy ettől a három fenyegetéstől bizonyos védelmet adjon abban a világban, ahol a bűn és a romlottság hamarosan ismét teljes erejével fog tombolni.

Azokat, amelyeket most el fogok mondani, csak a jövőből érthetjük meg. Hogy Isten el akar juttatni minket az általa készített célra.

2.3.1. Új jogok az állatok felett

Az első védelmet az elvadult természettel szemben adja azzal, hogy teljesen új jogokat ad Isten az állatok felett, amivel biztosítja, hogy minél kevesebb fenyegetést jelentsenek és az állatok élelmül is szolgáljanak. Az 1Móz 9:2-3-ban ezt így olvassuk: „Féljen és rettegjen tőletek minden földi állat és minden égi madár, kezetekbe adom őket minden földi csúszómászóval és a tenger minden halával együtt. Minden, ami mozog, ami csak él, legyen a ti eledeletek. Nektek adom mindezt éppúgy, mint a zöld növényt.”

Isten így támogatja és védelmezi az embert azért, hogy betölthesse a földet Isten dicsőségének ismeretével azáltal, hogy eltávolítja az elvadult természet fenyegetését, és felhatalmazza az embert arra, hogy az állatok is élelem gyanánt szolgálják őt.

2.3.2. Isten rendelkezést ad a gyilkosság féken tartására

Másodszor Isten átad az embernek egy részt isteni előjogaiból, hogy szükség esetén elvegye az emberi életet és így védje meg az emberi közösséget a gyilkosságtól. A föld betöltésének küldetése magától az embertől is fenyegetve van. Ha tovább olvassuk a 9. fejezetet, akkor a következőt látjuk: „A benneteket éltető vért pedig számon kérem. Minden élőlénytől számon kérem azt, az embertől is. Számon kérem az ember életét: egyik embertől a másikét. Aki ember vérét ontja, annak vérét ember ontja. Mert Isten a maga képmására alkotta az embert.”

Az özönvíz előtt Isten teljesen fenntartotta magának a jogot arra, hogy elvegye az életet az embertől. Csak arra emlékezzünk, hogy Isten hétszeres bosszút ígért arra nézve, hogyha valaki megöli Kaint – pedig Kain gyilkos volt14. De itt Isten ad egy olyan jogot, amivel korlátot szab a gyilkossággal szemben, hogy legalább részben akadályozza azt. A gyilkosságot főbenjáró bűnné teszi.

Az ember Isten képére teremtetett. Aki egy másik ember életére tör, magát Istent támadja meg, Istennek azt a célját, hogy Isten dicsőségének ismerete terjedjen a földön. Ezt a védelmet adja Isten az embernek, önvédelemként, hogy gátat szabjon az emberi erőszakosságnak. A római levélben olvashatjuk, hogy pontosan ezért adja az emberi vezetőket is, a kormányzatokat. A Rm 13-ban így ír Pál apostol: „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől, ami hatalom pedig van, az az Istentől rendeltetett. Aki tehát ellene szegül a hatalomnak, az az Isten rendelésének áll ellen; akik pedig ellenállnak, azok ítéletet vonnak magukra. Mert a jócselekedet miatt nem kell félni az elöljáróktól, hanem csak a rossz miatt. Azt akarod, hogy ne kelljen félned a hatalomtól? Tedd a jót, és dicséretet kapsz tőle: mert Isten szolgája az a te javadra. Ha azonban a rosszat teszed, akkor félj, mert nem ok nélkül viseli a kardot, hiszen ő Isten szolgája, aki az ő haragját hajtja végre azon, aki a rosszat teszi.” És ezért is parancsolja Isten a keresztyéneknek, hogy imádkozzanak a politikai vezetőkért, hogy Isten szerint tölthessék be ezt a rendeltetésüket.

Isten tehát egy különleges felhatalmazást ad, hogy így is megvédje az embernek szóló küldetését magától az embertől.

2.3.3. Isten szövetséget köt Noéval

Legvégül: Istentől is van egy fenyegetés. De hogyan telhetne meg a föld Isten dicsőségének ismeretével, ha a bűn ellen újra és újra kiárad a haragja, mint ahogy az özönvízben történt? Hogy az embert megvédje ettől a fenyegetéstől, Isten köt egy szövetséget Noéval és fiaival: „Szövetségre lépek veletek, és semmi sem pusztul el többé özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására.” Ugyanez az ígéret szerepel már a 8:22-ben is: „Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.”

Összefoglalva: védelmet adok nektek az elvadult természettel szemben, védelmet adok neked az emberi fenyegetésekkel szemben, és saját szövetségi ígéretemben védelmet adok önmagammal szemben. Ahelyett, hogy elpusztítanám, fenn fogom tartani a természeti világ folyamatait, amelyektől függ az életed. Amíg a világ tart, visszafogom az egyetemes ítéletet, és fenntartom a teremtés rendjét.

Az özönvíz hármas üzenete tehát:

  1. Az ember bűne és romlottsága nagyon nagy és szíve folyamatosan gonoszsággal van tele;

  2. Isten gyűlöli a bűnt, türelme véget fog érni és megsemmisíti a megátalkodott bűnösöket;

  3. De azért Isten nem adja fel a célját a teremtésben, hogy betöltse a földet olyan férfiakkal és nőkkel, akik tükrözik a dicsőségét hitben és engedelmességben.

3. Utószó az özönvíz történetéhez

De lássuk meg, hogy ez merre vezet tovább. Hiszen a bűn ugyanolyan probléma az özönvíz után, mint előtte. Az özönvízben lezajlott ítélet nem számolta fel a bűnt. A kegyelem szövetsége még nem szavatolja az emberi igazságosságot. Ha az özönvízzel Isten végső célja az lett volna, hogy igazságosságának és dicsőségének ismeretével teljen meg a föld, akkor ebből két következtetés adódik, amiből az egyiket le kell vonnunk.

  1. Isten az özönvízzel kudarcot vallott;

  2. Isten valami nagyszerűbbet készít a jövőben.

Mindenképpen ki kell jelenteni: Isten nem vallott kudarcot. Isten soha sem vall kudarcot, hanem a világot a cél felől irányítja a cél felé úgy, hogy mindent világosan átlát és a kezében tart. Akkor viszont csak a másik következtetés lehet igaz: Isten valami nagyszerűbbet készít a jövőben. Ezt már az Újszövetség írói is látták. Ők az özönvízre úgy tekintettek, mint ami a végső ítéletet is előrevetíti, amikor Isten tűzben fogja megítélni a világot15. A bárkát úgy tekintették mint a végső megmenekülés előképét16. És Noé napjait olyannak tekintették, mint az utolsó napokat az Isten Fiának eljövetele előtt17. Így világossá válik előttünk, hogy Noé története befejezetlen történet. Hiszen Isten még mindig gyűlöli a bűnt, és az a türelme, ami egyszer véget fog érni, még mindig tart. Az özönvíz után a bűnre az orvosságot még nem találták fel.

És itt van a történet kulcsa, ami megadja ezt az utószót. Az 1Móz 8:20-ban olvashatjuk, az özönvíz után, mielőtt Isten szövetséget köt Noéval. „Azután oltárt épített Nóé az ÚRnak, és vett minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és égőáldozatokat mutatott be az oltáron.” Isten irgalmas szövetsége egy válasz volt Noé tiszta áldozatára. Ez az áldozat pedig annak az előképe, hogy Isten ad egy orvosságot a bűnre egy másik, nagyszerűbb áldozatban, Fiának, Jézus Krisztusnak az áldozatában.

Ez a történet utószava és ez az utószó kezdődik meg az adventtel. A végső orvosság a bűnre megtaláltatott. A Zsid 9:26 azt mondja az Isten Fiáról: „Most azonban egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt.”

Isten még mindig gyűlöli a bűnt. Mi még mindig bűnösök vagyunk. De Isten soha nem adja fel azt a célját, hogy dicsőségének ismeretével töltse be a földet. A végső orvosság Jézus Krisztus. Ezért hív önmagához ebben az adventi időszakban is, hogy felfedezd a célját, amit neked készített. Ámen.

1Zsolt 139:16

22Kor 1:20 „Mert valahány ígérete van Istennek, azokra őbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsőségére általunk.”

34Móz 14:21

4Zsolt 51:7

51Tim 1:15 „Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok.”

61Móz 6:8

71Móz 6:9

85Móz 30:6 „Szívedet és utódaid szívét körülmetéli Istened, az ÚR, szeretni fogod Istenedet, az URat teljes szívedből és teljes lelkedből, és élni fogsz.”

91Pt 1:23 „mint akik nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által.”

10Zsid 11:7

11Mt 18:8

12„Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet!”

131Móz 1:28 „Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet.”

141Móz 4:15 „De az ÚR azt felelte neki: Nem úgy lesz! Ha valaki meggyilkolja Kaint, hétszeresen kell bűnhődnie. Ezért jelet tett az ÚR Kainra, hogy senki se üsse agyon, ha rátalál.”

152Pt 3:5-7 „Mert rejtve marad előttük, szándékosan meg is feledkeznek róla, hogy egek régóta voltak, és föld is, amely vízből és víz által állt elő az Isten szavára. Ez által az isteni szó által az akkori világ özönvízzel elárasztva elpusztult, a mostani egek és a föld pedig ugyanezen szó által megkímélve megmaradtak, hogy tűznek tartassanak fenn az ítéletnek és az istentelen emberek pusztulásának napjára.”

161Pt 3:20-21 „akik egykor engedetlenek voltak, amikor az Isten türelmesen várakozott a Nóé napjaiban a bárka készítésekor. Ebben kevés, szám szerint nyolc lélek menekült meg a vízen át. Most pedig titeket is megment ennek képmása, a keresztség, amely nem a test szennyének lemosása, hanem könyörgés Istenhez jó lelkiismeretért a feltámadt Jézus Krisztus által,”

17Mt 24:37-39 „Ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is.”

Gyülekezetünk elérhetőségei:

Címünk: 2360 Gyál, Zrinyi u. 33
Telefon: 06-29-340-531
E-mail címünk: hivatal@gyaliref.hu
Az egyházközség számlaszáma: 64400044-10408234
A lelkész hivatal nyitvatartási ideje: Kedd-Péntek: 16:00-18:00


Térkép:

 

Copyright © 2013 Gyáli Református Gyülekezet. Minden jog fenntartva.

A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hétköznapok ünnepei

Gyáli Református Egyházközség (@gyaliref.egyhaz) által megosztott bejegyzés,

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok