Ádám és Éva Istene

Lekció: ApCsel 17:22-31

Alapige: 1Móz 2:7

 Letöltés, meghallgatás

Kicsoda Isten? Milyen Isten? Ha nekünk hívő embereknek felteszik ezt a kérdést, hogyan válaszolunk rá? Mert azt mondhatjuk, hogy az embereknek még mindig vannak homályos elképzelései Istenről. Persze lehet, hogy nekik ennyi elég – állítanak egy oltárt magukban is az ismeretlen Istennek; de további kérdéseik nincsenek. Vajon, ha nektek felteszik a kérdést kapnak válaszokat? Vagy homályban marad az életük?

Isten megszólít minket.

Én az Úr vagyok, a te Istened …”

Sokszor maradunk adósok a válasszal az emberek felé, és magukra maradnak az istenkérdésükkel. A gyerekeink, a szüleink, a távolabbi rokonaink – a barátaink. Ott vannak az életünkben és nem tudják ki a mi Istenünk? Ti tudjátok?

Pedig minden istentisztelet Istenről szól. Az énekek, az Igék, az imák – és az igehirdetés. Mennyi megy át ebből a mi életünkbe? Jó kérdés mi?

Az elkövetkező vasárnapokon a bibliai alakok Istenéről szeretnék beszélni. Ahogy az ő életükben, történetükben, hitükben vagy éppen hitetlenségük ellenére Isten megmutatja magát.

Istennek vannak olyan isteni tulajdonságai, amelyek mindig jellemzik őt. Jósága, irgalma, igazsága, szentsége mindig megjelenik a Biblia történeteiben. Ugyanakkor miközben Isten mindig ugyanaz – az emberi történetek mások, más-más domborodik ki belőlük. Arra törekszem, hogy ezek is előjöjjenek a számunkra, hogy hitünk és istenismeretünk úgy gazdagodjon és mélyüljön, hogy amikor valakinek az istenkérdésével találkozunk, akkor helyesen tudjunk felelni.1

Ma Ádám és Éva Istenéről fogok beszélni. Alapigeként a teljes történetet figyelembe veszem, de egy igeverset szeretnék felolvasni. 1Móz 2:7

Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé.

1. Az első emberpár

Ádám és Éva az első emberpár. Ők a bibliai leírás szerint nem születtek, hanem közvetlenül Istentől teremtettek a teremtés végén. Kétféle módon is leírja az ember teremtését a bibliai őstörténet, az egyik leírás arra helyezi a hangsúlyt, hogy Isten miért és milyennek teremtette az embert. Ebből a következőt tudjuk meg.

1.1. Az ember teremtésének első leírása: miért és milyennek teremtette

1. Isten a maga képmására teremtette az embert – vagyis az ember a bűnbeesés előtt különösen, de még a bűnbeesés után is részlegesen visszatükrözi Isten tulajdonságait. Az ember ettől ember, de a Teremtő a visszatükröződés okán felismerhető benne.

2. Isten az embert azért teremtette, hogy az ő uralmát képviselje a teremtésben.

3. Az embert Isten férfivá és nővé teremtette, vagyis a férfi-nő egysége együtt az ember. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a férfi nő nélkül ne lenne ember, vagy a nő férfi nélkül ne lenne ember; de titokzatos módon az ember a férfi és nő egysége – ami elsődlegesen a házasságban ölt testet – adja ki az emberség egészét. Erre még Pál apostol is azt mondja, hogy ez egy nagy titok.2

1.2. Az ember teremtésének második leírása: hogyan teremtette

A második leírásból pedig az derül ki, hogy hogyan teremtette Isten az embert. Röviden összefoglalva:

1. A férfit a föld porából formálta.

2. Miután a férfinek nem volt társa és Isten látta, hogy nem jó az embernek egyedül a belőle kivett csontból formálta meg az asszonyt.

3. Életet pedig önmagából lehelt az emberbe.

4. Az embert az Éden kertjébe helyezte és az ember adott nevet az állatoknak.

Tulajdonképpen mind a két leírás a maga sajátos nyelvén ugyanazokat az információkat adja nekünk: az ember Isten képmása a földön és uralmának képviselője; az ember a férfi és a nő egységében ember.

No, de most nem az emberről beszélünk, hanem Istenről, Ádám és Éva Istenéről.

Mit tudunk meg róla?

2. Isten a művész

Az 1Móz 2:7-ből azt olvastam fel:

Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából …

Az a kifejezés, amit itt olvasunk egy olyan szó, amely arra utal, hogy Isten az embert művészi gondossággal formálta meg. Isten az emberben egy műalkotást hozott létre. És mind Ádámban, mind Évában visszatükröződik ez. Ahogy a fazekas formálja az agyagot nagy műgonddal szoborrá, vagy a csontfaragó precíz figyelemmel faragja művét.

Isten nemcsak egy tökéletes matematikus és tervező, hanem azt kell mondjam, hogy végtelen fantáziával és művészi képességgel rendelkezik. Nem rideg intelligencia, hanem olyan, aki létrehozza a szépet és gyönyörködik a szépben.

Világunk is tele van szépségekkel, amiben mi magunk is el tudunk gyönyörködni: a hegyek, a tengerek, tavak, erdők, mezők, fák, virágok, állatok, színesek, és szürkék, kicsik és nagyok. Ezek mind-mind Isten teremtő művei.

És ebben a művészetben ott a sok szépség és játékosság. A 104. zsoltár pl. leírja, hogy Isten a cethalat azért teremtette, hogy játsszon vele.3 Amikor pedig befejezte a teremtés művét, Isten egy egész napot töltött azzal, hogy gyönyörködjön alkotásában, amiről megállapította, hogy az igen jól sikerült.4

A Bibliából kiderül, hogy Isten teremtményeinek nemcsak hasznossági értékeik vannak – vannak esztétikai értékei is. Az evolúció elmélete még ebben is mennyivel szegényebb a bibliai tanításnál. Az evolúcióban nincs esztétikum, csak az élet-halál harc, és ami elveszíti hasznosságát és életerejét az elpusztul. A teremtésben Isten gyönyörködik, mint művész, és igen, a teremtésnek vannak esztétikai értékei is. Ezért olyan különleges teremtmény az ember: tud gyönyörködni a szépben a szépségért magáért is.

És ebben az értelemben Isten fő műve az ember. Amivel kapcsolatban Szophoklész is azt mondja:

Sok van, mi csodálatos,
De az embernél nincs semmi csodálatosabb.5

Ha a pogány Szophoklész még a bukott emberről is így tud nyilatkozni, akkor mennyivel inkább igaz ez az állítás arra az emberre, aki még a bukás előtt Isten teremtménye.

A mi Istenünk egy igazi művész. Látszik ez például abban is, hogy nincs két egyforma ember. Még az egymásra legjobban hasonlító egypetéjű ikrek sem egyformák, akik egymás klónjai. Mindannyian ténylegesen egyediek, különlegesek és művésziek vagyunk. Mert egy valódi művész az alkotónk, aki Ádámot és Évát formálta művészien.

Éppen azért írta az énekíró is a 251. dicséretet, mert ezt látta, hogy a teremtés minden eleme imádja alkotóját. És ebbe kapcsolódhat be az ember, aki nemcsak a világ művészi szépségét látja, hanem az ember művészi értékét is.

Imádlak én is, téged, Teremtőmet, Gondviselőmet és Idvezítőmet. … Megszentelőmet, erősítőmet, segítőmet, Urát kezdetemnek és Urát végemnek …6

3. Hiánytalanul gondoskodik

A következő, amit Ádám és Éva Istenéről látunk az, hogy mennyire hiánytalanul és tökéletesen gondoskodik teremtményeiről. Mielőtt megteremtette Ádámot és Évát, létrehozta az egész világot, annak minden elemét tökéletesre csiszolta, de még az első lakóhelyet az Édent is úgy megalkotta, hogy amikor Ádám orrába belehelte az élet leheletét és Ádám öntudatra ébredt minden tökéletesen kész volt. Ott volt a kert, a fákon ott voltak az érett gyümölcsök csak szakítania kellett róla.

Erre mondhatná valaki azt, hogy azért nem becsülte meg Ádám és Éva az édeni életet, mert nem kellett érte megdolgozni. De tényleg ez a jó megközelítés? Három dolgot szeretnék elmondani, hogy lássuk miért nem ez a jó megközelítés.

3.1. A csecsemő példája

Amikor egy csecsemőt várnak a szülők, már azelőtt mindent beszereznek, hogy a gyermekük jó és gondoskodó helyre érkezzen meg. Előre megveszik a kiságyat, a babakocsit, a rugdalózót, a pelenkát mindent. A gyermek úgy érkezik, hogy semmit sem kell tennie érte – nem is tudna. Ádámot Isten nem egy rideg világba helyezte bele, hogy boldoguljon, ahogy tud. Ádám és Éva – bár nem csecsemőként jöttek a világra, de még semmit sem tudtak a világról. Szükségük volt, hogy alkotójuk mindent tökéletesen előkészítsen a számukra, és boldogan élhessenek.

