Mit jelent Jézusra nézve, hogy Ő a Messiás?

Alapige: Mt 16:21-23

Lekció: Mt 16:13-20

 

 

Mielőtt Jézus az utolsó jeruzsálemi útjára indult, hogy azután ott meghaljon a bűneinkért, majd feltámadjon, előtte egy nagy beszélgetést folytat a tanítványaival, már Jeruzsálem felé tekintve. Ennek a beszélgetésnek az első részét vettük át a múlt héten, amikor a tanítványok megvallották azt, hogy ők Jézust Messiásnak, Krisztusnak tekintik, vallják és hiszik, szemben az írástudókkal és farizeusokkal, akik törvényszegő, ördöggel cimboráló istenkáromlónak tartották; Messiásnak tekintik, vallják és hiszik szemben a bizonytalankodókkal és szemben az emberek általános vélekedésével, akik Jézus valamelyik korábbi nagyszerű próféta utódjának tekintették.

Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” - vallják meg a tanítványok, megerősítve azt, hogy még mindig annak látják, akinek tekintették akkor, amikor elkezdték őt követni. Fontos ez a megerősítő vallomás, mert eddig sem volt könnyű az út – nem volt könnyű, hiszen már mindent ott kellett hagyni, vállalni kellett a Jézussal járás minden gyötrelmét, azt hogy az Emberfiának nem volt hova lehajtania a fejét, szemben az égi madarakkal és a rókákkal. De az igazán nehéz út csak ez után jön, aminek a csúcspontja Jeruzsálemben lesz.

A vallomás után Jézus folytatja a beszélgetést tanítványaival és a beszélgetés második részében elmondja, hogy mit jelent rá nézve, hogy ő a Messiás, majd azután a beszélgetés harmadik részében elmondja azt, hogy mit jelent a tanítványokra nézve, hogy ő a Messiás. Ma a beszélgetés második részét tekintjük át: Mit jelent Jézusra nézve, hogy ő a Messiás? Alapigénk a Mt 16:21-23

Ettől fogva kezdte el Jézus Krisztus mondani tanítványainak, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia. Péter ekkor magához vonta őt, és feddeni kezdte: „Isten mentsen, Uram, ez nem történhet meg veled!” Ő pedig megfordult, és így szólt Péterhez: „Távozz tőlem, Sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint.”

Jézus Cézárea Filippitől kezdve, a tanítványok nagy vallástétele után kezdi el nyíltan megmagyarázni a tanítványainak azt, hogy pontosan mit is jelent az, hogy ő a Messiás. Ők már Messiásnak gondolták eddig is, és ha el is bizonytalanodtak ebben, azért vitathatatlanul megerősödtek, ahogy ez a vallomásból kiderült.

De mit is jelent Jézusra nézve, hogy ő a Messiás? Ebben szeretnék ma veletek a mélybe evezni.

Jézus számára azt jelenti, hogy rá Jeruzsálemben elvettetés vár a hivatalos vezetők részéről, ami szenvedést és halált jelent a számára. Ráadásul úgy beszél erről, mint egy olyan szükségszerűségről, aminek elkerülhetetlenül meg kell történnie, mert ez az Isten terve és akarata. Azonban hozzáteszi azt is, hogy mindezen túl meg kell történnie valami másnak is: fel kell támadnia a halálból. Látjuk azt, hogy Péterben – aki korábban kimondta a nagy hitvallást ez feszültséget támaszt. Összeütközik benne a a Messiásról alkotott saját elképzelése és az, amit Jézus mondott arról, hogy rá nézve mit jelent az, hogy ő a Messiás. Ez egy konfliktussá válik Jézus és közötte és ebben a konfliktusban az is kiderül, hogy Péter nem tud Isten szerint gondolkozni.

Három témát járunk ma körbe, hogy megértsük Jézus kijelentését

  1. Mik voltak a Messiással kapcsolatos várakozások?

  2. Miért alakult ki konfliktus Péter és Jézus között?

  3. Jézus itt a teljes evangéliumot mondja el.

1. A messiással kapcsolatos várakozások

Izráel népének várakozásában a régi időktől kezdve élt egy nagy várakozás. Várakozás egy királyról, aki Dávid trónján fog uralkodni és megszünteti a gonosz hatalmakat.

1.1. Világméretű legyőzhetetlen királysága lesz

Nem lesz olyan királyság és hatalom amely szembeszállhatna a Messiás királysággal, mert Isten, a világ teremtője és hatalmas uralkodója fogja támogatni az uralmát. A 2. zsoltárban olvassuk:

Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az ÚR ellen és felkentje (Messiása – Krisztusa) ellen: Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket! A mennyben lakozó kineveti, az ÚR kigúnyolja őket. Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket: Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon! Kihirdetem az ÚR végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged! Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget. Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt! …

Tehát egy hatalmas uralkodót vártak, aki az egész világot uralma alá fogja hajtani.

1.2. Igazságos királysága lesz

Ezzel a Messiással, a királlyal kapcsolatban élt egy olyan várakozás is, hogy nemcsak megdönthetetlen világuralma lesz, hanem ebben a királyságban érvényesülni fog a jog és az igazság. Hát nem folyamatosan küszködünk ezzel: tele van a világ korrupcióval és rendszerint a szegény húzza a rövidebbet, még akkor is ha igaza lenne. Néha olyan nosztalgikusan tudunk visszatekinteni a régmúltba, hogy bezzeg régen milyen jó volt. Biztos, hogy voltak a történelemnek jobb korszakai is. De ha belenézünk a Szentírásba – meg egy kicsit mélyebben a történelembe –, ott azt látjuk, hogy a bűn már olyan teljes mértékben birtokba vette Ádám után az embert, hogy mohósága, aljassága és erőszakossága semmivel sem rosszabb most, mint volt akkor. Ezért egy nagyon igazságos Messiás királyt vártak, akinek a birodalmában nem a pénz, a hatalom és a korrupció dönt az igazság dolgában, hanem a törvényesség és a jog. Ézsaiás próféta a 11. fejezetben így ír erről a Messiásról:

Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. Az ÚR lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az ÚR ismeretének és félelmének lelke. Az ÚR félelme lesz a gyönyörűsége. Nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt, hanem igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában. Megveri a földet szájának botjával, ajka leheletével megöli a bűnöst.1

Látjuk, hogy mennyire következetesen igazságos? Nem szólásmondások és pletykák alapján hoz ítéletet mások sorsa fölött, és a bűnös mindenképpen megkapja méltó büntetését, nem számít hogy ő van-e a hatalmasok pozíciójában vagy sem. Vajon miért kellett ezzel vigasztalni az embereket? Mert akkor is voltak kegyetlen és korrupt politikusok, akkor is voltak uzsorások, ahogy mindig is voltak, akiket majd a Messiás fog elsöpörni – nem egy másik politikai garnitúra. Egy következetesen igazságos uralkodót vártak, akinek az országában nincs korrupció.

1.3. Jóléti királyság lesz békességben

És harmadszor egy olyan királyt vártak, akinek az országában jólét és békesség uralkodik. Talán lehetne külön is beszélni róluk, de azt világosan láthatjuk, hogy bár létezhet jólét békesség nélkül, és békesség is lehetséges jólét nélkül, de a kettő mégis igazából együtt egész: jólét és békesség. Ezért egy békességben élő jóléti királyságot vártak a Messiás uralma alatt. Ehhez is Ézsaiás könyvéből szeretnék idézni néhány gondolatot, a 65. fejezetből:

Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe. Ezért örvendjetek és vigadjatok mindörökké annak, amit teremtek. Mert Jeruzsálemet vigasságra teremtem, népét pedig örömre. Vigadozni fogok Jeruzsálemmel, és örvendezni népemmel. Nem hallatszik ott többé sírás és jajgatás hangja. Nem lesz ott olyan csecsemő, aki csak néhány napig él, sem öreg ember, aki magas kort nem ér. Mert a legfiatalabb is százéves korában hal meg, és aki nem ér meg száz évet, átkozottnak számít. Házakat építenek, és laknak bennük, szőlőket ültetnek, és élvezik gyümölcsüket. Nem úgy építenek, hogy más lakjék benne, nem úgy ültetnek, hogy más élvezze. Mert népem élete oly hosszú lesz, mint a fáké. Választottaim maguk élnek munkájuk eredményéből. Nem hiába fáradoznak, nem veszedelemre szülnek, mert az ÚR áldott népe ez, ivadékaival együtt. Mielőtt kiáltanak, én már válaszolok, még beszélnek, én már meghallgatom. A farkas a báránnyal együtt legel, az oroszlán szalmát eszik, mint a marha, és a kígyónak por lesz a kenyere. Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki - mondja az ÚR.2

Béke és jólét királysága.

Egy olyan Messiást vártak tehát, akinek az uralma kiterjed az egész világra, akinek az uralma alatt nem a korrupció, hanem a jog és az igazság érvényesül, és végül akinek az uralma alatt soha nem látott békesség és jólét fog bekövetkezni – ehhez persze az kell, hogy kemény eszközökkel legyőzze ellenségeit, elpusztítsa a bűnösöket.

Nem véletlenül idéztem a Bibliából próféciákat a Messiás királyságára vonatkozóan. Biblikus alapokon várták ezt. De ahogy az ember számtalanszor máskor is megteszi, hogy bizonyos szakaszokat figyelmen kívül hagy más szakaszok rovására, ahogy éppen a szíve kívánsága szerint való, úgy tettek ezek a rómaiak által elnyomott zsidók is. Ők ekkor már csak az örökké dicsőségesen uralkodó Messiást várták, de nem várták az alázatosan megjelenő szenvedő szolgát, akinek előbb prófétaként és főpapként kell megjelennie, hogy igazán hirdesse Isten királyi uralmát és azután önkéntes áldozatával magára vegye választottai bűnének a büntetését. Őróla így is szólnak a próféciák, hogy előbb alázatosan az Úr szenvedő szolgájaként jelenik meg, és majd csak az idők végén fog eljönni dicsőségben és hatalommal.

Jézus egyáltalán nem akart megfelelni a Messiással kapcsolatos egyoldalú várakozásoknak – ahogyan azt az álmessiások tették –, hanem elmondja, hogy valóban ő a Messiás, de ott és akkor ő még az Úr Szenvedő Szolgája, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit, akit éppen a választott nép vezetői és a választott nép utasít el, hogy ezáltal kiáradhasson a kegyelem Isten választottaira minden törzsből, népből és nyelvből.

2. A konfliktus Péterrel

És itt alakul ki a konfliktus Péterrel, hiszen Péter fejében is ez az egyoldalú Messiás kép él. Vegyük észre azt, hogy Péter és a tanítványok a többséggel ellentétben abszolút helyesen hiszik, vallják és gondolják, hogy Jézus a felkent, az Isten Fia. De őket is befolyásolja a sánta messiáskép. És amikor először hall erről leplezetlenül Jézus szájából egyszerűen képtelen felfogni.

A gondolatai nem tudnak ráhangolódni arra, amit Jézus mond. Miért? Jézus meg is mondja erre a választ:

„Távozz tőlem, Sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint.”

Péter egy Messiást kezdett el követni, vállalva a nélkülözést, az otthon elhagyását, az emberek ellenállását és megvetését – de úgy gondolta, hogy az a pár év, amit Jézusba fektet busásan megtérül majd akkor, amikor Jézus végre úgy dönt, hogy megmutatja messiási dicsőségét. És most azt mondja, hogy meg kell hallania, ebből semmi sem lesz. Ez nem történhet meg. Ördög által sugallt emberi gondolatok. De azért, mert Péter fejében még hamis kép él a Messiásról.

A szíve tele van ezzel a hittel, de a fejében még hamis a kép. Tudjátok: összhangban kell lennie annak, ami a fejben és a szívben van. Fontos a szív rajongása Jézus iránt, de ha a fejben hamis kép él Jézusról a Krisztusról, akkor a rajongás tévelygésbe visz. Az ember Istent, Jézust Krisztust vagy rajongva szereti vagy sehogy. Csak olyan langyoskásan szeretni … gondoljatok arra, hogy mit mond a langymeleg gyülekezetnek3. De egyáltalán nem mindegy, hogy miközben rajongsz az Úrért, kinek látod Jézus Krisztust. Mert ha hamis kép él a fejedben a Krisztusról, emberek szerint fogsz gondolkodni róla.

Péter emberek szerint gondolkodott, bár rajongott Krisztusért. Ezért dolgozhatott az ördög az elméjében. Péter szerint a Messiásnak egy olyan hatalmas királynak kell lennie, aki elűzi a gonoszokat, igazságosan uralkodik és megteremti az örök béke és jólét birodalmát. És abban a pillanatban, ahogy Jézus elkezdi feltárni előtte, hogy neki előbb az Úr Szenvedő Szolgájának kell lenni, ez annyira eltér a fejében lévő képtől, hogy úgy gondolja Jézust helyre kell igazítania. Biztos rossz napja van Jézusnak, valamiért lelki válságba került, sötét gondolatok gyötrik, van ilyen még a legjobbakkal is – ezért nagyon határozottan kell beszélnie vele.

Azonban kiderül, hogy Jézust egyáltalán nem rossz gondolatok gyötrik, nem is rossz napja van – egyszerűen felfedi az igazi titkot: mit jelent a számára az, hogy ő a Messiás.

3. A teljes evangélium

Jézus itt gyakorlatilag a teljes evangéliumot mondja el a tanítványainak. Az, ami eddig nem volt ismert előttük. Mi a teljes evangélium? Hallgassuk meg ehhez előbb Jézus szavát, azután Pál apostol igéit.

Ettől fogva kezdte el Jézus Krisztus mondani tanítványainak, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia.

Jézus itt az evangéliumot mondja el. Nézzétek meg, hogy Pál mit is mond erről.

Eszetekbe juttatom, testvéreim, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet be is fogadtatok, amelyben meg is maradtatok. … tudniillik Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint. Eltemették, és - ugyancsak az Írások szerint - feltámadt a harmadik napon …”4

Vagyis ez a teljes evangélium – Jézus meghalt a bűneinkért a kereszten – ahogy ő mondja „meg kell öletnie”, de feltámadt a harmadik napon. És Jézus ezt is elmondja. Ez a teljes evangélium. Ő így teljesen Messiás. A megváltás így teljes. Ez az, amit nem ért Péter. Meg sem hallja azt, hogy Jézus fel is fog támadni. Ő már ott elakad, hogy Jézusnak meg kell hallania. És miközben Jézus az evangéliumot mondja, Péter csak a tragédiát hallja.

Nagyon sokszor vagyunk úgy, hogy annyira csak arra figyelünk, amit mi gondolunk, hogy meg sem halljuk azt amit a másik mond. Így nem hallja Péter az evangéliumot. Pedig a teljes evangélium hangzik el itt.

Ez azért nagyon fontos, mert most sem kevesebb és nem több a teljes evangélium. Jézus haláláról beszélni a feltámadása nélkül csak félevangélium. De Jézus feltámadásáról beszélni halála nélkül szintén félevangélium. Mi ennek a jelentősége? Az, hogy mi a teljes evangélium által üdvözülünk és nem a félevangélium által.

3.1. Jézus halála

Jézus halála a bűn miatt volt. Jézusnak azért kellett az Úr Szenvedő Szolgájának lennie, mert a bűnös természetünk újra és újra bűnös cselekedetekké, szavakká és indulatokká válik. Jézus azt mondja:

Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és az istenkáromlások.5

A bűnökben újra és újra a bűnös szív indulata ütközik ki, ami sehogy máshogy nem változhat meg mint úgy, hogy a bűnös szívet Isten kicseréli egy új szívre. Ehhez azonban meg kell halnia Jézusnak, hogy a bűneinkért engesztelést szerezhessen és Jézus vére megtisztítson minket minden gonoszságtól.

A teljes evangélium nem mellőzheti azt, hogy Isten szembesítsen bennünket a bűneinkkel. Egész egyszerűen látnunk kell azt, hogy mi az, amitől Jézus halála árán Isten meg akar minket szabadítani. Ha erről nem beszélünk egyszerűen nem lehet evangéliumról és örömhírről beszélni. Anélkül, hogy a bűnöst szembesítené Isten a bűneivel nincs felszabadító evangélium.

Viszont nem lehet csak a bűnről beszélni. Ha csak a bűnről beszélünk Jézus halála és a feloldozás nélkül, nem jutunk tovább a törvénynél. A törvény szerint is lehet beszélni a bűnről, de a törvény elítéli a bűnöst. Ha valaki a bűnei miatt bíróság elé kerül, ott nem az a cél, hogy miután bebizonyosodott a bűnössége feloldozást nyerjen, hanem az a cél, hogy elítéljék a bűnöst.

Ezért kell látnunk Jézus halálának a jelentőségét – de Jézus feltámadásának a jelentőségét is.

3.2. Jézus feltámadása

Jézus feltámadása azért következett be, hogy meglássuk azt, hogy az Atya elfogadta az engesztelő áldozatot a bűneinkért és Jézus feltámadásával feloldoz bennünket a bűn következménye a halál alól. Jézusnak nemcsak meghalnia kellett, hanem fel is kellett támadnia, hogy így tegye teljessé a megváltásunkat, amit az idők végén juttat el a céljához.

Jézus feltámadása az az erőforrás a számunkra, amin keresztül Isten ereje beárad az életünkbe, hogy ne a saját bűnös útjainkat járjuk, hanem az Isten útjait.

A megváltásnak ezt az útját nem lehet lerövidíteni: a bűnös embernek előbb meg kell értenie, hogy éppen a bűnei miatt kellett, meghalnia Jézusnak, és amikor a bűn felüti a fejét az életünkben, akkor Jézusra úgy kell tekintenünk, mint akinek azért kellett szörnyű halállal meghalnia, hogy Isten megbocsássa a bűneinket, de Jézus fel is támadt a halálból, hogy minket is kiragadjon a halál torkából.

Péter ezt az utat akarta lerövidíteni azzal, hogy nem akarta látni a Messiást a maga teljes valójában, mint az Úr Szenvedő Szolgáját, akinek „Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia.” Ő csak a dicsőséget akarta megragadni, a kereszt szenvedései nélkül. Ez pedig még mindig emberi gondolkodásra vall akkor is, ha rajongásig szereti Krisztust.

Jézus a Messiás: a számára ez azt jelenti, hogy fel kell mennie Jeruzsálembe, hogy szenvedjen és meghaljon a kereszten a bűnös ember miatt, de azután feltámad a halálból, hogy az életre vezessen bennünket.

És hogy mit jelent a tanítvány számára, hogy Jézus a Messiás? Erről lesz szó a jövő héten a folytatásban.

1Ézs 11:1-4

2Ézs 65:17-25

3vö. Jel 3:15-16 „Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg volnál, vagy forró! Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból.”

41Kor 15:1.3-4

5Mt 15:19

Gyülekezetünk elérhetőségei:

Címünk: 2360 Gyál, Zrinyi u. 33
Telefon: 06-29-340-531
E-mail címünk: hivatal@gyaliref.hu
Az egyházközség számlaszáma: 64400044-10408234
A lelkész hivatal nyitvatartási ideje: Kedd-Péntek: 16:00-18:00


Térkép:

 

Copyright © 2013 Gyáli Református Gyülekezet. Minden jog fenntartva.

A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hétköznapok ünnepei

Gyáli Református Egyházközség (@gyaliref.egyhaz) által megosztott bejegyzés,

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok