Lekció: Mt 28:1-10
Alapige: Kol 3:1-4
Az utóbbi évek ünnepei a számunkra igencsak különös körülmények között teltek, hiszen a járványintézkedések miatt két húsvétot sem tudtunk itt a templomban együtt ünnepelni, most pedig igencsak terhes időszak a szomszédunkban kirobbant, és egyre jobban eldurvuló háború árnyékában, aminek közvetlen hatásait kevéssé érzékeljük – még leginkább a hírek szintjén ér utol bennünket – ill. ha van személyes érintettség, akkor is leginkább a segítségnyújtás keretében. Tudjuk, hogy emberek élete és jövője mennyire bizonytalanná vált – sőt emberek további millióira vár ennek a háborúnak a következtében is nagyon nehéz időszak, éhezés, további kirobbanó háborúk, az ezzel együtt járó járványok és halál.
Ha ezen a húsvéton a jövőre gondolunk, az nagyon sokunk számára a szorongás és a reménytelenség érzését nyújtja. De éppen ezek az események és gondolatok késztetnek bennünket arra, hogy feltegyünk magunknak néhány ijesztő kérdést: Találhatunk-e biztonságot ebben az életben? Mit tartogat számunkra a jövő valójában? Meg tudunk-e szabadulni a félelemtől, a szorongástól és az aggodalomtól – de nem is úgy, hogy nem veszünk róla tudomást, illetve elnyomjuk a kellemetlen érzéseket, esetleg túlkompenzáljuk; hanem úgy, ténylegesen az Isten Fiainak a szabadságára jutunk el?
Mi lenne ha azt mondanám, hogy Isten célja a húsvéttal éppen az, hogy telepakolja a jövőnket reménységgel. Hogy miközben sűrűsödnek fejünk felett a reménytelenség sötét fellegei, mindezeken még dicsőségesebben és erősebben ragyogjon át a reménység fényessége. Minél nagyobb a sötétség, annál ragyogóbb a fény.
A mai napon Krisztus feltámadásának a történetéhez kapcsolva megnézzük Pál apostol Kolossébeliekhez írott levelének egy részletét: Ebben az apostol három nagy okot mutat meg nekünk, amiért Jézus Krisztus feltámadása a jövőnket reménységgel és nem reménytelenséggel tölti meg. A Kolosséiakhoz írt levél 3. fejezetének 1-4. versét olvasom:
1Ha tehát feltámadtatok Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol Krisztus van, aki Isten jobbján ül. 2Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel! 3Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve Krisztussal együtt Istenben. 4Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben.
Pál ebben a szakaszban a reményteljes jövőről és a mennyei valóságról tanítja a keresztyéneket. Ha Jézus feltámadásának a történetét együtt nézzük ezzel a szakasszal, akkor az az üzenet éri el a szívünket, hogy a jövő reményteli, mert
- A testünk újra lesz alkotva – mi is meg fogjuk tapasztalni a feltámadást.
- A jövőnk biztonságban van – a menny valóságos.
- Az igazi életünk abban jelenik meg, hogy el vagyunk rejtve Krisztussal együtt Istenben.
1. A testünk újra lesz alkotva – mi is meg fogjuk tapasztalni a feltámadást.
Nem tudom ki hogy van vele, de ahogy öregszem egyre több időt és figyelmet kell fordítani arra, hogy valahogy őrizzem a testem működőképességét, ill. azt, hogy valahogy jól érezzem magamat a bőrömben. De így is tudom, hogy e világ valósága az, hogy elvásnak a fogak, elhomályosul a szem, egyre lassabbak lesznek a léptek, egyre nehezebb az elmerevedő tagokkal reggel kikelni az ágyból, egyre fullasztóbb a lépcső, és emelésnél egyre érzékenyebb a derék. Egyrészt ott van bennem is, hogy nem akarom ennek magamat megadni, másrészt nem hazudhatok magamnak, ez a leépülés teljesen természetes része e világban az életemnek. Mindannyiunk életének.
Isten azonban azt mondja nekünk: Krisztus feltámadása a te feltámadásod is. De nem is akármilyen, hiszen azt írja Pál:
Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben.
De mit is jelent a feltámadás, ahogy arról Isten Szentlelke bizonyságot ad nekünk a Szentíráson keresztül. A keresztyénség Jézus Krisztus életéről, haláláról és feltámadásáról szól. Ami erről leszakítja magát, az nem keresztyénség, akkor sem, ha hivatkozik rá, vagy magasra emeli a keresztet. Ezen belül, amikor a feltámadásról beszélünk, valami egészen konkrétat értünk alatta: Jézus testileg testileg támadt fel a sírból, nem csak szellemi módon.
Miután Jézust keresztre-feszítették és meghalt, eltemették. Ezután amikor az emberek találkoztak vele, akkor Jézus feltámadt testét látták, sőt érintették meg. Az emberek pedig nemcsak beszéltek Jézussal, hanem együtt ettek is vele. A teste egyrészt ugyanaz volt, mégis valami egészen új és más. Dicsőséges és romolhatatlan.
Ez Isten nagy ígérete – nemcsak az, hogy miközben a külső emberünk megromlik ugyan, de a belső emberünk mégis megújul napról napra; az is, és nagyon fontos hittapasztalat, hogy romlandó testünkben a belső emberünk napról napra megújul Isten kegyelmében; de Isten nagy ígérete mégis az, hogy a feltámadáskor visszakapjuk a testünket, de romolhatatlanná felújítva – ráadásul örökgaranciásan.
Erre pedig Jézus feltámadása a biztosíték. Jézus feltámadás több okból is fontos.
1.1. Megerősíti Istenségét
Először is megerősíti Istenségét. Jézus nemcsak ember volt, hanem Isten is. Jézus úgy volt 100%-ig ember, hogy közben a megtestesült Isten volt. A keresztyének mindig is hitték Jézusnak ezt valóságosan kettős természetét. A történelemben sok vallási személyiség vallotta magát Istennek – gondolhatunk csak az ókori istenkirályokra is – de egyedül Jézus bizonyította be, hogy ő valóban Isten, azzal, hogy feltámadt a halálból.
1.2. Győzelmének kinyilvánítása a bűn, a Sátán és a halál felett
Másodszor Jézus feltámadása kinyilvánította Isten győzelmét három nagy ellensége és ellenségünk: a bűn, a Sátán és a halál fölött. A feltámadás miatt a bűnnek már nincs hatalma feletted. A Sátán, lelkünk ellensége vereséget szenvedett. A halál nem kapja meg és nem is fogja megkapni az utolsó szót. Ezért hívjuk Jézus üzenetét jó hírnek.
A világon mintegy kétmilliárd ember ünnepli a húsvétot – vajon mindannyian hiszik azt, meg is tapasztalják a feltámadást?
És itt egy nagyon fontos dolgot meg kell jegyezni: valójában mindenki meg fogja tapasztalni a feltámadást, de nem mindenki megy Jézussal az örökkévalóságba. Isten nem kényszeríti azokat, az embereket, akik nem hisznek Jézusban. Ehelyett Isten megadja nekik, amit akarnak, amit ők választottak.
Azonban mi keresztyének hisszük azt, hogy eljön az a nap, amikor Jézus Krisztus visszatér a földre. Azon a napon minden keresztyén, kortól függetlenül visszakapja a testét – bűn, betegség és romlandóság nélkül.
De nemcsak egy új feltámadt testet kapunk. Pál egy másik reményteli valóságot is elmond a jövőnkről.
2. A jövőnk biztonságban van – a menny valóságos
Mi történik, miután Jézus visszatér és mi feltámadunk? A válasz: a mennybe menyünk. A mennyei testek a mennyei helyre fognak menni.
Néha nagyon nehéz elképzelnünk a mennyországot. Érdekes, hogy sokszor a szörnyű dolgokat sokkal jobban meg tudja ragadni a képzeletünk.
Isaac Asimov sci-fi író azt mondja:
„Nem hiszek a túlvilágban, így nem kell egész életemet a pokoltól való félelemmel töltenem, vagy még jobban félnem a mennyországtól. Bármi legyen is a pokol kínja, azt hiszem a menny unalma még rosszabb lenne.”
Asimov itt azt fogalmazta meg, amit amit sok ember gondol a mennyről, éppen azért, mert a szörnyűségekhez adaptálódott képzeletük nem tudja megragadni a mennyet. Milyen érdekes: sokak számára az, ami jó, csak unalmas lehet. Azonban Asimov és ezek az emberek tévednek: a mennyország nem lesz unalmas. Sokkal valóságosabb, szebb és izgalmasabb, mint amit valaha is el tudunk képzelni. Sőt valóságosabb mint ez a jelenlegi világ – mert ez a világ múlandó, szétporlik egy napon; a mennyei azonban örökké megmarad.
A mennyország leggazdagabb leírása a Biblia utolsó könyvében, a Jelenések könyvében található. Ebből néhány pontban szeretném összefoglalni, amit a mennyről megtudunk.
2.1. A mennyország egy valódi hely
Vannak, akik úgy gondolnak a mennyországra, mint egy olyan helye, ahol a lelkek vannak. Ez az elképzelt mennyország nem valódi. Az igazság egészen más. Ahogy Isten az embereket is fizikai lényekké is teremtette, úgy a menny is fizikai valóság. A mennyország egy olyan valóságos hely, ahová valóságosan feltámadt testünk menni fog. Úgy írja le a Szentírás, hogy falak, kapuk, drágakövek és aranyutcák alkotják a várost, de vannak ott gyümölcsfák, állatok és folyó is.
Ez a világ, ami most a számunkra láthatatlan – Jézus azt mondja készíti ott nekünk a helyet. Az előállását úgy nyilatkoztatja ki Isten, hogy miközben a jelenlegi világ elporlad Isten ítéletének tüzében, a mennyországban állítja helyre Isten teremtést, ami vissza fog térni eredeti állapotába. Így nyugodtan elképzelhetjük az óceánokat szennyezés nélkül, az erdőket pusztító tüzek és irtás nélkül, az állatokat félelem nélkül, és az embereket szeretetben.
2.2. A mennyország egy szent hely
A mennyország egy szent hely, mert Isten van ott. Isten maga fog együtt élni a népével. Örökké az ő jelenlétében leszünk – mindezt nem csak imában és Lélek által, hanem szemtől szemben. Aki most nem akarja, hogy bármi köze is legyen ehhez az Istenhez, akit az imádat és Isten jelenléte bosszant és untat, azt Isten meg fogja kímélni mennytől, nehogy unatkoznia kelljen. Ha jobban vonz a másik lehetőség – ám legyen.
2.3. A mennyország egy biztonságos hely
Mindannyian együtt élünk egy bizonyos mértékű félelemmel, tudva, hogy bármikor, bármi megtörténhet velünk. De a mennyben nem lesz több könny. Nincs halál, nincs gyász, nincs sírás, és nincs fájdalom – mert ezeknek a kiváltó oka a bűn és minden következménye meg fog szűnni. Nem beszélhetünk nagyobb biztonságról, mint arról, hogy a bűn semmilyen formában nem férhet közel hozzánk; sem saját magunkban belülről nem férhet közel hozzánk, sem más nem árthat nekünk. Ilyen biztonságot teremt Isten az új teremtésben.
2.4. A mennyország egy többnemzetiségű hely
A menny tele lesz minden nemzetből, törzsből és nyelvből származó emberekkel. A világ minden különböző embercsoportja képviselteti magát ott. A mennyország elég nagy lesz a világ etnikai és kulturális sokszínűségének teljes skálájához. A kulturális különbségek nem osztanak meg minket úgy, mint manapság, hanem minden etnikai és kulturális különbözőség egyedülálló módon hozza el Isten dicsőségét.
2.5. A mennyország a jólét helye
Vajon ma este hány millió ember fog lefeküdni éhesen? De az emberek világszerte küzdenek az életünk értelmetlenségével, utálják a munkájukat, elégedetlenek azzal az élettel, amit élnek. A különböző felméréseken ráadásul mi magyarok rendszeresen a legboldogtalanabb nemzetek közé kerülünk. Ráadásul nemegyszer olyan népek mögé kerülünk a boldogsági rangsorban, akik sokkal kedvezőtlenebb jóléti viszonyok között élnek. De ez is elsegíthet bennünket a menny megértésének közelébe.
A menny az élet és a teljesség helye lesz. Nem lesz hiány, nem lesznek betöltetlen vágyak, és nem lesznek nincstelenek sem. Talán sokszor elhisszük azt, hogy ennek a világnak az örömei, luxusai és kényelme végső soron kielégíthet minket, de mélyen legbelül tudjuk, hogy nem. De mitől lesz mindenki elégedett a mennyben? Attól, hogy meg fog elégedni Isten jelenlétével – és minden szükségletünk és vágyunk a mennyben be beteljesedik.
Ezek miatt és még sok más miatt is buzdít Pál apostol azzal, hogy
- Vágyakozzatok arra, amik odafent vannak
- Gondolataitokat töltse ki a mennyei valóság
Ha nem akarod elveszíteni a reményedet a jövővel kapcsolatban, akkor az apostol arra buzdít, hogy irányítsd az életed a mennyország felé. Hiszen a menny az a jövő, ami biztonságos, reményteli – azért, mert egy feltámadt új tested lesz, és az igazi mennyország lesz az otthonod.
Végül Pál még egy dolgot elmond Jézus feltámadása kapcsán, de nem a jövőnkről, hanem a jelenlegi valóságunkról.
3. Az igazi életünk abban jelenik meg, hogy el vagyunk rejtve Krisztussal együtt az Istenben.
Fontos a jövő reménysége. Fontos, hogy ne veszítsük el a reménységünket. Ez különösen igaz, ha nehéz és súlyos dolgokon kell keresztülmenni. De éppen beszél Pál nemcsak a jövőről, hanem a jelenlegi életünkről és abban arról, hogy kik vagyunk abban az életben, amiről így beszél:
Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal …
Pál úgy beszél az életünkről, hogy az identitásunkat – azt, hogy kik vagyunk valójában – egy teljesen új keretben láttatja. Ez az új keretet úgy nevezi:
Életetek el van rejtve Krisztussal együtt az Istenben
Ez egy nagyon különleges önazonosság, most divatosan használt kifejezéssel: identitás. Az emberek nagyon sokféleképpen próbálják meghatározni az identitásukat. Vannak, akik ezt nemzeti alapon keresik. Vannak, akik siker-sikertelenség, vagyon-vagyontalanság vonatkozásában keresik.
Újólag nagyon erős az az identitáspolitikai vonulat, amely a szexualitáson keresztül igyekszik megragadni az identitást – főleg azon keresztül, hogy fedezd fel magadban azt, hogy hiába élsz férfi vagy női testben, te nem férfi vagy a férfi testedben, nem nő vagy a női testedben, hanem valami más vagy. Hitünk egy egyértelmű kijelentésen nyugszik: Isten az embert férfivá és nővé teremtette – és ehhez merünk ragaszkodni. És az ember akkor lesz egészséges, ha teste és lelke összhangban van.
Végül sokszor ezt az identitást az ember a vallásban keresi. A legerősebb identitásképző az ember életében pont a vallás; a többi valójában csak pótlék, ha a vallás kikerül az ember életéből vagy meggyengül.
A Talentum-kör darabja ezt igyekezett megragadni: az ember valahol az identitását saját magán túl, a természetfelettiben keresi. De elkövet egy nagy hibát. Ez a hiba pedig az, hogy azt gondolja: ha megtalálja a kulcsot és kezében tudja tartani a természetelettit, akkor sikeresen megtalálta az identitását.
Krisztussal azonban ez nem lehetséges – mi nem tarthatjuk őt a kezünkben – hanem ő az, aki a kezében tartja az életünket, sőt megtartja az életünket.
Amikor azt mutatja meg Pál, hogy a Krisztussal együtt van elrejtve az életünk Istenben, ezzel azt is megmutatja, hogy megtaláltuk azt Krisztusban kik vagyunk mi valójában. Nem bálványokat kergetünk, hanem az egyetlen és igaz Isten gyermekei vagyunk. Az igazi identitásunk Krisztusban van, azaz Krisztusban vagyok, aki vagyok, nélküle pedig elveszett vagyok.
Befejezés
A menny valóság. Ezt a valóságot Krisztus feltámadása tette számunkra nyitottá. És amint hit által megragadjuk ezt a mennyei valóságot:
Biztonságban van a jövőnk – senki sem veheti el, azt amit Krisztusban az ő halálában és feltámadásában ajándékba kaptunk Istentől.
Biztonságban van a jelenünk – senki sem állhat Krisztus és közénk, aki az életét adta értünk.
Ámen.