3.2. Isten megbízást is adott

De ne felejtsük el azt sem, hogy az az Isten, aki az Éden kertjében mindenről hiánytalanul gondoskodott, megbízást is adott az embernek.

És fogta az Úristen az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze.7

Az ember tehát mindent készen és hiánytalanul kapott az Éden kertjében, mert a helyzetében erre volt szükség, de kapott megbízást is, hogy az a kertet úgy őrizze meg, ahogy kapta, sőt gyarapítsa is, hiszen az embernek is szaporodnia és sokasodnia kellett.

3.3. Az üdvösséget készen kaptuk Krisztusban

És a harmadik amit mindenképpen el kell mondani az, ahogy Ádám és Éva kapta az Éden kertet, úgy kapjuk az üdvösséget Krisztusban. Azért az üdvösségért mi semmit nem tettünk és tehetünk, hanem mindent Isten tett meg. Amikor Jézus Krisztus szenvedései végén azt mondta, hogy „Elvégeztetett!” azzal az evangélium világossá tette a számunkra, hogy az üdvösséget kizárólag ajándékba és készen kapjuk Krisztusban. Ahhoz mi semmit sem tehetünk hozzá. A megváltás és az üdvösség készen érkezik, amennyiben ezt elfogadjuk. Nem kell és nem is tudunk előre megdolgozni érte, hiszen éppen a bűn tesz bennünket képtelenné arra, hogy az üdvösségünkért tegyünk bármit is.

Ugyanakkor, miután újjászülettünk, Isten újjászületett gyermekeiként mi magunk is felelősséget kapunk az Úrtól arra, hogy „félelemmel és rettegéssel munkáljuk üdvösségünket”. Azaz úgy követjük Krisztust, hogy növekedünk benne, teremjük a megtérés gyümölcseit, befogadjuk kegyelmi ajándékait és Isten dicsőségének a szolgálatába állítjuk azokat.

Sokszor az evangéliumi hit talaján álló emberek nem értik ezt a felelősségüket. Úgy gondolják, hogy miután megváltattak a Krisztusban és megtartattak kegyelemből, már semmi felelősségük nincs. Akkor kezdődik igazán a megváltott ember felelőssége.

Ha látjuk azt, hogy Ádámról és Éváról milyen hiánytalanul gondoskodott Isten a teremtésükkor, azon keresztül Krisztus értünk végzett munkáját is csodálhatjuk, hiszen Krisztusban minden elvégeztetett az üdvösségünkért.

4. Ádám Istene a bűneset után

Ádám és Éva elbukott az Éden kertjében, mert ettek abból a gyümölcsből, amelyről Isten azt mondta, hogy abból ne egyenek. Ennek eredménye az lett, hogy kiűzettek az Éden kertjéből, hogy ne ehessenek az élet fájáról és így örökké élhessenek. Ádám és Éva életén a bűn uralma után uralmat vett a halál: bebizonyosodott, hogy Isten igazat mondott: ha esznek róla meg kell halniuk. Isten mindig igazat mond: akkor is, ha a kegyelméről beszél, de akkor is, ha a bűnről és annak következményeiről. Isten ugyanakkor irgalmas maradt az ember iránt, még akkor is gondoskodott róluk, amikor kiűzte őket az Éden kertjéből. Most mégsem erről szeretnék beszélni.

Ádám és Éva történetéből, ha elolvassuk lehet, hogy először fel sem tűnik valami. De ha feltűnt, akkor úgy érezzük fájdalmasan hiányzik. De mégis nagyon komolyan tanít.

Két dolgot vettem észre. Ádám és Éva az Éden kertjéből való kiűzetés után

1. Semmit sem mond Istenről.

2. Soha többé nem közeledtek Istenhez és nem keresték őt.

Ádám kilencszázharminc évig élt. És a Biblia semmit sem mond arról, hogy bármit is beszélt volna Istenről, vagy közeledett volna hozzá.

4.1. Semmit sem mond Istenről

Az az Ádám és Éva, akik a teremtett emberek közül egyedül láthatták Istent színről színre, semmit sem mondanak róla. Pedig ha belegondolunk – ez persze csak elképzelés, de annak logikus – mi volt az első, amit megláthatott Ádám, amikor öntudatra ébredt? Szerető Istenének arcát. Ahogy rámosolyog és gyönyörködik benne. Azt a tisztaságot, világosságot, amit Ádám szeme láthatott, és mi ebben a testünkben nem láthatunk meg. És semmit sem mond erről a Ádám. Hallgat róla.

Nem tudom, hogy a gyermekeinek beszélt-e róla. Bőven lehet, hogy nem. Nekem sem beszélt senki Istenről, amikor elkezdtem őt keresni. Lehet, hogy Ádám és Éva fiai pusztán annak alapján kezdték el keresni Istent, hogy szomjazott a szívük utána. Ma is sok ember kezdi el így keresni Istent. Senki sem beszél nekik róla – de a szívük vágyik utána és keresni kezdik őt. Aztán, hogy őt találják-e meg, vagy valami bálványt, az már sok minden egyében is múlik.

4.2. Ádám nem keresi Istent

A másik, amit látunk – vagy éppen nem látunk a bibliai szövegben, hogy Ádám egyáltalán nem közeledik Istenhez és nem keresi őt.

Azzal is feltűnhet ez, hogy ezzel szemben Ádám fiairól, Káinról és Ábelről láthatjuk, hogy ők közelednek Istenhez áldozattal. Később pedig, amikor Sét fia, Ádám unokája Enós megszületik azt a megjegyzést fűzi hozzá a Biblia:

Akkor kezdték segítségül hívni az Úr nevét.

Ádám tehát hallgat Istenről és nem közeledik Istenhez. Mi lehet ennek az oka? Arról, hogy Ádám és Éva miért nem közelednek Istenhez, megint csak nem mond semmit a Biblia.

Vajon azért, mert továbbra is elhitték az ördög hazugságát, hogy Isten valójában nem jó, hanem gonosz, amiért súlyosabb büntetést kaptak, mint amit megérdemeltek volna? Bizony lehet. Később Kain, akit Isten a testvérgyilkosság miatt száműzött azt mondja:

Nagyobb a büntetésem, semhogy elhordozhatnám.8

Akármilyen súlyos bűnt követett is el, a büntetést még ő is súlyosabbnak gondolja, mint amit megérdemel. Hány és hány ember gondolja azt, hogy ő nem annyira bűnös, mint amilyen súlyú a büntetés. Hányan és hányan fogalmazzák meg azt a kifogásukat, hogy hogy lehet az, hogy Isten egy kis gyümölcslopásért örök halállal büntet. És hányan és hányan mentik fel magukat a bűneik minden felelőssége alól, és perben és haragban állnak Istennel, amikor számonkéri azokat. Addig nincs megbékélés Istennel, amíg meg nem értjük, hogy ő a bűnösöket keresi és a bűnösök iránt engesztelődött meg Krisztusban.

Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság.9

Vagy azért nem közeledtek Istenhez, mert úgy érezték már teljesen méltatlanok rá? Elkövették a vétket és már nincs több esély? Hányan és hányan éppen ezért nem keresik Istent, mert úgy érzik Isten kegyelme már bezárult a számukra? Amikor meghallják Isten hívását és megérzik Isten kegyelmes közeledését elzárkóznak és úgy gondolják, nekik már nincs lehetőségük eljutni Isten országába?

Van, aki nem hajlandó szembesülni bűnös voltával és azért utasítja el Istent, és mondja azt, hogy semmi szükségem Istenre, vannak viszont olyanok is, akik meg nem tudják elhinni, hogy van kiút a bűnből a szabadságra, a halálból az életre. János apostol nekik is mond egy rövid bátorító szót

bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud.10

Ami biztosnak látszik – Ádám és Éva az Édenből való kiűzetés után már nem kereste Istent és nem közeledett hozzá. Isten azonban mégis gondoskodott Ádám fiainak megváltásáról és ő közeledik hozzánk, eljött a Fiában Krisztusban, hogy meghívjon az ő országába.

Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok.11

1vö. Kol 4:6 „Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni.”

2vö.

3Zsolt 104:26

41Móz 1:31

5Antigoné

6RÉ 251:6-7

71Móz 2:15

81Móz 4:13

91Jn 1:8

101Jn 3:20

11Jak 4:8

Gyülekezetünk elérhetőségei:

Címünk: 2360 Gyál, Zrinyi u. 33
Telefon: 06-29-340-531
E-mail címünk: hivatal@gyaliref.hu
Az egyházközség számlaszáma: 64400044-10408234
A lelkész hivatal nyitvatartási ideje: Kedd-Péntek: 16:00-18:00


Térkép:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hétköznapok ünnepei

Gyáli Református Egyházközség (@gyaliref.egyhaz) által megosztott bejegyzés,

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok