Igehirdető: Gyimóthy Zsolt

Lekció: Kol 2:8-15

Alapige: 1Móz 17:9-27

Énekek:
343 – Ó örök Isten! Ki Atyánk vagy nékünk!
51 – Úr Isten, kérlek, kegyelmezz nékem!
471 – Kegyelmezz meg nékünk!
759 – Új szövetséged elfogadom
799 – Mindig velem, Uram

Ábrahám életét a kezdetektől figyelve és kísérve, életének egy-egy sorsfordító eseményénél megállva azt láttuk, hogy Isten már nagyon sok mindent elvégzett Ábrahám életében. Viszont azt kell megállapítanunk, hogy főleg lelkieket, mivel ígéreteinek látható megvalósulása még hosszú évek eltelte után sem látszik megvalósulni. Isten ígéretének két nagy csomópontját ismertük meg: Isten neki és utódainak adja Kánaán földjét, valamint születik majd egy saját véréből származó utódja, akin keresztül Isten megáldja az egész világ minden népét. Ehhez képest huszonnégy év elteltével mit látunk?

1. A föld – Kánaán földje – még a kánaániaké, Ábrahám nem alapított országot a területen, és semmit sem birtokol belőle.
2. Az utód még nem született meg. Sárának és neki volt egy gondolatuk, hogy talán Izmael ez az utód, de Ábrahámnak rá kellett döbbennie, hogy nem ő az, mert Isten világossá tette a számára.

Miközben tehát Ábrahám a hit útján járt – időnként olyan kitérőkkel, amelyeket azután meg kellett, hogy bánjon, és amelyeknek keserű gyümölcsét is le kellett szüretelnie – aközben Isten kegyelmesen táplálta és erősítette a hitét ígéreteinek újabb megerősítéseivel. Ábrahám pedig növekedett a hitben úgy, hogy keveset látott megvalósulni az ígéretekből. Ábrahámra nagyon igaz, hogy hitben járt és nem látásban [vö. 2Kor 5:7]. Így telt el életének huszonnégy éve a megszólítástól kezdve, 75 éves korától 99 éves koráig.

Hosszú idő. Ennyi idő alatt éppen csak a megígért dolgokra nézve történik látszólag szinte semmi. Időnként jön egy újabb ígéretmegerősítés, amit Ábrahám hittel vesz át, de bennünk olvasókban – különösen, ha bele tudjuk élni magunkat az eltelt idő hosszúságába – pont az merül fel, hogy Isten miért nem cselekszik már? Tudna tenni valamit az ígérgetésen túl is?

A Szentírásban időnként látjuk, hogy Isten hogyan várakoztatja a szentjeit, de most nem erre szeretnék veletek együtt figyelni, inkább arra, hogy 24 év elteltével Isten nagyobb sebességfokozatra kapcsol.

A múlt héten láttuk, hogy Isten a már korábban kötött szövetségét megerősítette Ábrahámmal. Ebben három módon jelezte, hogy belekezd ígéreteinek megvalósításába:

1. Elmondta, hogy Ő az El-Saddaj, a Mindenható és mindenre elég Isten.
2. Ábrahám megkapta Istentől új nevét. Abrámból, Ábrahám lett.
3. Elmondta neki, hogy szövetségi áldása messze túlmutat a jelenlegi világ keretein, ezek az áldások örökérvényűek és örökre szólnak.

Azzal fejeztem be, hogy a szövetség megerősítésének van egy negyedik eleme. Erről lesz ma szó. Arról, hogy Isten szövetségének pecsétjéül egy szövetségi jelet ad. Alapigénk az 1Móz 17:9-27

⁹Majd ezt mondta Isten Ábrahámnak: Te pedig tartsd meg szövetségemet, meg utódaid is nemzedékről nemzedékre! ¹⁰Így tartsátok meg szövetségemet, amelyet veletek és utódaitokkal kötök: metéljenek körül nálatok minden férfit! ¹¹Metéljétek körül szeméremtestetek bőrét, ez lesz a veletek kötött szövetségem jele. ¹²Nyolcnapos korában körül kell metélni nálatok minden fiúgyermeket nemzedékről nemzedékre, akár a házban született, akár pénzen vásárolták valami idegentől, aki nem a te utódaid közül való. ¹³Körül kell metélni azt is, aki a házban született, azt is, akit pénzen vásároltak. Ott lesz az én szövetségem a testeteken örök szövetségként. ¹⁴A körülmetéletlen férfit, akinek nem metélték körül szeméremteste bőrét, ki kell irtani az ilyen embert népe közül, mert elutasította szövetségemet.

¹⁵Azután ezt mondta Isten Ábrahámnak: Szárajt, a feleségedet ne nevezd többé Szárajnak, hanem Sára legyen a neve! ¹⁶Mert megáldom őt, sőt fiút adok neked általa; megáldom őt, és népek támadnak belőle, népek királyai származnak tőle. ¹⁷Ábrahám ekkor arcra borult, de nevetett, ezt gondolta ugyanis magában: Százesztendős embernek lehet-e gyermeke? Vagy Sára kilencvenéves létére szülhet-e? ¹⁸És ezt mondta Ábrahám az Istennek: Bárcsak Izmael életét oltalmaznád!

¹⁹De Isten ezt mondta: Nem! Sára, a feleséged szül neked fiút, akit Izsáknak fogsz nevezni. Szövetségre lépek vele is, örök szövetségre, meg utódaival is. ²⁰Izmael dolgában is meghallgatlak: megáldom őt, és nagyon-nagyon megszaporítom és megsokasítom utódait. Tizenkét fejedelmet fog nemzeni, és nagy néppé teszem. ²¹De szövetségre csak Izsákkal lépek, akit Sára egy esztendő múlva szül neked. ²²Miután Isten mindezeket elmondta, eltávozott Ábrahámtól.

²³Ezután fogta Ábrahám a fiát, Izmaelt meg a házában született vagy pénzen vásárolt összes szolgáját, Ábrahám háza népéből az összes férfit, és körülmetélte szeméremtestük bőrét még azon a napon, ahogyan meghagyta neki Isten. ²⁴Ábrahám kilencvenkilenc esztendős volt, amikor szeméremteste bőrét körülmetélték. ²⁵Fia, Izmael tizenhárom esztendős volt, amikor szeméremteste bőrét körülmetélték. ²⁶Ugyanazon a napon metélték körül Ábrahámot, a fiát, Izmaelt ²⁷és háza népéből az összes férfit. Mind a házban született, mind az idegentől pénzen vásárolt szolgákat körülmetélték vele együtt.

A jel elrendelése

Isten egy szövetségére emlékeztető jelet adott Ábrahámnak. Ezt a jelet azonban Ábrahámnak el kellett fogadnia ahhoz, hogy Isten valóban elindítsa szövetségi ígéreteinek megvalósítását. Ez egy fájdalmas, látható és letörölhetetlen jel. Isten elrendelte, hogy Ábrahám házánál minden férfit és fiút, valamint minden születendő fiúgyermeket a nemi szervükön körül kell metélni, azaz az elöl levő kis bőrdarabkát körül kell vágni és el kell távolítani.

Ezzel az Úr Ábrahámot és háza népét egyértelműen és látható módon megkülönböztette a kánaáni és minden más népektől. Nekik is ott a jel, nem felejthetik el. Minden férfi és nő, aki a férfiak testének azt a bizonyos pontját látta, kétség nélkül tudhatta, hogy Isten szövetséget kötött Ábrahámmal és háza népével, valamint utódaikkal.

A keresztség

Isten ezt a szövetséget újította és erősítette meg, azt is hangsúlyozva, hogy Ábrahám áldása minden nép számára érvényes Krisztusban. Jézus utolsó vacsorán elhangzott szavai nem is hagynak kétséget erről, amikor az úrvacsorában Isten megújított szövetségéről beszél:

Azután vette a poharat és hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan, ²⁸mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. [Mt 26:27-28]

Amikor az Ábrahámmal kötött szövetségről beszélünk, akkor csak a Krisztusban megújított szövetséggel együtt tehetjük azt, mert ez teljesen szerves folytatása, mivel a Krisztusban Isten bennünket az Ábrahámnak adott áldás ígéretébe von be. Erről semmilyen kétséget nem hagy a Szentírás. Pál írja ezt meg a galátákhoz írt levelében:

Értsétek meg tehát, hogy akik hitből valók, azok Ábrahám fiai. Mivel pedig előre látta az Írás, hogy az Isten a pogányokat hit által igazítja meg, előre hirdette ezt az evangéliumot Ábrahámnak: „Általad nyer áldást a föld minden népe.” ⁹Eszerint a hitből élők nyernek áldást a hívő Ábrahámmal. [Gal 3:7-9]

A Krisztusban megújított szövetség nem választható el Ábrahámtól, mivel Ábrahám bár látható testi jelet kapott szövetségi jelül, de nem testben, hanem hitben kapta ezt a szövetséget; nem is a törvényből, hanem a kegyelemből. Ezért miközben az Ábrahámmal kötött szövetségről és annak jeléről beszélünk, ezt csak úgy tehetjük, hogy folyamatosan ott van előttünk a Krisztusban megújított szövetség és annak a jele a keresztség. Így nézzük meg, hogy milyen üzenetet is hordoz nekünk a szövetség jele!

Isten szövetsége válaszadásra hív

Tizennégy évvel korában Isten megkötötte a szövetségét Ábrahámmal. Az a szövetségkötés egyrészt az akkori világ formanyelvén született. Nem papírokat írkáltak és írtak alá, meg pecsételtek le, hanem az Úr kettévágott állatok között vonult át füstölgő kemenceként és égő fáklyaként [1Móz 15:17]. Volt viszont annak a szövetségkötésnek egy szokatlan eleme: Isten azt a szövetséget egyoldalúan kötötte Ábrahámmal. Csak az Úr ment át a kettévágott állatok között.

Most, tizennégy évvel később az Úr viszont arra hívja Ábrahámot, hogy ezt a szövetséget hitben fogadja el. Isten Ábrahám tudtára adja, hogy választ vár tőle. Nem is akármilyet.

Így tartsátok meg szövetségemet, amelyet veletek és utódaitokkal kötök: metéljenek körül nálatok minden férfit! ¹¹Metéljétek körül szeméremtestetek bőrét, ez lesz a veletek kötött szövetségem jele.

A szövetséget az Úr kötötte. Viszont Ábrahám dönthet, sőt döntenie kell arról, hogy együtt jár-e tovább az Úrral vagy sem. Mert ha igen, akkor az teljes odaszántságot és elkötelezettséget jelent, sőt követel. Ezt még a szövetség megerősítésének bevezetésében világossá tette Isten.

Én vagyok a mindenható Isten. Járj énelőttem, és légy feddhetetlen!

Ha a szövetségesem vagy, ha rajtad van a szövetségem jele, akkor az jelent valamit. „Járj a színem előtt!” Ne felejtsd el, hogy én a Mindenható Isten vagyok. Ne felejtsd el, hogy ebben a szövetségben az egész életed nyitott előttem. Ne felejtsd el, hogy folyamatos kapcsolatban vagy velem és mindig nyitva áll előtted a kegyelmem királyi székéhez vezető út, ahova jöhetsz bizalommal. [Zsid 4:16] Ez erőssé tesz téged a bűnnel szemben. Ha én vagyok Istened, és én uralkodók rajtad, akkor már nem a bűn uralkodik rajtad. Pontosan így hív válaszra Jézus a velünk kötött szövetségben.

Ő a kereszten meghalt, hogy azt a bűnt, ami uralkodik rajtad, amitől semmilyen erőfeszítéssel megszabadulni nem tudsz, ami ellenállhatatlanul vonz és taszít az örök pusztulás vermébe; ezt a bűnt eltörölje és megsemmisítse, uralmát rólad levegye. Ez viszont választ vár tőled is. Jézus szövetségi hívása világos:

„Kövess engem!” [Mt 9:9]

Ugyanakkor afelől sem hagy kétséget, hogy mit kell végiggondolnod ehhez:

„Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem.” [Lk 9:23]

Ez a szövetség nem egy vallásos ceremónia. Van benne ceremoniális elem – van benne egy ünnepélyes aktus, mert igenis nagy dologról van szó, amikor valaki belép ebbe a szövetségbe, azt érdemes megünnepelni; de nem pusztán egy vallásos ceremónia, ahogy azt sokan elképzelik. Mert a Krisztussal kötött szövetségünk nem olyan, hogy egyszer találkoztunk, megegyeztünk, majd tovább léptünk és mindenki éli tovább a maga életét. Ahol ebbe a szövetségbe beléptek ott Isten világossá teszi, hogy annak jelentése van. Annak következménye van. Ott Isten egész életre kiható és egész életet gyökeréig átformáló választ vár. Nem a válasz formálja át az életet, hanem Isten Lelke, de a választ meg kell hozni, mert a szövetségben való élet az Úr előtt járás és a teljes élet odaszántságát kívánja:

Járj énelőttem, és légy feddhetetlen! Vedd fel a keresztedet naponként és kövess engem!

Isten szövetséget kötött – ezt a szövetséget viszont el kell fogadni, abba be kell lépni.

Isten ígéretei a szövetségben valósulnak meg

A szövetségbe való belépés Ábrahámra várt. Amit ezután fogunk látni az az, hogy Isten ígéreteit ezen a szövetségben belül és nem szövetség keretein kívül valósítja meg. Sőt valójában azon belül ismerhető meg igazán. Azon kívül csak a vázlat látható, de a részletes kép a szövetségen belül érthető meg.

Miután elrendelte a szövetség jelét elmondja tervének eddig nem ismert részleteit.

Azután ezt mondta Isten Ábrahámnak: Szárajt, a feleségedet ne nevezd többé Szárajnak, hanem Sára legyen a neve! Mert megáldom őt, sőt fiút adok tőle neked; megáldom őt, és népek támadnak belőle, népek királyai származnak tőle. … Sára, a feleséged szül neked fiút, akit Izsáknak fogsz nevezni. Szövetségre lépek vele is, örök szövetségre, meg utódaival is.

Ez a kijelentés annyira döbbenetes Ábrahám számára, hogy gyakorlatilag fel sem fogja – nevetni kezd – és csak annyit tud mondani Istennek, ami a képzelete számára is befogadható: bárcsak Izmael életét oltalmaznád.

Isten azonban világossá teszi, hogy bár Izmael is részesül az áldásaiból, de a hit szövetségét, az abban rejlő örök szövetségi áldásokat csak Izsákkal köti meg. Azzal az Izsákkal, aki majd ezután fog születni; ha Ábrahám belép az Úr szövetségébe.

Isten örök áldásai ígéreteinek nincs semmilyen érvénye a szövetségen kívül. Az egyedül a szövetségen belül nyer értelmet, azon belül érvényesíthető. Azt mondja Isten Ábrahámnak:

A körülmetéletlen férfi, akinek nem metélték körül szeméremteste bőrét, az irtassék ki népe közül, mert elutasította szövetségemet.

A szövetség elutasítása a szövetség áldásaiból való kivágatást hordozza magában. Istennek igazából két ígérete van. Egyrészt a szövetségi áldások ígérete azoknak, akik belépnek ebbe a szövetségbe – nekik és utódaiknak. Valamint a kivágatás, azoknak, akik elutasítják ezt a szövetséget.

Jézus is beszél erről egy példázatban:

Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda.  Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. [Jn 15:1-2]

Aki nem él a szövetségi áldással – azt levágja a szőlőtőről, aki viszont termi ennek az áldásnak a gyümölcseit azokat még áldottabbá és termőbbé teszi.

A lelki szövetség

Itt azonban felmerülhet egy kérdés? Vajon a férfi szeméremtest körülmetéléséről beszél Isten? Többről van szó. Félreértjük az Ábrahámmal kötött szövetséget, ha pusztán csak a testi jelet látjuk. Mert az Ábrahámmal kötött szövetségnek van egy testi, látható jele, de a szövetség maga lelki. Erről már Mózes is beszélt, amit azután a próféták is visszhangoztak. Ez pedig a szív körülmetélése. Mózes azt mondja:

Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne legyetek többé keménynyakúak! [5Móz 10:16]

A szövetségbe belépsz látható módon, de be kell lépned lelki módon is. Aki megveti a szövetséget, lehet hogy megveti a láthatót; de akkor megveti a láthatatlant is, hiszen Isten rendelését veti meg. De lehet, hogy a láthatónak része, de megveti a láthatatlant.

Jézus a mennybemenetele előtti utolsó beszédeiben azt mondja:

Aki hisz, és megkereszteltetik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. [Mk 16:16]

Annyira tömör és annyira egyszerű. Aki a szövetség részese, az részesül a szövetségi ígéretben: örök élete van. Aki pedig visszautasítja annak az életében egy másik ígéret érvényesül – az örök büntetés, az örök kárhozat.

Az ábrahámi szövetség elfogadása külsőleg: a körülmetélés a testen, lelkileg: körülmetélés a szívben. A megújított szövetség elfogadása Krisztusban külsőleg a vízben, lelkileg a Lélek keresztsége a megtérés és újjászületés útján. Ha a szív körülmetélése nem következik be a test körülmetélése után (vagy előtt), nincsenek szövetségi áldások, ha a Lélek keresztsége nem következik a víz keresztsége után (vagy előtt), nincs bűnbocsánat és üdvösség, hanem csak „az ítéletnek valami félelmes várása, amikor tűz lángja fogja megemészteni az ellenszegülőket.” [vö. Zsid 10:27]

Mert mit is mond Isten? Pál fogalmazza meg ezt a mózesi kifejezéseket Krisztusban újraértelmezve:

az részesül dicséretben – mégpedig nem emberektől, hanem Istentől -, aki belsejében zsidó, aki nem betű szerint, hanem szívében a Lélek által van körülmetélve. [Rm 2:29]

Isten szövetségi áldásai, az üdvösség ígéretei nem a szövetségen kívül, hanem a szövetségben belül válnak érvényessé. Azon kívül nincsenek szövetségi áldások, nincsen az üdvösség bizonyossága.

Ábrahám engedelmessége

A szövetségi jel elrendelésének történetének utolsó mozzanata Ábrahám engedelmessége, ahogy belép a szövetségbe.

Azt olvassuk:

Ezután fogta Ábrahám a fiát, Izmaelt, meg a házában született, vagy pénzen vásárolt összes szolgáját, Ábrahám háza népéből az összes férfit, és körülmetélte szeméremtestük bőrét még azon a napon, ahogyan meghagyta neki Isten. Ábrahám kilencvenkilenc esztendős volt, amikor szeméremteste bőrét körülmetélték. Fia, Izmael tizenhárom esztendős volt, amikor szeméremteste bőrét körülmetélték. Ugyanazon a napon metélték körül Ábrahámot, a fiát, Izmaelt és háza népéből az összes férfit. Mind a házban született, mind az idegentől pénzen vásárolt szolgákat körülmetélték vele együtt.

Az Írás beszámolója szerint kivétel nélkül minden férfit és fiút körülmetéltek Ábrahám háza népéből, majd ezután az összes születendő fiúgyermeket.

És itt kirajzolódik a pátriárka csodálatos lelki arca. Az, hogy a pátriárka házában több száz ember közül senki sem vonta ki magát, senki sem lázadt az egyébként nagyon kellemetlen és nagyon fájdalmas, ráadásul meggondolhatatlan műtéttel szemben, nagyon sokat elárul az ősatya hitéről és a jelleméről. Ne feledjük, hogy Ábrahám teljes házanépéhez 318 volt csak a hadrafogható férfiak száma. Az ő gyerekeik pedig ki tudja hányan voltak? Tényleg több száz férfiről és fiúról beszélünk. És senki sem lázadt fel! Mindenki elfogadta maga és a gyermekei számára azt, amit Isten Ábrahámnak felkínált és elrendelt.

Félreértenénk az egész helyzetet, ha azt gondolnánk, hogy Ábrahám pátriárkai tekintéllyel ezt megparancsolta és erőszakkal kényszerítette az emberekre. Higgyétek el nem is tudta volna megtenni. Ezek az emberek Ábrahám hitének és áldásának gyümölcsei. Áldássá lett azoknak az embereknek a számára úgy, hogy huszonnégy éven át szemlélték Ábrahám istenkeresését, Istenbe kapaszkodását, Isten iránti szent elkötelezettségét, ballépései ellenére is életének megszentelődését. Ábrahám pedig hűségesen vezette házanépét, tanította őket Istennek arra az ismeretére, amit ő is megtanult és megtapasztalt Istenből.

Ezek az emberek megértették, hogy mind nekik, mind gyermekeiknek Isten elkészítette a szövetségi áldásokat és készséggel követték Ábrahámot ebbe a szövetségbe a hit útján gyermekeikkel együtt. Vajon a mi házunk népe mit lát a velünk kötött szövetségből?

Ámen.