Csak vársz, vagy készülsz is?

Alapige: Lk 10:38-42

Lekció: Ézs 40:3-11

 Letöltés, meghallgatás!

 

Valahogy úgy tűnik, mintha adventben sokkal több minden kerülne elő és hárulna ránk. Év végi céges vacsorák, különféle közösségekben ünnepségek. Még a munkahelyeken is néhol plusz programokat iktatnak be, hogy jól érezzük magunkat. Ezek mind-mind idő- és energiaigényesek. Vajon belefér-e ebbe az, hogy ne még több mindent bekapcsoljunk az ünnepre készülésben, hanem ha lehet elkezdjünk kikapcsolni, hogy a valóban fontos dolgok maradjanak: Isten szava, a Krisztus testének ünneplő közössége maradjon. Belefér-e, hogy miközben egyre több mindent kikapcsolunk, Isten szavából egyre többet be tudjunk kapcsolni az életünkbe?

Az a reménységem, hogy eljöttetek – legyen az egy istentisztelet vagy a gyülekezet egy kiscsoportjának adventi ünnepe, akkor a szívünk és a gondolataink is teljesen le tudnak csendesedni az Úr szava és gondolatai előtt – hogy ha erőtlenül jöttünk, akkor erőket véve távozzunk, ha kétségekkel a szívünkben, akkor megszilárdulva, ha zaklatottan érkeztünk, akkor békességgel tudjunk továbbmenni. Ilyenkor az ünnep előtt annyira felkavarodik minden.

Ézsaiás szavai vigasztaló és egyben figyelmeztető próféciák arra, hogy elérkezik a megígért Messiás, aki Királyként és Pásztorként jön népéhez. De nemcsak a várakozásra hívja fel a figyelmet, hanem a készülésre is.

Mai adventi délelőttünkön arról fog megkérdezni bennünket Isten: Csak vársz, vagy készülsz is? Hogyan készülsz? És vajon Isten hogyan akarja, hogy készülj?

1. Várakozás és készülés

Nézzük meg, hogy mi a különbség a várakozás és a készülés között? Több-e a készülés, mint a várakozás és ha igen, miért?

Talán ismerjük a szólást, ami egyből segíthet megérteni a különbséget: „Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön.” Azt szoktuk ezzel kifejezni, hogyha valaki teljesen passzív, elhagyja magát – tulajdonképpen semmit nem tesz azért, hogy amire vár az megvalósuljon.

Az Ige azt mondja: miközben a Király érkezésére várunk, a fogadására fel is kell készülnünk. Nem tehetjük meg, hogy úgy várunk a Király érkezésére, hogy közben egyáltalán nem törődünk azzal, hogy megfelelően felkészüljünk és tudjuk őt fogadni.

Csak vársz, vagy készülsz is? Azért fontos ez a kérdés, mert a Szentírásnak nagyon hangsúlyos üzenete: Úgy várj, hogy felkészülsz. Ne csak várj, mintha semmi dolgod nem lenne. Készülj!

Jézusnak a Tíz szűzről mondott példázata is aláhúzza ezt. Azt öt balga is várta a Vőlegényt, de készületlen volt, míg az öt okos felkészült.

Ézsaiás ezt a készülést a pusztai útépítéshez hasonlítja. Ma Ézsaiás vsz. autópályát mondana. Olyan út készüljön az érkező Királynak, mint egy autópálya. Az autópályán nem lehetnek túl meredek emelkedők és lejtők. Úgy kell megállapítani a pálya vonalát, hogy mindig egyenletes tempóban lehessen haladni. Ha egy hegy emelkedik, akkor vagy át kell fúrni alatta, vagy bele kell vágni a pálya vonalát, vagy meg kell kerülni. Ha egy mélyedés van a pálya vonalában akkor vagy fel kell tölteni, vagy át kell hidalni. A lényeg, hogy minél vízszintesebb legyen a pálya, hogy simán és gyorsan lehessen haladni. Meg kell szüntetni minden göröngyöt és akadályt, ami a pályán van. Míg egy szimpla autóúton – főleg városban sokáig ott maradhat egy kisebb kátyú az úton, az autópályán ez szigorúan tilos. Ezt a képet használja Ézsaiás.

Építsetek utat a pusztában az ÚRnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek!

Így kell készülni a Király fogadására. És hogy ez mennyire fontos, az éppen abból látszik, hogy a zsidók mind a mai napig várják a Messiást, de amikor ott volt közöttük, akkor nem ismerték fel, elfordultak tőle, sőt teljesen elutasították, megvetették és kitaszították maguk közül. Mert bár várták, egyáltalán nem készültek az eljövetelére és nem felkészülten fogadták őt.

Pedig Keresztelő János felhívta a figyelmet Jézusra, amikor idézte Ézsaiás prófétát és azt mondta, hogy ő az a kiáltó hang a pusztában, amiről Ézsaiás próféta beszélt.

Én kiáltó hang vagyok a pusztában: készítsetek egyenes utat az Úrnak, ahogyan Ézsaiás próféta megmondta.1

De hogyan kell felkészülni? Ezt a felkészülést a megtéréssel kell elkezdeni. Hallgassuk csak mint mond János?

Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa! 3Mert ő volt az, akiről Ézsaiás így prófétált: „Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!”2

Azt is látjuk, hogy akkor sokan odamentek hozzá a bűneiket megbánva és megvallva. De a nép többsége nem látta és nem hallotta meg. Sőt Keresztelő Jánost egyházi vizsgálatnak is alávetették a farizeusok és a szadduceusok – mert elutasították őt is, meg Jézust is. Egyáltalán nem készültek és nem készültek fel – várakozásuk teljesen meddő volt.

Csak vársz, vagy készülsz is? Mert a zsidó nép, aki elutasította a Messiást az ő eljövetelekor, mert készületlen volt, a pogányokkal – velünk – együtt kapott még egy esélyt a Messiás második eljövetelére való felkészülésre. De a második eljövetel egyben az utolsó is lesz – azt követően nem lesz új esély. Izráel elesése nekünk egy nagyon nagy lehetőség arra, hogy meglássuk: mennyire fontos nemcsak várni, hanem felkészülni is.

Pál azt írja Izráel eleséséről: „Viszont az ő elesésük által jutott el az üdvösség a pogányokhoz, hogy Isten féltékennyé tegye őket.”3

Ők vártak, de készületlenül és elestek. Isten azonban felemeli őket, még egy esélyt adva. Nekünk azonban csak ez az egy esélyünk van. Csak vársz, vagy készülsz is? Mert nem mindegy.

2. Hogyan készülsz?

De ha azt mondod készülsz, akkor az a kérdés hogyan készülsz? Erre figyelmeztet másik alapigénk a Lk 10:38-42

Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta. 39Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét. 40 Márta pedig teljesen lefoglalta magát a sokféle szolgálattal. Ezért előállt Márta, és így szólt: "Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen!” 41Az Úr azonban így felelt neki: "Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, 42pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.”

Ebben a Betániai otthonban nagyon szerették Jézust és kimondottan becsülték őt – és hittek benne, mint Messiásban. Itt tulajdonképpen a kétféle készülésre látunk példát.

Jézus eljött a házukba. Ez nagyon nagy dolog. És Márta nem akart háziasszonyként szégyenben maradni, ezért végig felszolgált a férfivendégeknek. És miközben szolgált, a kezdeti lelkesedése és öröme kezdett elfogyni. Ahogy egyre több és több feladat tornyosult elég, egyre fáradtabb volt – és közben még azt is látta, hogy a testvére Mária csak ül Jézus lábainál és hallgatja a beszédét, úgy elöntötte a szívét a keserűség: szolgálok én szívesen. Nincs ezzel semmi baj. Még azzal sincs baj, ha elfáradok. De azért az mégsem járja, hogy magamra maradjak a szolgálatban. Hogy ne legyen, aki velem szolgál, hogy ne legyen, aki segítsen. Azt látjuk, hogy ahogy fogyott az öröme és nőtt a keserűsége Máriával szemben úgy távolodott el Márta Jézustól is. Végül már Jézusra is úgy ráförmedt. Ahogy írja az ige: „előállt Márta”.

Úgy megjelent előttem egy kép. Ahogy előáll. Nem leborul Jézus lábaihoz, nem leül Jézus lábaihoz – ő előáll. Talán még egy fakanál is volt a kezében. Ha beleéljük magunkat a jelenetbe, szinte láthatjuk, hogy amikor már betelt a pohár, úgy lecsapja a tálat, csípőre teszi a kezét, vagy a fakanalával hadonászik és elkezdi mondani.

Pedig Márta nem így kezdte. Biztos, hogy örömmel és lelkesedéssel kezdte. De akkor hova lett az öröm és a lelkesedés? Miért keseredett bele? A szolgálat tette? Szeretném elmondani: nem a szolgálat tette. Hanem az, hogy hagyta, hogy szolgálat közben eltávolodjon Jézustól. Ez vette el az örömét, a lelkesedését és a békességét, ez volt az, ami keserűvé és vádaskodóvá tette.

Márta a Király fogadására készülés egyik típusát jeleníti meg. Készül ő, hogy Jézust jól fogadja. Hogyan? Szolgálattal. Úgy gondolja akkor lesz jól felkészült, ha megállás nélkül szolgál.

