A szeretet tétje

Lekció: Jn 17:20-23
Alapige: Jn 13:34-35

 Letöltés, meghallgatás 

Az átlag magyar keresztyén számára Hudson Taylor, David Livingstone, Jim Elliot vagy éppen Molnár Mária neve és személye nem sokat mond. És lehetne még sorolni hosszan-hosszan azokat a testvéreket, akiket hozzájuk hasonlóan misszionoáriusoknak nevezünk. Ők azok az emberek, akik arra kaptak elhívást Istentől, hogy eredeti hazájukat elhagyják és egy számukra idegen nép számára, akik nem ismerik Krisztust, elvigyék az örömhírt és közöttük hirdessék Isten országát. És az átlagos keresztyén gondolkodásban ezt gondoljuk missziónak: amikor valaki elmegy idegenbe, messzi földre, hogy ott hirdesse az evangéliumot – ahogy ezt teszi manapság a Greizer házaspár, Csépe Andrea, vagy ahogy igyekezett megtenni John Allen Chau, aki a teljesen elszigetelt, ősközösségi szentilenéz néphez szerette volna elvinni az evangéliumot és halt vértanúhalált tavaly novemberben.

És helyesen gondoljuk ezt missziónak, hiszen Jézus parancsán alapszik, aki azt mondta, hogy

„Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. 16Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.”1

És fakad ez a Jézus szava iránti engedelmességből és abból a nagy-nagy szeretetből, hogy azoknak az embereknek, akik nem ismerik Jézus Krisztust szükségük van rá ahhoz, hogy örök életet élhessenek az Isten országában. Ezt Jézus mondta és mi hiszünk neki.

Ezzel együtt a keresztyének közösségének nemcsak az a feladata és küldetése, hogy azoknak az embereknek a küldetésében támogatóként részt vegyen, akik ilyen elhívást kapnak, hanem minden helyi gyülekezetnek van missziói küldetése ahhoz a helyi közösséghez, amelyben jelen van, és amelyben él. És ez a misszió a helyi közösségnek mint közösségnek a felelőssége. Erre is rávilágít Jézusnak az a parancsa, amit az utolsó vacsorájának a végén mondott a tanítványai közösségének és bízott rá az idők végéig az egyházra.

„Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! 35Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”

Ebben a parancsban Jézus nagyon komolyan a szívünkre helyezte a szeretet tétjét. Mi a keresztyének egymás iránti szeretetének a tétje? Nem kevesebb, mint az, hogy az a környezet, amelyben a keresztyén közösség jelen van megtudja, hogy Jézus tanítványai vagyunk.

Óriási ereje van az evangélium üzenetének. Hiszen az evangélium üzenete azt mondja el, hogy az ember bár bűnös, a mennyei Atya annyira szereti ezt a bűnös embert – legyen bármilyen mélységében is a bűnnek – hogy egyszülött Fiát elküldte ebbe a világba, hogy ha valaki elhiszi, hogy Jézus Krisztus érte is meghalt a kereszten, és hit által elfogadja és megragadja bűnei bocsánatát, akkor örök élete van. A mennyei Atya annyira szereti az embert, hogy a megérdemelt büntetés, az örök kárhozat helyett a meg nem érdemelt és a ki nem érdemelhető üdvösséget ajánlja fel. Ez az evangélium üzenete és minden más keresztyén üzenet erre az egyetlen gondolatra épül.

1. Az evangélium üzenetének ereje

Csakhogy az evangélium erejét nem pusztán ennek az üzenetnek a tartalma adja meg. Az evangéliumnak az erejét az adja meg, hogy az abban meghirdetett atyai szeretet meg is jelenik az azt elfogadó követőjében Jézusnak, és ahogy megjelenik, és Jézus tanítványai közösséget alkotnak meg is sokszorozódik. És ennek a szeretetnek olyannak kell lennie, mint egy mágnesnek. És minél nagyobb ez a mágnes, annál erősebben fog vonzani.

Legutóbb arról beszélgettünk, hogy a világ Jézustól megkapta azt a jogot, hogy figyelje a keresztyéneket és adott esetben gyakorolja azt a jogát, hogy amikor azt látja, hogy Jézus tanítványai nem szeretik egymást, akkor megkérdőjelezze keresztyénségünk valódiságát.

Mi nagyon nem szeretjük azt, amikor a világ ezt a jogát gyakorolja – nem szeretjük, mert a világ a maga torz nézőpontjából kiindulva tévedhet is; de még kevésbé szeretjük akkor, amikor a szeretetben való kudarcainkra világít rá.

Pedig szükségünk van arra, hogy a világ ezt a jogát gyakorolja. Mert kijózaníthat bennünket, ha őszinték vagyunk önmagunkhoz. Kijózaníthat bennünket azzal kapcsolatban, hogy észrevegyük, ha mi ugyan valóban Jézus tanítványai vagyunk, de ez kevésbé látszik rajtunk, mint ahogy azt mi gondoljuk magunkról. És ehhez nem kell nagy erkölcsi botlásokat tennünk. Nyilván a nagy erkölcsi botlás is megkérdőjelezheti keresztyénségünk valódiságát. Ekkor sincs más utunk, csak az őszinte bűnbánat és megtérés; de ha a szeretet deficitjét tapasztalják közöttünk, joggal teszik fel a kérdést: valóban Jézus tanítványai vagytok?

2. A valódi tét

A szeretetnek azonban nem is ez a valódi tétje, hogy rólunk mit gondolnak. A szeretet valódi tétje az lesz, hogy a világ mit fog Jézusról gondolni. Jézus később az utolsó nagy imájában még magasabbra teszi a tétet. Egy részletet szeretnék kiemelni ebből az imából.

De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem; 21hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem.2

Ebben az imádságban Jézus imádkozik a tanítványaiért, és azokért, akik tanítványaik szavára hitre jutnak Jézusban. Azért imádkozik, hogy ők olyan egységre jussanak, amilyen egységben van az Atya és a Fiú. Mi adja az Atya és a Fiú egységét? Az ahogy az Atya szereti a Fiút és a Fiú szereti az Atyát3. Ez a szeretet abban van, ahogy az Atya mindent a Fiúnak adott és a Fiú mindenben engedelmeskedik az Atyának. Amikor Jézus tanítványai közösségének, az Egyháznak az egységéért imádkozik ez nem csupán a hitbeli, vagy tanbeli egységére vonatkozik – sőt inkább vonatkozik a szeretetben megmutatkozó egységükre. Ennek pont a valódi keresztyének között kellene megvalósulnia.

Jézus itt nem valami humánus, romantikus egységről beszél. Nem a világ egységéről, hanem kifejezetten azoknak az egységéről, akik hittel rábízták magukat. Ha megnézzük az imádság 9. versét, akkor ott azt olvassuk:

nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid,

Jézus tehát tanítványainak, követőinek, a benne hívőknek az egységéért könyörög. De mi a szeretetben való egységnek a célja? Térjünk vissza még a Jn 17:23. verséhez:

tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.

Alapigénkben a Jn 13-ban azt látjuk, hogy ha egy keresztyén nem mutat szeretetet egy másik keresztyén iránt, akkor a világnak jogában áll megkérdőjeleznie a keresztyénségét. Amit azonban Jézus itt mond az imádságban egy sokkal mélyebb és megdöbbentőbb dolog. Két nagyon fontos dolgot állít:

2.1. Felismerhetővé teszi, hogy Jézust az Atya küldte

Az ahogy szeretjük egymást, teszi felismerhetővé azt, hogy Jézust az Atya küldte el a világba. Fordítsuk meg: ha nem szeretjük egymást és nem vagyunk egységben, akkor pont a lényeget takarjuk el a világ elől. Lehet beszélni keresztyén értékrendről, keresztyén ideológiáról, keresztyén kultúráról – mindenről, csak ezek éppen nem teszi felismerhetővé a lényeget: Jézust az Atya küldte el a világba, hogy aki hisz, az éljen általa. Ez a szeretet tétje. Hogy felismerheti a világ, hogy Jézust az Atya küldte. Ahhoz ugyanis, hogy valaki hinni tudjon benne, ismernie kell ezt a lelki tényt. Hogy Jézus nem egy nagyszerű bölcs ókori tanító; hogy Jézus nem egy a próféták közül, hanem Jézus azt Isten Fia. Hogy aztán ennek az ismeretnek a birtokában hisz-e benne emberi oldalról nézve az ő felelőssége, isteni oldalról pedig a Szentlélek munkája.

2.2. Felismerhetővé teszi, hogy az Atya úgy szeret minket, ahogy Jézust szerette

Az ahogy szeretjük egymást, teszi felismerhetővé azt, hogy hogy az Atya úgy szeret minket, ahogy Jézust szerette ebben a világban. Ez ad egy nagy bátorítást nekünk – az Atya, ha hiszünk Jézusban pont úgy szeret minket, ahogyan a Fiát szereti. Nem jobban, de nem is kevésbé. Vajon felismerhető-e ez annak az alapján, ahogyan szeretjük egymást. Ez a szeretet tétje.

Egymás iránti szeretetünk tétje tehát nem is kicsi. Ez teszi felismerhetővé azt, hogy Jézust az Atya küldte el a világba és teszi felismerhetővé azt, hogy úgy szeret bennünket az Atya, ahogy Jézust szerette.

Nem félelmetes ez? Nem kellene ennek nyugtalanítania bennünket?

Nézzük meg újra, hogy mit mond Jézus. Jézus nem azt mondja, hogy a keresztyének ezen az alapon ítéljék meg egymást. Az egyház a tantételek, a hit tartalma és megvallása alapján, hogy valaki keresztyén-e vagy sem. Ha valaki egy keresztyén gyülekezethez szeretne tartozni, ott megvizsgálják a hitének tartalmát, vesse hitpróba alá. Az egyháznak – a keresztyén közösségnek joga van, hogy vizsgálja meg a hit és a tanítás igazságát.4

De a világtól nem várhatjuk, hogy így ítéljen, mert a világot nem érdeklik a tantételek. Különösen igaz ez korunkra, amit posztmodernként írnak le, és amelynek az az egyik jellemzője, hogy az emberek nem hisznek még az abszolút igazság lehetőségében sem. Ha egy olyan világ vesz körül minket, amelynek az a kiindulópontja, hogy nem létezik mindenkor érvényes abszolút igazság, hogyan várhatnánk azt, hogy érdekelje egyetlen ember vagy közösség hitelveinek igazsága vagy hamissága.

De Jézus adott egy jelet, amely egyértelmű még a posztmodern korban élő ember számára is. Minden ember Isten képmására teremtetett, ezért vágyik a szeretet után. Ez a szeretet tétje, hogy a keresztyének egymás iránti szeretete teszi felismerhetővé, hogy Jézust az Atya küldte el a világba, és bennünket is úgy szeret az Atya, ahogy Jézust szerette. Ez a helyi gyülekezet missziója – természetesen amellett, hogy az örömhírt hirdetjük. Ámen.

1Mk 16:15-16

2Jn 17:20-21

3vö. Jn 3:35 és Jn 5:20

4vö. 2Kor 13:5; 1Thessz 5:19-22; 1Tim 3:8-10; 1Jn 4:1

Gyülekezetünk elérhetőségei:

Címünk: 2360 Gyál, Zrinyi u. 33
Telefon: 06-29-340-531
E-mail címünk: hivatal@gyaliref.hu
Az egyházközség számlaszáma: 64400044-10408234
A lelkész hivatal nyitvatartási ideje: Kedd-Péntek: 16:00-18:00


Térkép:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hétköznapok ünnepei

Gyáli Református Egyházközség (@gyaliref.egyhaz) által megosztott bejegyzés,

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok