Lekció: Mt 28:11-20

Alapige: Mt 28:19-20

Papp András igehirdetése.

 Letöltés, meghallgatás!

 

Lekció: Mt 28:1-10

Alapige: Mt 28:6

 Letöltés, meghallgatás!

Sok keresztyén vágya, hogy eljusson a Szentföldre és végigjárhassa azokat a helyeket, amelyekhez a hagyomány Jézus életének és működésének színterét köti. Azok, akik ezt végigjárták általában nagy lelki élményekkel gazdagodva is térnek haza és azt mondják, hogy aki teheti az menjen el egy ilyen zarándokútra. Nem tudom, hogy valaha is én magam eljutok-e Jézus életének földjére, de szeretnék megosztani veletek egy történetet, ami ott történt. Egy barátom mesélte, aki szemtanúja volt az esetnek.

A Szent Sír emlékhelynél jártak a csoportjukkal. Egy másik csoport éppen körbeállta a Szent Sír bejáratát és elmélyült áhítattal imádkozott, vagy elmélkedett Jézus haláláról és temetéséről. A csoportjuk egyik tagja azonban nem nagyon bírt a türelmetlenségével, befurakodott az áhítatos csoportba, bekukucskált majd a fejét hátrafordítva, kikiabált a csoporttársainak: „Á, nincs itt semmi csak kő.” – Gondolom örült neki az áhítatot tartó csoport. De ez az ember a maga kissé tapintatlan stílusával a feltámadás üzenetének egyik legfontosabb elemét kiabálta ki: üres a sír. Van ott egy kőkamra, amit Jézus sírjaként mutogatnak, de bizony a sír üres.

Tovább olvasom

Alapige: Lk 11:33-44

Lekció: Jn 20:1-10

 Letöltés, meghallgatás!

 

„Megtaláltuk a Messiást!” - ez évi vezérigénk alapján azt néztük meg idáig vasárnaponként, hogyan valósult meg ez a rátalálás különböző emberek életében. Hogyan értette meg valaki azt, hogy a Messiás újjászületést kínál a számára, vénsége ellenére is, hogyan értette meg valaki, hogy tönkrement élete hogyan állhat helyre öt házasság és egy élettársi kapcsolat után a Messiás szeretetében, hogy valakinek a hite hogyan juthat el az ún. mágikus hittől az igazi hit megtartó erejéig a Messiás mellett, hogy valaki hogyan talál emberére a Messiásban akkor, amikor már senkire sem számíthat; egy bűnös hogyan talál bocsánatra és új életre a Messiásban; egy vak hogyan lesz látóvá és egy gyászoló számára milyen vigasztalást nyújt. És tegnapelőtt – Nagypénteken - azt is láttuk, hogy a Messiás milyen szeretettel osztja szét önmagát még azok között is, akik gyűlölik őt, vagy közömbösek iránta, hogy mindazok, akik hitre jutnak benne, hogyan lesznek részesei a Messiás által adott megváltás ajándékának.

Tovább olvasom

Alapige: Lk 24:36-49

Lekció: Jel 9:1-12

 Letöltés, meghallgatás!

Alapige: Jób 19:25-27

Lekció: Mk 16:1-13

 Letöltés, meghallgatás!

 

A héten is sikerült a halál kérdésével kapcsolatos szenzációs elméletbe belefutnom. Vitathatatlanul az emberiség legnagyobb problémája a halál problémája; hogy a halállal és az elmúlással mihez is kezdjünk. És mihez kezdjünk azzal a szenvedéssel és fájdalommal, ami megelőzi, és amit okoz a még élőknek. Filozófusok, vallások keresik a választ a kérdésre. A fizikusok bekapcsolódtak a kutatásba. Egy olyan területről van szó, ami a földi halandók számára egészen misztikus, a kvantumfizikáról. Bevallom számomra még a newtoni fizika is komoly nehézségeket okoz, de azt nagyjából megértettem, hogy mit hoztak ki a kvantumfizikai kísérleteik következtetéseként a halállal kapcsolatban. Szóval arra jutottak, hogy nincs halál. Szóval már a kvantumfizikának is van evangéliuma: nincs halál! Na ez nem a mi evangéliumunk!

De azért egy picit nézzük meg bővebben. A következőt mondják – a lényegünk legbelül egy mindössze 20 wattos energiaforrás, ami akkor is megmarad, amikor egyes szerveink rendeltetésszerűen megsemmisítik önmagukat. És ez az agyban működő energiaforrás megmarad és átlép egyik világból egy másikba. A végtelen számú univerzumok valamelyikébe. (Erről játékfilmek és sorozatok egyaránt készültek, mert dramaturgiailag igen izgalmas téma.) A lényeg: halál, mint olyan nem létezik. Ez egyébként nem más, mint a klasszikus lélekvándorlás tanának egy új köntösbe öltöztetése – egy újabb spekuláció, egy újabb találgatás a nagy talányra.

Tovább olvasom

Alapige: Ézs 52:13-53:12

Lekció: Mk 15:16-37

 Letöltés, meghallgatás!

 

Nagypéntek a Jézus halálára emlékezés napja. Megemlékezünk arról, hogy Jézus meghalt és arról, hogy mit jelent ez a számunkra. De hogyan emlékezünk meg erről az eseményről?

Úgy emlékezünk meg, mint egy tragédiáról? Amit a passiótörténetből felolvastam – az teljes történetből kiemelve valóban tragikus.

Úgy, mint egy történelmi eseményről? Jézus meghalt és ezt nem felejtjük. Kiemeljük és példaként állítjuk elénk életének nagyszerűségét? És igyekszünk felnőni emberi nagyságához? Minden évben találhatunk jeles évfordulókat. 2014 egyik jeles évfordulója nekünk reformátusnak éppen az, hogy ebben az évben emlékezünk meg Kálvin halálának 450. évfordulójáról.

Emlékezhetnénk így is, de akkor az emlékezésünk csonka, sőt Jézushoz éppen méltatlan lenne. Miért? Azért, mert ha úgy emlékezünk meg Jézus haláláról, mint egy tragédiáról – tragikus végkimenetelű eseményről; vagy ha úgy emlékezünk meg mint akármilyen jeles ember halálának évfordulójáról, akkor megfosztjuk magunkat az evangélium győzelmének erejétől. Azért, mert Jézus haláláról és annak jelentőségéről úgy emlékezünk meg, hogy közben nem egy halott életének és nagyságának példája van előttünk, hanem az élő Isten Fiának a számunkra adott megváltása és annak reménysége.

Tovább olvasom

Alapige: 1Kor 10:16-17

Lekció: Mt 26:17-29

 Letöltés, meghallgatás!

 

Nemrég lelkészi körben egy hevenyészett bibliodráma csoportban dolgoztuk fel az utolsó vacsora eseményeit. Ott volt Jézus, a tanítványok – de volt, aki az ördög szerepébe, és volt aki annak a mosdótálnak a szerepébe helyezte bele magát, amiből Jézus megmosta a tanítványai lábát. A bibliodráma célja nem az, hogy előadjuk a történetet, hanem – bár nem vagyok hozzáértő, és lehet, hogy most rosszul fogalmazom – eljátsszuk azt a történetet, mintha magunk lennénk benne abban a szerepben – és azután értékeljük ki a szerepünket, hogy az hogyan hatott ránk, hogyan éltük meg. Szóval az utolsó vacsorát dolgoztuk fel.

Az utolsó vacsora Jézus és tanítványainak utolsó – majdnem – zavartalan együttléte, amikor együtt ünneplik a páska ünnepet, a nagy szabadulás ünnepét, amikor Isten kihozta a népet az egyiptomi fogságból, hatalmas kézzel és kinyújtott karral. Tette ezt azért, mert szövetséget kötött Ábrahámmal, akinek megígérte, hogy utódait különös gonddal és szeretettel fogja körülvenni a történelemben, de ennek elsősorban az a célja, hogy Ábrahám utódai közül emelkedjen ki az, akiben Isten megáld és megvált minden népet. Amikor Isten már nem csak Ábrahám testi utódaival, hanem Ábrahám minden utódjával szövetséget köt, aki Ábrahám engedelmes hitével követi az Urat.

Tovább olvasom

Alapige: Zsid 4:14-16

Lekció: Lk 24:1-12

Letöltés, meghallgatás!

 

Ahogy valaki egyre magasabbra jut az emberek közötti tekintélyben, úgy érzékeli azt, hogy egyre kevesebb lesz a bensőséges és bizalmas kapcsolata. Azt érzékeli, hogy ő maga sem bízhat már meg úgy másokban, mint korábban és őbenne sem bíznak már meg úgy, mint régebben. A bizalom hálója helyett az érdekek hálója veszi körbe őt.

Ahogy nézzük az evangéliumokban Jézus életét, azt látjuk, hogy milyen mély bizalommal fordulnak hozzá az emberek. Vitték hozzá az erőtlenségeiket, a kétségeiket, a bűneiket és a kérdéseiket. Mentek hozzá a parázna nők, mentek hozzá a vámszedők, a kirekesztett leprások és egyéb betegek, és még az előkelő emberek közül és nem kevesen. És Jézus mindegyiküket szeretettel és bizalommal fogadta. Ő maga mondta azt, hogy

Tovább olvasom

Alapige: Mk 15:39

Lekció: Mk 15:33-41

Letöltés, meghallgatás!

 

Jézus halálának eseményeinél sokféle embert láthatunk és figyelhetünk meg. Ott vannak a kereztrefeszített rablók, akiket Jézus jobb- és balkeze felől feszítettek keresztre. Ott vannak a kivégzést szorgalmazó főpapok és írástudók, vannak ott egyszerű kíváncsiskodók, akik végignézik az egész kivégzést, vannak akik csak arra járnak, de azután tovább is mennek. Vannak, akik a kíváncsiskodásnál aktívabban vesznek részt az eseményekben, mint például az az ember, aki ecettel itatja Jézust, és ott vannak a távolabbról figyelő asszonyok, akik Jézus követői voltak, és akik szolgáltak neki. Mindenkiről lehetne beszélni, vagy éppen együtt az összesről, de Márk mégis ráirányítja a figyelmet egy emberre, aki különbözik az összes többitől. A századosra, a katonatisztre, aki az egész kivégzést vezette. Sem előbbi életéről, sem további sorsáról nem tudni semmit, de úgy tűnik, hogy a keresztnél történtek döntő befolyást gyakoroltak az életére. Van is olyan, akinek a fantáziája beindult a százados kapcsán és írt az ő életének folytatásáról egy regényt „És köntösömre sorsot vetettek” címmel. Bár a regény fikció, mégis a századosnak a kereszt tövében elhangzó mondata jó kiindulási pontként szolgál.

Tovább olvasom

Alapige: 2Móz 12:1-14

Lekció: Mk 14:12-25

Letöltés, meghallgatás!

 

A legszűkebb értelemben vett húsvéti ünnep a nagycsütörtök estéjén veszi igazán a kezdetét, amikor megkezdődik Jézus szenvedéstörténete. Ezen az estén és éjszakán nagyon sok minden történik Jézussal. Az utolsó páskavacsoráját megünnepli a tanítványaival, az Olajfák hegyén elfogják őt a Gecsemáné kertjében és megkezdődik a kihallgatások és kínzások sorozata, hogy azután nagypéntek délelőttjén keresztre feszítsék és délután három órára meghaljon.

De miféle vacsora is volt Jézus utolsó vacsorája és miről is szólt ez a vacsora? Ez a vacsora a zsidók évezredes vacsorája, amelyen Isten nagy szabadítására emlékeztek – Jézus is megünnepelte ezt a szabadítást, hogy azután egy még nagyobb szabadításra mutasson rá. Ma este ezért az eredeti páskavacsoráról és annak a Jézusban nyert új értelméről csendesedünk el. A mai alkalmunk címe: Akiket elkerül az ítélet.

Tovább olvasom

© Gyáli Református Egyházközség. Minden jog fentartva.
Free Joomla! templates by Engine Templates
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
Ok