Feltehetjük a kérdést: Talán baj van a szolgálattal? Nem a szolgálattal semmi baj nincs. A szolgálat nagyon fontos részét képezi a keresztyének életének. A jó felkészüléshez hozzátartozik a szolgálat – a szolgálat az, amikor a magunk ajándékaival azt segítjük elő, hogy épüljön az út a Király érkezése előtt. Az a szolgálat, amit az Isten országáért végzünk. A szolgálat nélküli keresztyénség keresztyénség hamis keresztyénség. Howard Hendricks írja, hogy a gyülekezetben vannak támaszok és bámészok. A támaszok azok, akik szolgálnak … a bámészok pedig … hát azt hiszem értjük. Ezt fontos látni Márta életében. Jó és fontos dolgot csinál azzal, hogy szolgál Jézusnak.

Amikor Jézusnak szolgálunk, akkor ténylegesen készülünk az ő visszajövetelére. Gondoltatok már erre? Amikor Isten országát építjük azért tesszük, hogy Isten választottai felkészültek legyenek. A Keresztelő János szolgálatáról szóló angyali kijelentés jó képet ad erről:

Izráel fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz, 17és őelőtte jár az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a gyermekekhez, és az engedetleneket az igazak lelkületére térítse, hogy felkészült népet állítson az Úr elé.4

Keresztelő szolgálata ez volt: felkészült népet állítson az Úr elé. Ma is ez a szolgálat lényege, bármilyen szolgálat legyen az: hogy végül felkészült népként, minél többen állhassunk az Úr elé.

De akkor mi volt a baj, ha nem a szolgálat. Az, hogy Márta a felkészülést csak egyféleképpen látta: abban, hogy elkészül a szolgálattal. De hogy közben figyeljen Jézusra is, azt már nem látta a felkészülés részének. És pontosan ez volt, ami eltávolította Jézustól. Milyen szomorú, ha végül a pont a szolgálat az, ami Jézustól eltávolít, majd megkeserít. Ilyenkor az elfáradás abból fakad, hogy egyre távolabb kerülünk az erőforrásunktól, Isten kegyelmétől és végül már a saját erőnkből próbálunk szolgálni. Mert szolgálni kell. Amit most mondok, az nem a bámészoknak szól, hogy igazolják magukat, hanem a támaszoknak, hogy közben Jézust ne veszítsék szem elől.

Mert a szolgálat része az életünknek és a felkészülésünknek – de arra ügyeljünk, hogy a Jézusra figyelésre mindig maradjon idő – sőt az legyen az első, abból induljon ki minden.

Ezt értette meg jól ebben a szituációban Mária. Sehol sem olvassuk azt, hogy Mária egy lusta, önző asszony volt, akiből hiányzott a felelősségérzet és a szolgálatkészség. Mária csak annyit tett, mint amit most ti itt ma délelőtt tesztek. Leült Jézus lábaihoz, hogy figyeljen rá. Az advent csöndjének is ez a célja: hogy úgy készüljünk mind az ünnepre, mind a Király fogadására, hogy nemcsak szolgálunk neki, hanem oda is figyelünk a Királyra. Egész egyszerűen szükségünk van rá. És minél több rajtunk a teher és a nyomás, annál inkább.

Tudsz-e így gondolni az istentiszteletekre? Amikor Jézusra figyelsz, csak rá nézel, leülsz a lábaihoz és Jézus szava – legyen akár simogató örömhír, legyen akár megállító figyelmeztetés vagy az engedetlenség miatti feddés – végül is megújító erőforrásoddá válik.

Jézusra figyelés és szolgálat – így együtt tudunk jól készülni a Király második eljövetelére. Ezzel válik sima úttá a göröngyös, és egyenessé a görbe. Mert Márta és Mária története folytatódik. Nem ér véget itt. János azt is megmutatja, hogy Mária nemcsak figyelt Jézusra, hanem szolgált is. És mivel Jézusra figyelt szolgálata a szívéből túlcsorduló kegyelem volt és nem valami keserítő kötelesség.

Jézus tehát hat nappal húsvét előtt elment Betániába, ahol Lázár élt, akit feltámasztott a halottak közül. 2Vacsorát készítettek ott neki, s Márta szolgált fel, Lázár pedig a Jézussal együtt ülők között volt. 3Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárduskenetet, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt a kenet illatával.5

Miközben Márta szolgál kötelességből és egyre jobban kimerül, addig Mária odafigyel Jézusra amiből áldozatos, örömteli és jó illatú szolgálat támad.

Csak vársz – vagy készülsz is a Király fogadására?

1Jn 1:23

2Mt 3:2-3

3Rm 11:11

4Lk 1:16-17

5Jn 12:1-3

 

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok