3Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre, 4arra az el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyben van fenntartva számotokra. 5Titeket pedig Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen van, hogy nyilvánvalóvá legyen az utolsó időben. 6Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, 7hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, dicsőségre és tisztességre. 8Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, 9mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét.
Péter, Jézus Krisztus apostola, Pontusz, Galácia, Kappadócia, Ázsia és Bitinia szórványában élő jövevényeknek, akik ki vannak választva az Atya Isten eleve elrendelése szerint a Lélek megszentelő munkája által az engedelmességre és a Jézus Krisztus vérével való meghintésre: Kegyelem és békesség adassék nektek bőségesen.
Haggeus utolsó – negyedik próféciája következik ma, amely a templom újjáépítéséhez kapcsolódik.
Nézzük meg, hogy mi az első három prófécia esszenciája.
A zsidó nép a fogságból való hazatérés után bár belekezdett a templom újjáépítésébe, de előbb külső körülmények miatt, később már saját kényelmük és jólétük miatt ez a templomépítés hosszú évekre elakadt.
Haggeus próféta emiatt intette a népet és Isten Igéjével felszólította őket a templomépítés befejezésére. Ez volt az első prófécia. A nép pedig a helytartóval és a főpappal egyetértésben belekezdett a templomépítésbe.
Az építkezés során elcsüggedtek amiatt, hogy úgy érezték a hajdani dicsőséges salamoni templomhoz képest, csak egy kevésbé fenséges templomot tudnak építeni. Ekkor Haggeus bátorította őket azzal az isteni ígérettel, hogy a második templom dicsősége nagyobb lesz az első temploménál. Ez volt a második prófécia.
Haggeusnak azonban meg kellett látnia, hogy a templomépítés teljesen hiábavaló lesz, ha nem térnek meg Istenhez, hanem képmutató módon azt gondolják, hogy a templomépítés szent cselekedete elég ahhoz, hogy Isten áldásait megtapasztalják.
Ez volt Haggeus próféciája akkor. Mi volt eddig a számunkra érvényes üzenete ezeknek a próféciáknak?
Az Újszövetség temploma a gyülekezet vagy egyház. Ebben a tagoknak mint élő köveknek felelőssége van a templomépítésben. Manapság nagyon sokszor ez a lelki templomépítés a saját kényelmünk mögé szorul – ebben nagyon aktuális Haggeus felhívása.
A második templom nagyobb dicsősége emlékeztet bennünket Krisztus áldozatára, mert ennek a második templomnak a kárpitja hasadt ketté felülről lefelé egy nagy földrengés hatására Krisztus halálának időpontjában – és ez a nagyobb dicsőség azt jelenti, hogy szabad az út a kegyelem királyi székéhez, mert Krisztus szabaddá tette az utat.
A képmutatás az egyházban uralkodó legrombolóbb bűn, és képmutatásra nem lehet lelki templomot építeni. Az a templom nem lesz szilár és nem lesz áldott.
Így érkeztünk el Haggesu negyedik és egyben utolsó próféciájához, amely nem a templomépítésről, hanem a templomépítőhöz szól. Alapigénk a Hag 2:20-23
20Így szólt az Úr igéje Haggeushoz másodszor is a hónap huszonnegyedik napján: 21Mondd meg Zerubbábelnek, Júda helytartójának: Megrendítem az eget és a földet, 22ledöntöm a királyi trónokat, és megtöröm a népek királyainak erejét. Felforgatom a harci kocsikat a harcosokkal együtt, elhullanak a lovak a lovasokkal együtt; az emberek egymás kardja által esnek el. 23Így szól a Seregek Ura: Azon a napon a kezembe veszlek téged, Zerubbábel, Sealtiél fia, én szolgám - így szól az Úr -, és olyanná teszlek, mint egy pecsétgyűrű, mert téged választottalak ki! - így szól a Seregek Ura.
Ha felteszem a kérdést, hogy mi árt legjobban az egyháznak, mi az, ami először eszünkbe jut? Vajon azok, akik rágják, tépik, gyalázzák és üldözik az egyházat? Vagy azok, akik látványosan támogatják ugyan – ki tudja milyen indíttatásból –, de közben az Egyház üzenete elég látványosan lepereg róluk, és életvitelük, erkölcseik nem tükrözik vissza az Egyház üzenetét? Vagy az Egyháznak úgysem árthat semmi, mert kősziklára épült és a pokol kapui sem vehetnek rajta diadalt?[1]
Azt gondolom, hogy az utóbbi teljesen igaz, ha az egyház láthatatlan valóságát vesszük figyelembe. Meg vagyok győződve arról, hogy az Egyház láthatatlan valóságának semmi sem árthat. Viszont az Egyháznak nemcsak láthatatlan valósága van, hanem van egy látható valósága, amelynek mindannyian a részei vagyunk. Az Egyház láthatatlan valóságába – tetszik, nem tetszik – a láthatón valóságon keresztül vezet az út. Azt nem lehet kikerülni. Ha az örökkévaló szent egyház láthatatlan valóságában szeretnénk részesek lenni, akkor az időben és a földön zarándokló anyaszentegyház látható valóságát is vállalnunk kell.
Tehát a kérdés arra vonatkozik, hogy a földön zarándokló, látható anyaszentegyháznak mi árt a legjobban? Az üldözés, a támogatás? Mi az, ami a leginkább meggyengíti az Egyházat?
Ha arra gondolunk, hogy Jézus a földi életében kikkel harcolt a leghevesebben – kik támadták őt a leginkább, és ő maga is kiket támadott a leghevesebben, akkor nem is lesz annyira nehéz a megfejtés. Az Egyháznak a legjobban a képmutatás árt, a képmutatás rombolja a legjobban. Nem a külső ellenség, amely üldözi; még csak nem is a külső támogatás, hanem az egyház belső világában, az egyház tagjainak életében fejét felütő és eluralkodó képmutatás.
Ha lelki házat akarunk építeni, ezzel bizony kezdeni kell valamit; ráadásul úgy, hogy ez egy olyan kérdés, amit nem lehet egyszer s mindenkorra egy jó prédikációval lerendezni; olyan ez, mint a konyhakert – miután kigazoltál kezdheted a munkát elölről.
Haggeus próféta könyvéből a korábban megrekedt templomépítés üzenetének két próféciáját vettük eddig, ma a harmadik prófécia következik, aminek azt a címet adtam: Képmutatásra nem épülhet templom. Alapige: Hag 2:10-19
10Dárius uralkodásának második esztendejében, a kilencedik hónap huszonnegyedikén így szólt az Úr igéje Haggeus prófétához. 11Ezt mondja a Seregek Ura: Kérj útbaigazítást a papoktól erre nézve: 12Ha valaki szentelt húst visz ruhája szárnyában, és a ruha szárnyával hozzáér a kenyérhez, főzelékhez, borhoz vagy olajhoz, vagy bármi más eledelhez, szentté válik-e az? A papok ezt válaszolták: Nem! 13Akkor Haggeus ezt kérdezte: Ha egy holttest érintése miatt tisztátalan ember ér hozzá mindezekhez, tisztátalanná válnak-e? A papok ezt válaszolták: Tisztátalanná! 14Haggeus erre így felelt: Ilyen ez a nép, ilyen ez a nemzet énelőttem - így szól az Úr -, és ilyen minden munkájuk, sőt amit áldozatul hoznak ide, az is tisztátalan!
15Most azért gondoljátok meg, hogy mi történt a múltban mindmáig, mióta elkezdtetek követ kőre rakni az Úr templomában! 16Az történt, hogy ha valaki odament gabonájához, amelytől húsz vékát várt, csak tíz lett, és ha valaki odament a borsajtóhoz, remélve, hogy ötven korsóra valót fog meríteni, csak húsz lett. 17Megvertelek benneteket aszállyal, gabonarozsdával, és jégeső verte el mindazt, amiért munkálkodtatok, de ez sem térített titeket hozzám - így szól az Úr. 18Gondoljátok meg hát, hogy mi történt a múltban mindmáig, a kilencedik hónap huszonnegyedik napjáig, attól a naptól kezdve, hogy lerakták az Úr templomának alapját; gondoljátok csak meg! 19Van-e még gabona a magtárban! És még a szőlő, a fügefa, a gránátalma és az olajfa sem hozott termést! De ettől a naptól fogva áldást adok.
Haggeus próféta üzenetének/üzeneteinek megismerésébe kezdtünk bele a múlt héten. Az volt a kiindulópontunk, hogy vajon a lelki közösségek között a járvány milyen rombolást végzett. Ezt igyekeztünk párhuzamba állítani azzal a helyzettel, amikor a zsidó nép Kürosz perzsa király engedélye nyomán visszatérhetett Babilonból az isteni ígéretek földjére az újjáépítés engedélyével, akkor a hazatérők fel is állították az égőáldozati oltárt, le is rakták a templom alapkövét, de azután el is akadt a templom újjáépítése jó húsz évre. Ebbe a helyzetbe kiáltott bele Haggeus próféta üzenete az Úrtól
építsétek fel a templomot, hogy gyönyörködjem benne, és dicsőítsenek engem! (Hag 1:7)
Ezek után csoda történt – a helytartó, a főpap és a nép is hallgattak a prófétai szóra és belefogtak a templomépítés folytatásába, vállalva érte az áldozatot.
Azt mondtam csoda történt. Az, hogy hallgattak a prófétai szóra – ami intette őket a restségük, az önzésük, az Isten dicsőségének az elhanyagolása miatt – az valódi csoda. A próféták sorsa általában nem az volt, hogy hallgattak rájuk. Ha megnézzük a prófétaság történetét, akkor fő vonalakban azt látjuk, hogy a próféták rettenetesen kilátástalan küzdelmet folytattak Isten népének lelkéért. A sorsuk elutasítás, megaláztatás, bántalmazás és megölés volt – amire még Jézus is felhívta a figyelmet egy beszédében:
47Jaj nektek, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, pedig atyáitok ölték meg őket. 48Tehát egyetértetek atyáitok tetteivel, és helyeslitek azokat, hiszen azok megölték őket, ti pedig síremlékeiket építitek. 49Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat, és közülük némelyeket megölnek és üldöznek, 50hogy számot adjon ez a nemzedék minden próféta véréért, amelyet kiontottak a világ kezdete óta, 51Ábel vérétől Zakariás véréig, aki az áldozati oltár és a templom között pusztult el. Bizony, mondom néktek, számot kell adnia ennek a nemzedéknek. (Lk 11:47-51)
Szóval Haggeus könyvének tanulmányozása során egy igazi csoda szemtanúi vagyunk: a politikai vezetés, a vallási vezetés és a nép együtt hallgat a prófétai szóra. Azt látni, hogy ez egy elképesztően különleges kegyelmi korszak. Ezt a kegyelmi korszakot élheti át az a gyülekezet, amelyik így hallgat az élő Isten Igéjére.
Nézzük hogyan folytatódik a templomépítés! Alapigénk a Hag 2:1-9
1A hetedik hónap huszonegyedik napján így szólt az Úr igéje Haggeus próféta által: 2Beszélj Zerubbábellel, Sealtiél fiával, Júda helytartójával és Jósua főpappal, Jócádák fiával, meg a megmaradt néppel, és kérdezd meg tőlük: 3Ki van köztetek olyan, aki még látta ezt a templomot régi dicsőségében? És milyennek látjátok most? Ugye, szerintetek ez semmit sem ér ahhoz képest? 4Azért most légy bátor, Zerubbábel! - így szól az Úr. Légy bátor te is, Jósua főpap, Jócádák fia, és legyen bátor az ország egész népe - így szól az Úr -, és dolgozzatok, mert én veletek vagyok! - így szól a Seregek Ura. 5Mert ígéretet tettem nektek, amikor kijöttetek Egyiptomból, és lelkem köztetek marad! Ne féljetek!
6Így szól a Seregek Ura: Még egy kevés idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. 7Megrendítek minden népet, és elhozzák kincseiket a népek, ezt a házat pedig megtöltöm dicsőséggel - mondja a Seregek Ura. 8Enyém az ezüst, enyém az arany - így szól a Seregek Ura. 9Nagyobb lesz e későbbi templom dicsősége, mint a korábbié volt, mondja a Seregek Ura, és ezen a helyen békességet adok! - így szól a Seregek Ura.
Sok szempontból esett már szó arról, hogy milyen rombolást végzett és végez ez a járvány. Általában a legtöbb szó a gazdasági rombolásra helyezi a hangsúlyt – és ismétlődően halljuk azt, hogy hogyan igyekeznek az államok újraindítani a gazdaságot – ami kétségkívül fontos pillére az emberi társadalmak működésének. Szerintem még el kell telnie jó időnek ahhoz, hogy a gazdasági károk is átláthatóak legyenek. De hogy mekkora pusztítást végzett az emberi lelkekben, a társadalmi kapcsolatok szövetében, arról talán még sejtéseink is épphogy csak lehetnek.
Azt, hogy a keresztyén közösségek, a gyülekezetek, egyházak közösségében milyen rombolást végzett ez a járvány, az a jövőben fog meglátszani igazán, de ne legyenek illúzióink – sokat rombolt
Amikor év elején az éves Igénk kijelölésre került – hiszem, hogy a Szentlélektől -, akkor már az is világos volt előttem, hogy ebben az évben három fő dolog lesz előttünk. Húsvétig a János evangéliuma, húsvét után Haggeus próféta könyve és azután Péter első – vagy mindkét levele.
Hogy miért Haggeus próféta? Több oka is van.
A legfontosabb oka, hogy ő volt az az egyik próféta, aki a fogságból visszatért, a templomépítésbe belefáradt népet a templom újjáépítésére buzdította. Ez a közvetlen és fő ok.
A másik ok pedig, hogy viszonylag keveset tanulmányozzuk a prófétákat – pedig üzeneteik nem váltak érvénytelenné. Tény, hogy sokszor nehezebben ragadható meg a mai is érvényes, aktuális üzenetük, de a próféták és a próféciák nem vesztették el érvényüket és üzenetüket; nem pusztán annyi a szerepük, hogy igazolják Isten igazmondását és hatalmát, amellyel véghezviszi a terveit, hanem a későbbi korokban is meg tudnak szólalni aktuálisan. Péter apostol a 2. levelében fel is hívja erre a figyelmet:
Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben. (2Pt 1:19)
Szóval vágjunk bele Haggeus prófétába. Ma az első fejezet szól hozzánk.
Dárius király uralkodásának második esztendejében, a hatodik hónap első napján így szólt az Úr igéje Haggeus próféta által Zerubbábelhez, Sealtiél fiához, Júda helytartójához, és Jósua főpaphoz, Jócádák fiához: 2Így szól a Seregek Ura: Ez a nép azt mondja, hogy nem jött még el az Úr háza újjáépítésének ideje. 3Az Úr igéje azonban így szólt Haggeus próféta által: 4Hát annak itt van az ideje, hogy ti magatok faburkolattal díszített házakban lakjatok, amikor a templom még romokban hever? 5Azért így szól a Seregek Ura: Gondoljátok meg, mi történik veletek! 6Sokat vetettetek, de keveset hordtatok be; esztek, de nem fogtok jóllakni; isztok, de nem fogtok megrészegedni; ruházkodtok, de nem fogtok megmelegedni. Aki pénzért dolgozik, mintha lyukas erszénybe rakná a pénzét.
7Így szól a Seregek Ura: Gondoljátok meg, mi történik veletek! 8Menjetek föl a hegyre, hordjatok fát, és építsétek fel a templomot, hogy gyönyörködjem benne, és dicsőítsenek engem! - mondja az Úr. 9Sokra számítottatok, de csak kevés lett, és amit hazahordtatok, azt is elfújtam. Ugyan miért? - így szól a Seregek Ura. Azért, mert az én házam romokban hever, ti meg csak a magatok háza körül szorgoskodtok. 10Ezért nem adott nektek az ég harmatot, a föld pedig nem hozta meg termését. 11Parancsomra szárazság sújtotta a földet, a hegyeket, a búzát, a bort, az olajat és mindent, amit a föld terem, sőt az embert és az állatot is, meg mindent, amiért csak dolgoznak.
12Zerubbábel, Sealtiél fia és Jósua főpap, Jócádák fia és az egész megmaradt nép hallgatott Istenének, az Úrnak a szavára, Haggeus próféta beszédére, amit általa üzent Istenük, az Úr; és az Úrtól való félelem fogta el a népet. 13Haggeus, az Úr követe pedig ezt mondta a népnek az Úr megbízásából: Én veletek vagyok! - így szól az Úr. 14És felindította az Úr Zerubbábelnek, Sealtiél fiának, Júda helytartójának a lelkét, meg Jósua főpapnak, Jócádák fiának a lelkét, és az egész megmaradt népnek a lelkét, úgyhogy eljöttek, és nekifogtak a munkának Istenüknek, a Seregek Urának a házán, 15a hatodik hónap huszonnegyedik napján, Dárius király uralkodása második esztendejében.
Az elmúlt egy éven belül most nyitjuk újra harmadszor a templomot. Tavaly tavasszal 11 hétig nem tartottunk nyilvános istentiszteletet. Télen novembertől januárig 8 héten át, most pedig hét vasárnap maradt ki. Nem tudom, ki hogy éli meg, saját magamon azt vettem észre, hogy nemhogy hozzá nem szokom ehhez a helyzethez, de egyre jobban kimerít és elszívja az életenergiáimat.
A két korábbi zárás tapasztalataiból kiindulva eredetileg úgy készültem – és a presbitertársakkal is beszéltünk arról -, hogy többé nem zárunk be, de vezetőink nem hagytak ebben a kérdésben mérlegelési lehetőséget. Szóval egy harmadik időszak is volt, amikor nélkülöznünk kellett a templom közösségét. Biztos vagyok abban, hogy a lelki emberek számára ez egy olyan hiány, ami lényegében pótolhatatlan még úgy is, hogy átmeneti megoldásként ott vannak a különböző médiumok – legyen rádió, vagy most már leginkább az internet, ahol még a különböző tartalmak között válogatni is lehet. De ezek olyan pótlékok, amelyekre lelki életet építeni hosszú távon építeni nem lehet. Egy nem lelki embernek lehet, hogy elég ez is, de lelki embereknek ez nem elég.
Isten népe életének máskor is voltak korszakai, amikor elvétetett a templom, ilyen vagy olyan formában, ilyen vagy olyan okból. Mi történt, amikor újra volt hozzáférésük a szent helyhez? Erről szeretnék beszélni a 30. zsoltár alapján.
Zsoltár, templomszentelési ének. Dávidé. 2Magasztallak, Uram, mert megmentettél. Nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek bajomon. 3Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és meggyógyítottál engem. 4Uram, kihoztál engem a holtak hazájából, életben tartottál, nem roskadtam a sírba.
5Zengjetek az Úrnak, ti hívei, magasztaljátok szent nevét! 6Mert csak egy pillanatig tart haragja, de egész életen át a kegyelme. Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás. 7Míg jó dolgom volt, azt gondoltam: Nem tántorodom meg soha. 8Uram, kegyelmedből hatalmas hegyre állítottál. De mikor elrejtetted orcádat, én megrettentem. 9Hozzád kiáltok, Uram! Így esedezem az Úrhoz: 10Mit használ neked a vérem, ha leszállok a sírgödörbe? Hálát ad-e neked, aki porrá lett, hirdeti-e hűségedet? 11Hallgass meg, Uram, kegyelmesen, légy segítségemre, Uram!
12Gyászomat örömre fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, és örömbe öltöztettél. 13Ezért szüntelen zeng neked a szívem, örökké magasztallak, Uram, Istenem!
Sokszor hallani arról, hogy az életünkben mennyire fontos a tudatosság. Legyünk tudatos vásárlók – és ez azt jelenti, hogy lehetőleg minél inkább helyi terméket vegyünk; minél kevesebb csomagolást vásároljunk; minél inkább figyeljünk az újrahasznosíthatóságra, csak néhány példát említve. Vagy legyünk tudatos médiafogyasztók. Szóval ahhoz, hogy felelősen tudjunk élni és ne vesszünk el a tömegben fontos a tudatosság.
Néhány hét bezártság után a jövő héten újra nyitunk. Eddig már kétszer nyitottunk, miután tavaly tavasszal és advent-karácsonyban hosszabb-rövidebb ideig szüneteltetni kellett az alkalmainkat; azokat csak közvetíteni tudtuk. Most nyitunk harmadszor.
Aki ismer, az tudja, hogy alapjában véve szeretek előre megfontoltan készülni és átgondoltan hirdetni Isten üzenetét, nemcsak „találomra”. Már azt is régóta tudom, hogy a jövő héten mivel készülök, majd az azt követő vasárnapokon; de valahogy miután a végére értünk a János evangéliumának valahogy mára nem tudtam, hogy mi az üzenet. Aztán a hét egyik estéjén a családi áhítaton megtalált az Ige. És ma arról szeretnék beszélni, hogy mennyire fontos a tudatos templomba járás – ami alatt azt értem, hogy mennyire fontos az, hogy miért megyek vasárnaponként az istentiszteletre, ott mi történik ill. minek kell történnie, ha valóban tudatos istentisztelet látogató vagyok. Ehhez a Prédikátor könyvéből kapunk eligazítást. Alapigénk a Prédikátor könyvében található a 4. fejezet 17. versétől kezdődően az 5. fejezet 6. verséig.
Megfontoltan járj, amikor Isten házába mégy! Többet ér, ha hallgatva járulsz oda, mint ha áldozol az ostobák módjára, akik nem tudják, hogy rosszat tesznek!
Ne beszélj elhamarkodottan, ne hirtelenkedd el az Isten előtt kimondott szavadat, mert Isten a mennyben van, te pedig a földön, ezért kevés beszédű légy! Mert ahogyan a sok munka álommal jár, úgy a sok beszéd ostoba fecsegéssel. Ha fogadalmat teszel Istennek, ne halogasd teljesítését, mert nem telik neki kedve az ostobákban. Teljesítsd, amit megfogadtál! Jobb, ha nem teszel fogadalmat, mint ha fogadalmat teszel, és nem teljesíted. Ne engedd, hogy beszéded vétekbe ejtsen téged, és ne mondd az Isten követének, hogy az csak tévedés volt. Miért háborodjék föl Isten szavadon, és miért tegye tönkre kezed alkotásait? Bizony a sok álommal és a sok beszéddel együtt jár a hiábavalóság. Ezért féld az Istent!
