Megvetett vagy drága kincs?

Lekció: 1Pt 2:1-12
Alapige: 1Pt 2:7-8

Van, amikor az ember nincs tisztában azzal, hogy milyen kincs birtokában van.

Ez történhetett azzal az emberrel is, aki egy általa nem sokra értékelt rajzot leadott a Habitat for Humanity adományboltjában. Ezt a rajzot azután megvette valaki fillérekért, majd egy művészettörténészhez fordult azért, hogy megállapítsa ez vajon egy Egon Schiele nevű osztrák festő tanulmánya-e vagy sem? Eredeti volt 1918-ból, aminek az értéke a művészettörténész becslése szerint 100-200 ezer dollár között – azaz kb. 30-60 M Ft között van. Valaki nem ismerte fel az értékét és kacatként kezelte – éppen, hogy ki nem dobta – más felismerte az értéket és meggazdagodott belőle.

Vajon Krisztust, az Isten Fiát minek tekintjük az életünkben? Megvetett kacat vagy drága kincs? Ma ezt a kérdést fogjuk körüljárni. Alapigénket az előbb felolvasott szakaszból emelem ki, újraolvasom az 1Pt 2:7-8-at.

7Néktek, a hívőknek drága kincs; a hitetleneknek pedig az a kő, amelyet megvetettek az építők, sarokkővé lett, 8megütközés kövévé és botránkozás sziklájává; azok beleütköznek, mert nem engedelmeskednek az igének.

Péter apostol azt mondja, hogy nekünk hívőknek Krisztus drága kincs, a hitetleneknek azonban megütközés köve, amelybe beleütköznek és elesnek.

1. A sarokkő próféciája

Péter apostol a megvetett sarokkő képét azokból az ószövetségi próféciákból meríti, amelyekről Jézus Krisztus az élete során bemutatta, hogy azok róla szólnak. Ézsaiásnál a következő olvassuk, amit Péter is idéz:

Ezért így szól az én Uram, az Úr: A Sionra egy követ teszek le alapul, szilárd követ, drága sarokkövet alapul. Aki hisz, az nem menekül el! [1]

Ézsaiás próféciájában beszél arról, hogy a nép vezetői mennyire törvénytelenül uralkodnak a népen. Amikor Isten a Sionra letesz egy szilárd, drága sarokövet alapul, akkor helyreállítja az igazságot és a törvényt.

Ha felidézzük Jézusnak népe korabeli vezetőivel való konfliktusait, akkor azt látjuk, hogy mennyire tele voltak képmutatással, hamis mércékkel. Jézus volt az, aki tekintéllyel és hatalommal tanította Isten törvényét, az igazságot és ezért folyamatosan összeütközésbe kerültek vele, beleütköztek Jézusba.

Ugyancsak Ézsaiásnál olvasunk, hogy ez a kő megütközés és elesés köve lesz Izráelnek:

De Izráel két háza számára olyan kő lesz, amelybe beleütköznek, olyan szikla, amelybe belebotlanak, Jeruzsálem lakóinak pedig kelepce és csapda.[2]

Bele is ütköztek folyamatosan Jézusba, és el is buktak benne, amikor elvetették az először hozzájuk küldött Messiást. Erre is utal Pál, amikor azt mondta, hogy a megfeszített Krisztus a zsidóknak megütközés[3]. Megütközést okoz nekik, mert azzal kell szembesülniük, hogy Isten törvénye elítéli őket, mert nem tudnak megfelelni Isten tökéletes akaratának. Ezt azonban nem fogadják el, makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy saját cselekedeteikkel töltsék be a törvényt – és ezért saját cselekedeteik útján úgymond megérdemelten üdvözüljenek. Ebben Krisztus megütközést és elesést okozó, zavaró tényező, mert világossá teszi, hogy mindenki számára csak kegyelem által nyitott a megbocsátás és az örökélet.

Isten azonban már előre megmondta, hogy az Ő Messiása az üdvösséghez nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen alapkő lesz – csak az üdvözül, csak az nem szégyenül meg, aki benne hisz. Ezért siratja Jézus Jeruzsálemet a halála előtt, mert nem ismerték fel őt, nem ismerték fel a számukra nyújtott minőségi kegyelmi időt. Nem ismerték fel meglátogatásuk idejét.[4]

Az ember üdvössége Krisztusban és kizárólag a Krisztusban nyújtott kegyelemben alapozódik meg. Nincs más alap.

2. A drága kincs

Ez a sarokkő kiválasztott és drága, mondja Ézsaiás és idézi Péter. És a hívők számára Istennek ez az ajándéka, amit Krisztusban nyújt Isten „drága kincs”.

Mit is jelent ez a drága kincs? A kifejezés, amit itt Péter használ az azt jelenti, hogy megbecsült.

Ez a kincs a hívők számára megbecsült kincs. Olyan becses, hogy mindennél értékesebb. Két példázatban is beszél Jézus arról, hogy ez mit jelent.

Az egyik példázat röviden arról szól, hogy amikor egy ember egy szántóföldben elrejtett kincset talál, akkor mindenét eladja, hogy megvehesse azt a szántóföldet, amiben az a kincs van.

A másik példázat pedig arról a kereskedőről szól, aki szép gyöngyöket keres. És amikor egy igazán értékeset talál, akkor mindenét eladja, hogy azt a legértékesebb gyöngyöt megvehesse. Jézus azt mondja: ilyen az Isten országa. Olyan értékes, hogy megéri az embernek lemondania erről az egész evilági életéről.

A hívőknek ilyen kincs Krisztus az életében. Mindennél jobban ragaszkodnak őhozzá.

3. A megvetett kő

És mit jelent Krisztus a hitetleneknek? Megütközés kövét. Megbotránkozás szikláját. Krisztus zavaró tényező. Miért? Mert Krisztus világosságként jött a világra, hogy bennünket a sötétségből elhívjon az ő világosságára. Azt mondja:

Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben.[5]

Jézusnak ez a mondata minden egyes hallgatót és olvasót mivel szembesíti? Arra, hogy sötétségben él. Ez a sötétség a bűn sötétsége és a Sátán rabsága. És Jézus szomorú diagnózisa, hogy bár a világosság általa eljött a világba, az emberek jobban szerették a sötétséget, mert a cselekedeteik gonoszak.[6]

Annak a számára, aki szeret sötétben lavírozni, a világosság nyilván zavaró tényező. Aki az életét a bűn rendszerében érzi helyénvalónak, annak számára Jézus természetes módon zavaró tényező. Ráadásul Jézus miközben határozottan arra hívja tanítványait hogy mindenkinek hirdessék az evangéliumot, nem hallgatja el annak a realitását sem, hogy az ő követői, akiket már kihívott a sötétségből a világosságra mindig kisebbségben lesznek a világban.

A hitetleneknek tehát megütközés köve és botránkozás sziklája Krisztus. Péter meg is adja a kulcsot ahhoz miért.

mert nem engedelmeskednek az igének.

És valóban az, hogy Krisztus számunkra drága kincs lényegében ezen fordul meg. Engedelmeskedünk-e az Igének – az Ige elhívó szavának, önmegtagadásra szólító szavának, erkölcsi tisztaságra hívó szavának; vagy inkább a saját késztetésünk és vágyaink hajlamait követjük. Ennyi a titok.

4. Krisztus az egyházban – drága kincs vagy megvetett kő?

Van azonban egy komoly probléma és Péter a bátorítását ezért írja a keresztyéneknek. Ennek megértéséhez egy kérdést tegyünk fel magunknak: vajon úgy van ez, hogy vagyunk mi a hívők, akiknek Krisztus drága kincs – jelentsen ez bármit is; meg vannak a hitetlenek, akiknek Krisztus megütközés köve, mert nem engedelmeskednek az igének. Vagyunk mi és ők.

De nézzünk szembe magunkkal és egy kicsit azon csendesedjünk el. Krisztus valóban drága kincs a számodra? Valóban a kiválasztott és drága sarokkő? Vajon nincsenek e feszültségben a szavaink az életünkkel? Vajon nincsenek olyan területei az életünknek, ahol Krisztus zavaró tényező? Ahol az Igének való engedelmesség zavaró tényező? Nézzük meg, hogy mit is jelent kicsit részletesebben az, hogy Krisztus számunkra drága kincs.

4.1. Vágyakozás az Ige után

Azoknak, akiknek drága kincs vágyakoznak az Ige után. Ez egy mindennapi és folyamatos, sőt szenvedélyes vágyakozás. Péter apostol ezt ahhoz hasonlítja, mint amikor az újszülött csecsemő vágyakozik az anyatej után. Egy egészséges csecsemő, miután megszületik azonnal szopni kezd. Péter úgy fogalmaz:

 mint újszülött csecsemők a hamisítatlan lelki tejet kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre;

Mit fejez ki Péter ezekkel a szavakkal? A csecsemőnek a növekedéshez kb. fél évig egyáltalán nincs szüksége másra mint az egészséges anyatejre. Ez adja meg a növekedést sőt még a megbetegedésekkel szemben is legjobban az anyatej védi meg.

Azt mondja el, hogy az üdvösségünkben való növekedéshez egyetlen táplálékra van szükségünk, ami a lelki egészségünket is védi: Isten élő Igéje. Azt amit lelki tejnek fordítanak azt úgy is lehet fordítani, hogy „igei tej”.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy ez legyen hamisítatlan és tiszta. Úgy, ahogy az a forrásból származik.

Sokszor mondják, hogy az a tej, amit dobozban árulnak a boltban nem látott tehenet. Ez nem egészen így van, de mégis már nagyon messze van attól a tejtől, ahogy azt a tehénből fejik. Múltkor olvastam egy cikket a vaj drágulásával kapcsolatban erről. A vaj azért drágult meg és azért alakult ki hiány vajból, mert a kínaiak a jólétnek egy magasabb fokára lépve vajban is világpiaci tényezővé váltak, hatalmas felvevőpiac lett Kína. És ebben a cikkben olvastam azt, hogy a tejfeldolgozás során miközben minden értékeset kinyernek a tejből, hogy vajat, tejfölt és mindenféle egyéb tejterméket készítsenek végül a folyamat végén ott marad a tejpor. A dobozos tejbe pedig ebből a tejporból készítik a tejet és így kerül a boltba. Vagyis – bár látott az a tej is tehenet, sőt valamennyire tej – de mégis már messze van attól a tejtől, ami a tehénből kijött. Szóval a dobozba nem tőgyből kerül. Mi is, amikor csak tehetjük igyekszünk nem dobozos, hanem házi tejet venni, amit nem dolgoztak még fel, ami még a lehető legközelebb van a tehénhez.

Azt mondja Péter, hogy olyan igei tejre vágyakozzatok, ami az eredeti forráshoz a legközelebb van. Fontosak az igemagyarázatok és az igei tanítások – és ebben is vannak különbségek: vannak szépen dobozolt hamis tejek és vannak, amelyek magyarázatukban is nagyon közel vannak a kijelentésforráshoz – de még fontosabb, hogy ti is magát az Igét olvasó és Igével táplálkozó hívők legyetek. Ennek legközvetlenebb forrása a Biblia. De ne úgy tegyétek, mint akik kötelességből teszik ezt, hanem úgy mint akik vágyakoznak rá, mint csecsemő az anyatejre. Ő bizony, ha nem kapja meg addig sír, amíg anyja mellre nem veszi.

Annak első jele, hogy Krisztus drága kincs az Ige utáni szenvedélyes vágyakozás.

4.2. Krisztus a templom – a hívők annak élő kövei

A második jele annak, hogy Krisztus drága kincs, hogy az életetek beépül élő kőként Krisztus egyházába, amelynek ő az alapköve.

Krisztus a teste által egy új templomot épít a világban. Ez a templom nem kőtemplom, hanem követőinek lelki temploma. Azt mondja Péter:

Járuljatok őhozzá, mint élő kőhöz, amelyet az emberek ugyan megvetettek, amely azonban Isten előtt „kiválasztott és drága”; 5ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által.

Jézus beszél arról, hogy az ő testének templomát három nap alatt felépíti.[7] Ebben testének templomáról beszélt és arról, hogy miután megölik őt a kereszten harmadnapra feltámad. Azonban Jézus temploma folyamatosan épül az idők végéig. A hívők alkotják ezt a lelki templomot, akik beépülnek az élő egyházba, mint élő kövek.

Ha Krisztus valóban drága kincs, akkor a gyülekezet is az. Jézus temploma nem kőtemplom, hanem az őt követők közösségeinek lelki temploma, ami a közösségekből épül fel, alkotva egy csodálatos egészet – nemcsak egy helyi gyülekezet közösségét, hanem az egész világon Krisztus követőinek egyetemes közösségét építve.

4.3. A tanúságtétel

A harmadik jele pedig annak, hogy Krisztus drága kincs az a róla való tanúságtétel. A tanúságtételt kétféle módon mutatja be Péter.

1. Isten nagy tetteinek hirdetése

2. A tisztességes életvitel

4.3.1. Isten nagy tetteinek hirdetése

Az első az, hogy mint sötétségből világosságra hívott tanítványok hirdessük Isten nagy tetteit.

hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;

Isten nagy tettei alatt Istennek az értünk végbevitt nemes és jó cselekedeteit kell érteni, aminek az eredményéről is beszél Péter, amikor így folytatja:

akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok.

Isten nagy tettei ezért elsősorban a számunkra nem azt jelentik, hogy mire képes. Hogy képes megállítani a napot és a holdat[8], hogy megfordíthatja a nap járását[9], hogy megtisztíthat leprásokat és meggyógyíthat vakokat. Talpra állíthat bénákat vagy elállíthatja a vihart.

Péter Isten nagy és nemes tettei alatt egy igazán fontos dologra akarja felhívni a figyelmet: hogy ez a hatalmas Isten, aki mindezekre képes kinyújtotta felénk irgalmas kezét, hogy övé legyen az életünk, ami addig nem volt az övé, hogy miénk legyen irgalma, ami addig nem volt a miénk. Ez az irgalom vitte Jézust a keresztre. Isten legnagyobb tette és legnemesebb tette egy durva kivégzésben ment végbe – azért, hogy a bűneink meg legyenek bocsátva. Ehhez a Krisztushoz hív benneteket a sötétségből a világosságra.

4.3.2. A tisztességes életvitel

A másik a pogány népek közötti tisztességes életvitel.

Egy rövid mondat: minden nép pogány és elveszett Isten számára. Isten viszont minden nép felé kinyújtja irgalmas kezét. Istennek ez a kinyújtott irgalmas keze az egyház. Ezért az egyház az egész világban, minden nép között egy sajátos helyet foglal el. Része az adott társadalomnak, de nem azonosul vele. Nem azonosulhat vele, mert minden társadalomban az emberek életét a testi vágyaik szervezik, a régi halálra ítélt bűnös emberi természet vágyai. Isten gyermekeinek életét és vágyait pedig a Szentlélek alakítja.

Az újjászületésben egy új természetet kapunk. Ezért kell újonnan születnünk, hogy új természetünk lehessen. De miután új természetet kaptunk, ennek a természetnek az erejével dolgoznunk kell egy új keresztyén jellem kialakításán, amely levetkőz minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigységet és rágalmazást. Egy olyan új jellemet, aminek gondja van a tisztességre az Úr előtt és az emberek előtt[10].

Figyelembe vesszük, hogy mi tisztességes az Úr előtt. De arra is tekintettel vagyunk, hogy az adott társadalmi közegben mit jelent tisztességesnek lenni. Amit az emberek ugyan meg tudnak fogalmazni, de nem aszerint élnek. Hogy mit ér az adott szó, mit ér a másik tisztelete – pl. a pontosságban. Hogy tiszteletben tartom a másik ember személyét, vagyonát, testét és jóhírét. Ennek az a lényege, hogy a végső ítéletkor - az ún. meglátogatás napján – kicsorbuljon minden rágalom, amelyet Isten gyermekei ellen mondanak.

Az új természetünk erejével tudunk dolgozni az új, krisztusi ember jellemén.

Krisztus drága kincs, vagy megvetett kő? A hitetleneknek megvetett kő, mert Krisztus zavaró tényező az életükben, ami megítéli őket. A hívőknek drága kincs. És hogy neked mennyire az? Az abból látszik, hogy

1. Mennyire vágysz a hamisítatlan igei tej után.

2. Mennyire épülsz be Krisztus lelki házába mint élő kő.

3. Mennyire hirdeted Isten nagy tetteit, aki elhívott téged a sötétségből az ő csodálatos világosságára.

4. Mennyire dolgozol új természeted erejével a krisztusi jellem kiformálódásán azzal, hogy tisztességesen élsz a világban. Ámen.

 

[1]Ézs 28:16

[2]Ézs 8:14

[3]vö. 1Kor 1:23

[4]vö. Lk 19:44

[5]Jn 12:46

[6]vö. Jn 3:19

[7]vö. Jn 2:21

[8]vö. Józs 10:12-15

[9]2Kir 20:9

[10]vö. 2Kor 8:21

Gyülekezetünk elérhetőségei:

Címünk: 2360 Gyál, Zrinyi u. 33
Telefon: 06-29-340-531
E-mail címünk: hivatal@gyaliref.hu
Az egyházközség számlaszáma: 64400044-10408234
A lelkész hivatal nyitvatartási ideje: Kedd-Péntek: 16:00-18:00


Térkép:

 

Copyright © 2013 Gyáli Református Gyülekezet. Minden jog fenntartva.

A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hétköznapok ünnepei

Gyáli Református Egyházközség (@gyaliref.egyhaz) által megosztott bejegyzés,

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok