Lekció: Zsid 4:12-13
Textus: Jer 38:20
Énekek: 81. 437. 311. 431.
Református egyházunk a 2024. évet az „Élő Ige évének” hirdette meg. Vajon miért érezték szükségesnek a vezetőink, hogy ebben az évben ha lehet, még inkább kiemeljék az Ige fontosságát abban az egyházban, amely mindig is az Ige egyházaként határozta meg önmagát. Nyilván sok felől meg lehet közelíteni ezt a kérdést:
- Lehet onnan is közelíteni, hogy valóban olyan megbecsült-e az Ige az életünkben, amennyire azt Jézus Krisztus fogalmazta meg a Mt 4:4-ben:
Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.[1]
Vagy egész egyszerűen olyan jól beleszoktunk, hogy mi az Ige egyháza vagyunk, hogy szinte észre sem vesszük már. Bár elolvassuk a napi igét; bár részt veszünk rendszeresen istentiszteleten, de valahogy az Ige élő ereje már nem jelenik meg az életünkben.
- Lehet onnan is közelíteni, hogy bár valóban az élő Ige egyháza vagyunk, de vajon ez látszik-e rajtunk? Valóban megfigyelhető-e egy keresztyén református emberen, hogy ha az életében útválasztóhoz érkezik az Igéhez fordul-e útmutatásért? Ha kérdése van az élő Igében keresi-e a választ? Ez valóban meg is jelenik hitelesen az életünkön? Vagy válaszokat, eligazításokat nem az élő Igéből keresünk, hanem valahonnan egészen máshonnan merítünk?
Szóval azt kell mondjam: szükséges, hogy Isten olyan mélyen gyökereztessen bennünket az ő élő Igéjében, mint amilyen az első zsoltárban énekelt folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét és nem hervad el a lombja.
De nem egyszerűen csak az Ige éve a 2024. év, hanem az „Élő Ige éve”. Fontos jelzője ez az Igének. Maga a Szentírás használja ezt a kifejezést, pl. a felolvasott lekciónkban, ahonnan az éves Igénk is vissza köszön nekünk:
Isten igéje élő és ható…[2]
De Péter apostol is az Igéről úgy beszél, mint ami a benne rejtett élő erő által újjászüli a Krisztusban hívőket. Az Igében rejlő élet életet teremt, méghozzá, mivel az Ige örök, így az élő Ige által adott élet is csak örök lehet.
Isten élő Igéjének a munkáját mutatja be mai alapigénk is, amelyet a napi igéből emelek ki. Jer 38:20
Hallgass az Úr szavára, amelyet most mondok neked, akkor jól jársz, és életben maradsz!
Üzenet a királynak
Ezt az Igét Jeremiás próféta Cidkijjá királynak mondta a káldeusok (babiloniak által) ostromlott Jeruzsálemben. Nagyon súlyos a helyzet és nagyon kényes az üzenet.
Jeremiás prófétai üzenete az volt Jeruzsálem népéhez, hogy – miután minden megtérésre hívó szó hiábavalóvá lett, a város és benne a templom el fog pusztulni. Ezen már nem fog változtatni semmi. Lényegében átlépték lelkileg azt a vörös vonalat, hogy Isten véghezviszi büntetését Nebukadneccaron keresztül. Viszont van egy lehetőség a megmenekülésre: bárki, aki elhagyja Jeruzsálemet és átáll a káldeusokhoz, az megmenekül. Azt hirdette egy idő után Jeremiás következetesen, még azután is, hogy börtönbe vetették:
Aki ebben a városban marad, az fegyver, éhség és dögvész miatt fog meghalni. Aki azonban kimegy a káldeusokhoz, az megmarad, életét ajándékul kapja, és élni fog.[3]
A város politikai és katonai epét hánytak attól, hogy nem tudták elhallgattatni Jeremiást, így a királyhoz fordultak azért, hogy ítélje halálra Jeremiást. Nem is csoda, hiszen Jeremiás a beszédeivel csak a katonai ellenállást gyengítette: az ő szemükben Jeremiás nem volt más, mint hazaáruló. Politikai értelemben valóban lehet így tekinteni. Jeremiás mégsem hazaáruló – ezt viszont egyvalami döntötte el: hogy ő az Istentől vett kijelentéseket hirdette: akkor is ha az nem tetszett, akkor is, ha az veszélyes volt.
Így került Jeremiás a város ciszternájába, de a király egyik szolgája Ebed-Melek közbenjárt Jeremiás érdekében, így újra kiemelték őt onnan.
Ezután történt egy érdekes fordulat. Cidkijjá király, akinek eddigre teljesen kicsúszott a kezéből az irányítás egy titkos beszélgetést kezdeményezett Jeremiással és lényegében prófétai útmutatást kért. Jeremiás ekkor megintette állhatatlan természete miatt, de adott neki az eddigi próféciákkal kapcsolatban igét az Úrtól:
Így szól az Úr, a Seregek Istene, Izráel Istene: Ha van bátorságod kimenni a babilóniai király vezéreihez, akkor életben maradsz, és nem perzselik föl ezt a várost sem; életben maradsz házad népével együtt. De ha nem mégy ki a babilóniai király vezéreihez, akkor ez a város a káldeusok kezébe kerül, és fölperzselik. Te sem menekülsz meg a kezükből![4]
Világos beszéd: ha megadod magad a város is megmenekül, és te magad is. Cidkijjá azonban nem mert engedelmeskedni Isten szavának; gyávának bizonyult ahhoz, hogy az Úr szavához igazodjon. Ennek borzalmas következményei lett a városra nézve is, de rá nézve is.
Nebukadneccar elfogatta, szeme láttára ölette meg az összes gyerekét, ezután megvakíttatta, hogy a gyerekeinek a kiirtása legyen az utolsó, amit lát, és élete végéig börtönben tartotta.
Mi volt az Úr Igéje, amely végül nem valósulhatott meg, mert Cidkijjá nem mert bízni benne?
Hallgass az Úr szavára, amelyet most mondok neked, akkor jól jársz, és életben maradsz!
Isten Igéje életben tart
Ha Cidkijjá engedelmeskedik az Úr szavának – még akkor is, ha ijesztő annak engedelmeskedni, sőt egyenesen bolondságnak tűnik, hogy adja a kezére magát annak, aki ellen fellázadt – akkor életben marad a családja és ő sem vakon tölti élete hátralevő napjait börtönbe zárva, aminél azt is jobbnak érezhette, ha meghalt volna.
Ha Isten Igéje élő, akkor Isten igéje életben is tartja azokat, akik rábízzák életüket az élő Igére.
Jézus a visszajövetelével kapcsolatban mond egy nagyon fontos mondatot.
Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.[5]
Hihetetlen, de igaz. Az a világ, amit ismerünk valamikor a jövőben – és azt nem tudjuk, hogy már holnap vagy valamikor a távolabbi jövőben – teljesen meg fog semmisülni. Péter azt mondja, hogy ennek a világnak az elemei „égve felbomlanak, illetve megolvadnak”[6]. Minden, ami stabilnak és biztosnak látszik, annak is vége lesz. De Jézus beszédei – amelyek ebből következően Isten élő Igéi nem bomlanak fel. Éppen ezért tudnak életet adni. Sok mindenhez próbáljuk kötni az életünket, bízva abban, hogy azok megtartanak bennünket. Jézus maga mondja pl. a vagyonról, hogy „ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg.[7]
Ellenben, ha valaki Isten Igéjéhez köti az életét – ezt hitben és engedelmességben tudja megtenni, azt az élő Ige menti át az elmúló világból az eljövendő világba – éppen úgy, ahogy a bárka mentette át az özönvízen át Noét.
Jézus többször is nevezi a beszédeit az „én igémnek”.[8], amelyekről azt is mondja:
… azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet.[9]
Ahogy Cidkijjának is az élet ígéretét hordozta Isten Igéje, ha engedelmeskedik annak, nekünk is az örök élet ígéretét hordozza Isten örök Igéje, ha engedelmeskedünk annak.
A gyávaság veszélye
Viszont érdemes odafigyelni, hogy Cidkijjá hiába kapta meg az élet ígéretét – a gyávasága, ami miatt nem mert hittel az Úr Igéje szerint lépni, végül a vesztét okozta, és nemcsak neki, hanem családjának és népének is.
Meghallani és engedni az igének bátorság kell. Nem véletlen az, hogy a Jelenések könyvében ezt mondja az Úr:
De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak meglesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban: ez a második halál.[10]
Itt a gyávaság nem általában vett gyávaságot jelent, hanem sajátosan azt a fajta gyávaságot, amikor az ember az Igének nem mer engedelmeskedni.
Több ilyet is látunk Jézussal és az evangéliummal kapcsolatban.
Pilátus
Ilyen Pilátus gyávasága is, aki szeretné szabadon engedni Jézust, mert ártatlannak látja. És bár elvileg az ő kezében van erre a hatalom, mégis sikerül politikai fenyegetéssel belezsarolni őt az igazságtalan ítéletbe, így Pilátus is aktív részese lesz a Megváltó halálának.
Heródes Antipás
De ott van Heródes is, aki félve tiszteli Keresztelő Jánost. Bár börtönbe vetette őt, mert megintette a házasságtörése miatt, de mégis rendszeresen meghallgatta. Ám Heródiás, akit nagyon irritált Keresztelő János, hiszen prófétai szava alaposan rombolta királynői tekintélyét, végül olyan helyzetbe hozta Heródest, hogy nem mert nemet mondani és megölette Jánost.
Az athéniek
Amikor Pál Athénban az Areopágoszon prédikál, és hirdeti Isten igazságos ítéletét, valamint Krisztus, és a Krisztusban elhunytak feltámadását néhányan befogadták az evangéliumot, de legtöbben azt mondták neki:
Majd meghallgatunk erről máskor is.
Vajon nem megijedtek-e az igazság szavától, amit azután vitriolos gúnnyal igyekeztek leplezni.
Heródes Agrippa
Pál apostol amikor Fesztusz helytartó és Agrippa király előtt van kihallgatáson, a beszélgetés egy pontján, Agrippa azt mondja Pálnak:
Majdnem ráveszel engem is, hogy keresztyénné legyek![11]
Vajon miért csak majdnem? Miért csak a szimpátiáig jut el Agrippa, amit Pál és esetleg a keresztyén tanítás iránt érez. Miért nem hozza meg a döntést, amikor az Ige előtt áll és az Ige szól hozzá? Mert fél: fél attól, amilyen változást az Ige hozna az életébe. Egész egyszerűen nem meri meghozni a döntést? Mit szólna ehhez Fesztusz? Nem válna nevetségessé, hogy egy ilyen kis mitugrász rabbi, mint Pál a befolyása alá vonja? Inkább elvicceli a dolgot.
Vajon benneteket mi ijeszt meg akkor, amikor az Ige előtt vagytok? Mert bizony most is az Ige előtt vagyunk, és szól hozzánk az élő Ige. Az élő Ige előtt vagyunk az istentiszteleten, az élő Ige előtt vagyunk az úrvacsorában, a élő Ige előtt mi vagyunk, amikor kinyitjuk a Bibliánkat, hogy olvassuk Isten Igéjét.
Az élő Ige hozzád is szól, nemcsak Cidkijjához:
Hallgass az Úr szavára, amelyet most mondok neked, akkor jól jársz, és életben maradsz!
Lehet, hogy nem is az időhiány, az elfoglaltságok, a közömbösség tart vissza attól, hogy naponta kézbe vedd a Bibliádat, hogy hetente elgyere az istentiszteletre, és még egy kiscsoportba is, hanem egyszerűen az a félelem, hogy Isten túl sok mindent akar még mindig elvégezni a életedben és te pont azt nem akarod.
Pedig mit mond?
Hallgass az Úr szavára, amelyet most mondok neked, akkor jól jársz, és életben maradsz!
Ha van értelme elkötelezni magunkat, akár egy új év kezdetén, az éppen ez:
- Nem fogok félni attól, hogy hallgassam az Úr szavát.
- Nem fogok félni attól, hogy hallgassak az Úr szavára, amelyről hiszem, hogy az élő Ige.
- Nem fogok félni az Ige elé állni, akkor sem, ha leleplez, int és figyelmeztet, mert életre vezet Krisztusban.
Ha Isten Igéje élő és ható, akkor okosabb, ha nem Cidkijjá útján járunk, aki végül nem fogadta meg a prófétai szót.
Hallgass az Úr szavára, amelyet most mondok neked, akkor jól jársz, és életben maradsz!
Ámen.
[1] Mt 4:4, vö. 5Móz 8:3
[2] Zsid 4:12
[3] Jer 38:2
[4] Jer 38:17-18
[5] Mk 13:31
[6] 2Pt 3:10.12
[7] Lk 12:15
[8] pl.: Jn 5:24; Jn 8:43; Jn 8:51-52; Jn 14:23-24; Jn 15:20
[9] Jn 6:63
[10] Jel 21:8
[11] ApCsel 26:28