Alapige: Mk 2:23-28
23És történt, hogy Jézus szombaton gabonaföldeken ment át, és tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. 24A farizeusok így szóltak hozzá: Nézd, miért tesznek szombaton olyat, amit nem szabad? 25Ő ezt kérdezte tőlük: Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor szükséget szenvedett, és megéhezett ő is meg azok is, akik vele voltak? 26Miként ment be az Isten házába Ebjátár főpap idején, és hogyan ette meg a szent kenyereket, amelyeket nem szabad megenni másnak, csak a papoknak, és azoknak is adott, akik vele voltak? 27Majd hozzátette Jézus: A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; 28tehát az Emberfia ura a szombatnak is.
Ahogy olvassuk a szombatnappal kapcsolatos vitákat érezzük, hogy ezek a viták nem maradtak a múltban. Újra és újra felütik a fejüket körülöttünk, de bennünk is fel-, fellángolnak. Mi is van a nyugalomnappal? Szinte nincs is rosszabb megközelítés mint a „mit szabad, és mit nem szabad” kérdése, mert pont a lényegről irányítja el a figyelmet.
A kérdés sokkal inkább az: ki a nyugalomnap Ura? Erre egyértelmű választ ad Jézus. Azonban ez továbbvezet egy újabb kérdéshez: Ki az életed Ura? Együtt fogjuk meglátni ebből: akié az életed, azé a nyugalomnapod is.
Mire adta a nyugalomnapot annak Ura? Hogy megéljük annak a szabadságát, hogy az Úrban gyönyörködhetünk. Abban az Úrban, aki a bűntől hajszolt és zaklatott életünkből megváltott az istenfiak szabadságára; jelül annak a nyugalomnak, ami még ezután vár az Isten népére. Ézsaiás csodálatosan foglalja össze ennek lelkiségét:
Ha nem jársz kedvteléseid után a nyugalom napján, az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az Úr szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről, akkor gyönyörködni fogsz az Úrban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni … [Ézs 58:13-14]
Egyetlen kérdés marad: ez a szabadság öröm a számodra vagy teher?
Imádkozzunk (az ének szavaival 742)
„Van Isten népének szombatja,
Akkor az Úr megszababít,
Ínség kötelét elszaggatja,
Teljes szabadságra állít,
S az üdvözültek seregében
Vég nélkül élünk békességben:
Légy csendes szívvel!”